Instant világirodalom a zsebedből az ógörög epigrammáktól az orosz rapig

2020. december 05. |

Ezzel a vállalással indult útjára 2020 májusában az 1749 online világirodalmi magazin, amely egyedi a maga nemében. A naponta többször frissülő online felületen elsősorban a világirodalmi alkotások első vagy új fordításaival, és a legfrissebb külföldi irodalmi történésekkel és trendekkel találkozhatnak az olvasók.

A magazin bő fél éves működése során olyan sztárszerzők szövegeivel találkozhattak az olvasók, mint az amerikai Pulitzer-díjas John Ashbery, a chilei Roberto Bolaño, a számtalan irodalmi díjat bezsebelő brit Zadie Smith, de a népszerű Metró Univerzum megalkotójának, Dmitry Glukhovskynak Kén című novelláját is itt olvashatták először magyar fordításban. A sor ezzel nem ér véget, a szerkesztők eddigi legnagyobb dobása egyértelműen a David Foster Wallace világhírű sportesszéjének, Roger Federer mint vallási élmény magyar nyelvű közlése. A Hipszterbiblia becenéven elhíresült Végtelen tréfa szerzőjének korszakos írása 2006-ban jelent meg a New York Timesban és majd’ másfél évtized múltán az 1749.hu-nak köszönhetően immáron magyarul is elérhető.

A műfaji paletta rendkívül sokszínű, a kortárs vers- és prózafordítások mellett esszéknek, kritikáknak és interjúknak is helyt ad az oldal. Legutóbb a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics fejtette ki véleményét a koronavírusról, karanténról és politikáról: „Nem tartozom azok közé, akik ahelyett, hogy kezdenének valamit a saját életükkel, badarságokat és mendemondákat mesélnek Putyinról és Lukasenkáról. És most valami olyan történik, ami fölött nincs semmilyen hatalmunk” – mondta az HBO Csernobil minisorozatának alapjául szolgáló Csernobili ima könyv szerzője. A kortárs világirodalom női nagyágyúi, mint Ljudmilla Ulickaja (A lélek testéről) és Margaret Atwood (A szolgálólány meséje) mellett olyan izgalmas személyiségekről is beszámol a lap, mint a marokkói–katalán Najat El Hachmi. A multikulturális háttérrel rendelkező szerzőnő írásaiban óhatatlanul visszatérnek a gyarmati lét, a nyelvi megosztottság, valamint a kisebbségek kérdései. 

Az 1749 hasábjain rendszeresen jelennek meg női szépírók jobbnál jobb, női kérdésekkel és aktuális témákkal foglalkozó szövegei első magyar fordításban. Ezekből állítottunk össze egy csokrot:

A kisgyerekes anyukák napi küzdelmeit éles stílusban tálaló Hollie McNish sorait minden érintett magára vonatkoztathatja.

„amerre kúszik, mindent 

megfog, mindent, amit megfog, 

a szájába vesz, szóval

ha már kérded, mégis mit

csináltam egész nap, miért nem 

haladtam semmivel, miért nincs

süti…”

A szomszédos országok irodalmát bemutató posztjugó héten került terítékre a szerb írónő, Bojana Babić Kinyírtam anyádat című novellája, mely őszintén vall a házaspárhoz beköltöző anyós okozta feszültségekről:

„És egészen addig jóban voltunk, amíg el nem kezdett fürkészőn nézni rám, míg el nem kezdett megjegyzéseket tenni, vagy emlékeztetni és kifogásolni, hogy még csak most keltél föl, elmúlt már tíz óra, már lefeküdtél, de az edények mosatlanok, túl sok fűszert tettél bele, az én fiam nem szereti a nehéz ételeket.

