10 új könyv, amit be kell szerezned

2020. április 29. |

Teljesen azért nem állt meg az élet karantén idején sem. Összeszedtük a friss könyvmegjelenéseket, hogy ne maradjunk olvasnivaló nélkül.

Mario Escobar: A sárga csillag gyermekei

Hasonlóan izgalmas történetre számíthatunk a történelem egyik legsötétebb korszakából, mint a szerző 2019-es, az Auschwitzi bölcsődal című sikerkönyve esetén. Mario Escobar most is a család erejét és az emberi kitartást méltatja, szereplőit ezúttal Párizsba helyezi. Időben 1942 augusztusában járunk, a német megszállás idején. A Stein család két fia, Jacob és Moses nagynénjüknél nyaral, amikor megkezdődik a zsidók tömeges begyűjtése. A két fiút elfogják, és tudják, hogy csak a menekülés lehet az egyetlen esélyük. Szüleik hollétéről azonban csak pár Dél-Franciaországból érkezett levélből tudnak. Mégis útnak indulnak, a megszállt országon gyalog kelnek át, rengeteg idegennel találkoznak, akik olykor magas árat fizetnek azért, hogy a fiúkat segítik… (Kossuth Kiadó)

Heather Morris: Cilka utazása

Cecilia Klein karaktere már ismerős lehet Heather Morris korábbi, Az auschwitzi tetováló című mellbevágó regényéből. A Cilka utazása középpontjába a táborokra jellemző szexuális zaklatás kerül, amelyről egészen idáig szinte senki nem mert beszélni. A nemi erőszak régóta ismert fegyvere a háborúnak és az elnyomásnak. Miért pont a nácik, az egyik legkegyetlenebb rendszer a világon lett volna az, amelyik nem alkalmazza ezt az eszközt? A regényben az írónő a fikciós és tényelemek között lavírozik, a tábori életről olvasva és kutatva alkotta meg a szereplőit, a valódi életből vett alakok keverednek a képzeletbeliekkel, időnként több valós személyből lett összegyúrva egy-egy szereplő.

Cilka alig volt 16 éves, amikor elvitték az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba, ahol megtetszett egy magas rangú náci tisztnek, és elkülönítette őt a többi fogolytól. Keserű leckék árán tanulta meg, hogy a hatalom közelében lenni egyet jelent a túléléssel, tette, amit tennie kellett, hogy életben maradjon. Ám a tábor felszabadítása után Cilkát kollaboránsnak bélyegezték, és egy szibériai büntetőtáborba küldték, a Vorkuta Gulagra, az északi sarkkörön túlra. (Animus Sorskönyvek)

Caroline Bernard: Frida Kahlo és az élet színei

Frida Kahlo az egyik legizgalmasabb nőalak a művészetek terén. A róla szóló életrajzi regényből képet kaphatunk a művészetében használt különleges szimbólumrendszerekről, az alkotásait meghatározó élet és a halál kettőségéről. A 17 éves Frida orvos akart lenni, de egy súlyos buszbaleset hiúsította meg a továbbtanulásról szőtt álmait. A lábadozás keserves hónapjai alatt talál rá a festészetre, amely elviselhetővé teszi számára a testi korlátok és a fájdalom elfogadását. Beleszeret Diego Rivera festőfejedelembe, akit lenyűgöz a lány vad tehetsége. Házasságot kötnek, de szerelmük nem lehet örökkévaló. A csalódott Frida a válás után számtalan nagyvárosban megfordul, együtt éjszakázik a huszadik század hírességeivel, művészete kiteljesedik, ám boldogság helyett a Diego utáni keserű sóvárgás hatja át. (Kossuth Kiadó)

