Heti kultkedvenc: tinifilm sírdogálós felnőtteknek

2021. április 30.
Sorozatunkban ma Tóth-Szántó Krisztina árulja el nektek, hogyan képes 40 felett is végigbőgni egy tiniszerelemről szóló filmet. Legújabb olasz kedvence következik a Netflix kínálatából.

Lehet, hogy van, ami kimaradt a tinikoromból, vagy nem éltem meg igazán abban az időben a saját életemet, de még 40 felett is simán választok olyan filmet vagy sorozatot a streamingoldalakról, amelyek tinédzserszerelmekről szólnak. A klasszikus amerikai high school sorozatokról (Riverdale, Elit stb.) ne is beszéljünk, azt hiszem, azokat már kivégeztem egytől egyig. Még próbálok rájönni, miért fognak meg ezek jobban, mint a felnőtt, érett kapcsolatokról szóló történetek. (A zenei ízlésemről már vallottam itt is!)

Sírós filmek

Tegye fel a kezét, aki furcsa mód szereti, ha jól végig lehet bőgni egy filmet! Ehhez nem kell depressziósnak vagy szomorúnak lenni, egyszerűen jó sírni egyet egy megható történeten, végigizgulni más szerelmi sztoriját. Főleg otthon, ahol vissza sem kell fogni magunkat, mint máskor a moziban.

Nem olyan rég, egy hétvégi estén, egy barátokkal töltött tényleg szuper nap után, teljesen véletlenül akadt meg a szemem a Netflix ajánlóján. „Egy tinédzser pár egymásba szeret egy nyári vitorlástáborban Szicíliában, ám arcul csapja őket a valóság, amikor fontos döntést kell meghozniuk” –  ennyi volt a leírása az olasz Elragad a hullám című filmnek. Nem is értem, a címéből hogy nem jöttem rá azonnal, hogy ennek sírás lesz a vége. A vége? Esküszöm, nem voltam rossz lelki állapotban aznap, mégis körülbelül a 20. perctől konstans bőgtem egészen a végéig (mert erre már jóindulattal sem tudtam volna azt mondani, hogy csak megkönnyeztem).

Ne várjunk persze olasz filmtörténeti klasszikust. A film egy első szerelemről szól, két fiatalról, akik rajonganak a vitorlázásért. Sara, akit Elvira Camarrone olasz színésznő alakít, izomdisztrófiában (gyógyíthatatlan izomsorvadás) szenved, amit egy ideig próbál titkolni a fiú elől, akivel a táborban ismerkedett meg. A film másik fiatal színésze, Roberto Christian szintén abszolút elsőfilmes. Most nem fogom a filmet elspoilerezni, hogy mi történik, és mi lesz a vége, de annyit elárulok, hogy nagyon hat az érzelmekre. Vannak benne pillanatok, amelyekre, ha tiniként hasonlót éltünk át, szívszorító nosztalgiával gondolunk vissza, ha pedig nem, akkor vágyakozva, a vitorlás szálnak (a fiú regattaversenyző) köszönhetően pedig van miért izgulni is.

Ha sírós-bőgős-könnyezős filmet keresel, akkor az Elragad a hullám tetszeni fog. Persze nem tudom, hogy más is így lesz-e vele… lehet, hogy nekem kell még ezen dolgoznom a terapeutámmal?

Fotó: Netflix

Ezt már olvastad?