Az irodalom lehetőséget ad bonyolult, de akár tabutémák megismerésére és feldolgozására. Nem ritka, hogy a kortárs írók és írónők az írás terápiás jellegét segítségül hívva teszik túl magukat nehézségeken, legyen szó nárcisztikus kapcsolatokról, a szülés körül kialakuló személyes tragédiákról (a katalán Claudia Cédo drámája: Mint egy kivert kutya)  vagy társfüggésről (Kairi Look: Visszaesés). Az észt írónő Visszaesés című novellájában egy tigris testesíti meg egy hierarchikus párkapcsolatban az elvárásokkal teli felet, míg elnyomott gazdája képtelen változtatni saját sorsán.

„Beszéltem a tigrissel, beszéltem egy terapeutával, minden világossá vált. Lefektettük a határokat és a feltételeket: a táviratoknak véget kell vetni. De már a következő nap megérkezett, amit már említettem:

GYERE MÁR ÉHES VAGYOK NAGYON ROSSZ A KEDVEM

T.

A papírlapot a szemetesbe hajítottam, és arra gondoltam, hát, tigris, ezúttal nem jövök. Fejben elismételtem mindent estére: projektleadási határidő, megbeszélés, jegyzőkönyv, sehogy sem tudtam előbb eljönni… A tükör előtt is gyakoroltam, hogy természetesnek tűnjön. Aztán visszaültem az asztalhoz, jelentéseket néztem át, ebédelni mentem a kollégákkal. Erősnek éreztem magam. Ám az irodába visszaérve a titkárnő részvétteli tekintettel intett közelebb magához. Az asztalom szélén távirat várt. Rápillantottam a titkárnőre, mire ő az ajtóhoz lépett, én pedig kihajtogattam a papírlapot.

ÜRES A KONYHA HÁROMSZOR IS MEGNÉZTEM KÉRLEK SIESS

T.”

Ha 1000 éves irodalom, akkor unalmas középkori, latin irodalom? Nem feltétlenül! Az 1749 a világ minden tájára kitekint, így azt is megtudhatjuk, milyen volt egy japán udvarhölgy élete a császári udvarban 1000 évvel ezelőtt. Sei Sónagon udvarhölgy Párnakönyvéből kiderül, az ember mit sem változott ezer év leforgása alatt, a nőket korábban is nagyon hasonló dolgok idegesítették, mint mostanában.

„Idegesítő dolgok

  *   Szószátyár vendég jön, amikor sietős munkánk van. Ha olyan emberről van szó, akit nem tartunk sokra, biztos el tudjuk küldeni, ha azt üzenjük neki, hogy „később”, de nagyon idegesítő és kellemetlen, ha általunk tisztelt emberről van szó.

  *   A tuskőre haj kerül, amikor tust készítek. A tusban egy kavics van és csikorgó hangot ad.

  *   Egy semmi különös ember, bőszen vigyorogva beszél valamiről.

  *   Felsíró csecsemő, amikor hallgatni szeretnénk valamit.

  *   Álmos vagyok és lefeküdtem, amikor egy szúnyog vékony hangján halkan tiszteletét teszi nálam, és az arcom körül repked. Elég idegesítő, hogy még a szárnya szele is csupán annyi, amennyi egy ekkora testtől telik.”

(A Párnakönyv részletei először olvashatók magyarul, Mayer Ingrid fordításában)

Kerülj képbe a világirodalmi történésekkel a legjobb szövegekkel! Olvass minden nap minőségi világirodalmat könnyen, egyszerűen a mobilodról. A reggeli kávéhoz, kutyasétáltatás közben, főzéshez, villamoson, metrón, buszon, bárhol, bármikor.

Az 1749 online világirodalmi magazint azzal a szándékkal alapították 2020-ban, hogy friss, hiánypótló és inspiratív világirodalmi tartalmakkal lássa el a magyar olvasót az ógörög epigrammáktól az orosz rapig, az antikvitástól napjainkig, Londontól az Antarktiszig, keresztül-kasul a szépirodalmi és értelmezői térfélen. És hogy honnan a lap neve? Johann Wolfgang Goethe, a világirodalom fogalmának megalkotója 1749-ben született.

Fotó: Unsplash.com

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Kultúra

Spirituális utazásra hív a Belau új dala belau

Spirituális utazásra hív a Belau új dala