Sara Collins: Frannie Langton vallomásai

Sara Collins elsőkönyves szerző, aki regényével elnyerte a Costa Book Awards díját. A krimiműfaj kedvelőinek különösen ajánljuk: egy nő fordulatos élettörténete abban a világban, ahol akár az egész társadalmat a vádlottak padjára állíthatnánk. A történet Frannie Langton botrányos esetét meséli el: a lányt brutális kettős gyilkossággal vádolják, ő azonban nem emlékszik arra az éjszakára, amelyen gazdája, a híres tudós George Benham és különc francia felesége meghalt. A tárgyaláson nemcsak az ügy részleteire derül fény, de Frannie jamaikai ültetvényen eltöltött gyermekkorára is, arra, hogyan segédkezett egy velejéig romlott tudósnak, aki kutatásaival az etika határait feszegette, és azokra az eseményekre is, amelyek következtében Londonba került, Benhamék házába, ahol aztán egy szenvedélyes és tiltott szerelmi viszonyba keveredett. Vallomása megpecsételheti a sorsát, az igazság azonban olyan bűnöket is leplezhet, amelyek borzalmasabbak a gyilkosságnál is. (Libri)

Gabriel García Márquez: Az évszázad botránya

Bár Gabriel García Márquezt a legtöbben prózaíróként ismerik, első igazi szerelme az újságírás volt, amelyet a „a világ legjobb mesterségének” tartott. Most először jelent meg magyarul 1950 és 1984 között keletkezett cikkeinek válogatása. A páratlan újságírói örökségnek emléket állító kötetet Scholz László fordította. A kötetben szereplő negyvennyolc írást Cristóbal Pera válogatta, aki annak idején kiadóként segédkezett García Márquez emlékiratainak megjelentetésénél. Olyan írásokat választott, amelyek a legjobban mutatják be a „történetmondó” García Márquezt. Az évszázad botránya a fiatal, ismeretlen újságíró első cikkeitől vezet el a nyolcvanas évek közepéig, amikor már érett, nemzetközileg elismert alkotó volt. A több mint három évtized írásai megmutatják, hogy a kolumbiai író publicisztikája alig különböztethető meg szépprózájától. (Magvető)

Jacky Durand: Apám receptjei

Jacky Duran újságíró, gasztroblogger. Második regénye a szeretetről szól, a történetmesélő fiúi szeretetéről és az író szeretetéről a (francia) konyha iránt. Egy burgundiai kisváros vendéglőjében találjuk magunkat, ahol hagyományos francia ételek sülnek, főnek, a vendégsereg legnagyobb örömére. A főhős Monsieur Henri, a Virágos Állomás régi vágású szakácsa, egyben tulajdonosa, az elbeszélő pedig a fia, Julien, aki szenvedélyesen kuktáskodik a konyhában, amióta csak az eszét tudja. Amikor Henri úr kómába esik, Julien ott ül az ágya mellett, és feltolulnak benne az emlékek. Megelevenednek gyerekkora hősei, apja élete társa, a fiatal irodalom-tanárnő, Hélène, akinek a személye körül fájdalmas titok lappang, Lulu, a fegyvertárs-másodszakács, Nicole, a tűzrőlpattant pincérnő, Gabriel, az anarchista favágó… Julien eltöpreng: vajon hová tűnt, megvan-e még valahol vágyai netovábbja, az apai receptkönyv? (Park Kiadó)

Alessandro Vespignani: A jóslás algoritmusa – Hogyan befolyásolható a jövő a tudomány segítségével?

Régóta megszállottan igyekszünk megjövendölni az elkövetkezendő eseményeket. Mi történne, ha lehetséges lenne nemcsak az olyan jelenségeket látni előre, mint az időjárás, hanem egész életünket? Az új, mesterséges jövendőmondók már ezt teszik. 2014 augusztusában a hálózatkutató Alessandro Vespignani váratlan telefonhívást kap: példátlan járvány pusztít Guineában, amely hamarosan a világ többi részén is szétterjedhet. A vírus nevét ma már mindenki ismeri: ebola. Vespignani és csapata rákapcsolódik egy szuperszámítógépre, és algoritmusoknak, valamint szimulációknak köszönhetően sikerül a vírus terjedését hónapokkal előre megjósolni. Alessandro Vespignani jövendőmondó tudományával nem bízza magát a természet jelzéseire – a datifikálás matematikai módszereit alkalmazza. És hogy kik látják őt el adatokkal? Mi magunk. A bankkártyánkkal kiegyenlített összegek elárulják, mit engedhetünk meg magunknak, és hogy mi tetszik nekünk. Az okostelefonunkba beépített GPS rögzíti minden helyváltozatásunkat, a Facebookban lévő algoritmus megtanulja, milyen az ízlésünk filmek és zene, divat és ételek tekintetében, sőt, a megszerzett adatok birtokában képes kikövetkeztetni, kire szavazunk majd a következő választáson. Választ nem arra kapunk a könyvből, mi fog következni, sokkal inkább azt érthetjük meg, hogyan következtethetünk. (Libri)

William Styron: Sophie választ

Bátor és szenvedélyes könyv – krimi a javából. William Styron legösszetettebb és legnagyratörőbb regénye azzal kezdődik, hogy egy fiatal déli 1947-ben északra utazik, mert író akar lenni. A mű bevezet bennünket Girnyónak a szomszédaihoz fűződő rajongó, bár feszült kapcsolatába. Az ördögien éles elméjű Nathan és annak lengyel szerelme, a gyönyörű Sophie története fájdalmas titkokkal terhes. Küzdelmes kapcsolatuk során szembe kell nézniük azzal, amit csak úgy nevezhetünk, hogy maga a hamisítatlan gonosz. A könyvből Sophie választása címmel 1982-ben film is készült Meryl Streeppel és Kevin Kleinnal a főszerepben. (Park Kiadó)

Xue Yanping: Lazúrkő – Történet a Tiltott Város árnyékából

A jelenleg Magyarországon élő kínai írónő új könyve ízig-vérig pekingi történet, amely mesterien mutatja be a lüktető és páratla­nul sokszínű nagyvárost, múltjának és jelenének sokszor ambivalens kapcsolatát, és a hétköznapok váratlan tragédiáit és apró örömeit. A történet 1977-be repít vissza minket, amikor néhány fiatal, akiket a kulturális forradalom ide­jén vidékre küldtek dolgozni, visszatér az újjászülető fővárosba. Többségüknek az a célja, hogy a régen várt egyetemi felvételire készüljön, azonban a zűrös ügyeiről és heves termé­szetéről ismert Öreg Kettőt egészen más dolog foglalkoztatja – el akarja nyerni osztálytársa, a gyönyörű és okos Wu Qiang szerelmét. Legnagyobb örömére érzései viszonzásra lelnek, ám amikor környezetük tudomást szerez a viszonyukról, rosszindulatú pletykák kelnek szárnyra, amelyek súlyos árnyékot vetnek mindkettejük jövőjére. (Libri)

Emma Donoghue: A rokon

A szoba sikerszerzőjének új regényét már sokan várták. Noah Selvaggio nyugdíjas vegyészprofesszor magányosan éldegél New Yorkban. Szülővárosába, Nizzába készül, hogy megünnepelje nyolcvanadik születésnapját. Gyerekkora óta nem járt Európában, csak az édesanyjától örökölt fotók őrzik a II. világháborús történelmi múlt és a családi legendák titkait. Telefonhívást kap a gyámügyi hivataltól: ő a legközelebbi rokona a tizenegy éves unokaöccsének, Michaelnek. A fiú apja nemrég meghalt, az anyja börtönben ül, ha Noah nem vállalja a felügyeletét, kénytelenek nevelőintézetben elhelyezni. Noah kötelességtudatból beleegyezik, hogy magával vigye a fiút a nizzai vakációra. Sok minden megváltozott ebben a híresen elbűvölő tengerparti Mekkában, amelyben még mindig kísértenek a náci megszállás emlékei. A különös duó kénytelen megtanulni egymás nyelvét. (21. Század Kiadó)

 

Fotó: Getty Images

Szólj hozzá te is!

Még több Kultúra

A színház jövője: “El kellett fogadni, hogy Zoom-performanszok helyett inkább Netflixet néznek az emberek” Boross Martin

A színház jövője: “El kellett fogadni, hogy Zoom-performanszok helyett inkább Netflixet néznek az emberek”

Titkos kert nyílt Budán aMajomhoz

Titkos kert nyílt Budán