Heti kultkedvenc: Nadav Kander fotós

2022. március 25.
Kíváncsiak vagytok rá, mi mit olvastunk, néztünk vagy éppen milyen régi/új kulturális felfedezést tettünk? Ezen a héten újságíró kollégánk, Czvitkovits Judit meséli el, ki az a fotós, akinek munkáival nem tud betelni.

Fotós páromnak köszönhetem, hogy megismertem Nadav Kander izraeli születésű, londoni fotóst, kezembe nyomott tőle két albumot, engem pedig velük együtt elnyelt az idő. A fotós, bár elsősorban portréival írta be magát a köztudatba, hiszen többek között olyan hírességek ültek neki portrét, mint Jane Goodall, Barack Obama, Werner Herzog, David Attenborough vagy David Lynch, én mégis a fotóesszéibe szerettem bele, amelyeknek minden egyes pixele tökéletesen a helyén van. Legyen szó a Yangtze, a Chernobyl vagy épp a God’s Country című sorozatáról, újra és újra szeretem megnézni azokat, mert nem tolakodnak, nem sokkolnak, helyette sokat adnak: részleteket, történetet, ízeket és szagokat, megfestik a szegénység, a történelem és a világ arcát – nézőként az ember pedig  menthetetlenül tovább akarja gondolni azt, amit lát, és azt is, amit nem lát.

Nadav Kander

Nadav Kander

A látottakhoz a fotós sorai is hozzáadnak, a Jangce folyóról, ami Ázsia egyik legnagyobb folyója, 6500 kilométeren keresztül szeli keresztül Kínát, például ezt írja: „Próbáltam úgy dolgozni, hogy ne legyen rám hatással mindaz, amit Kínáról korábban tudtam, azt akartam visszaadni, amit ott találtam és éreztem. Bár nem volt tudatos, talán véletlen sem lehetett, hogy a folyamiránnyal szemben haladtam. A Jangce több egy folyónál, benne van az ország történelme, folklórja. Gyökértelenként (izraeli születésű Dél-Afrikai vagyok, aki Londonban él) nagyon erős impulzusokat váltott ki belőlem a változás hatalmas léptéke, ami kínai utam során elkísért.”

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Nadav Kander Studio (@nadavkander) által megosztott bejegyzés

A fotós szándékosan fényképezett pár lépés távolságból: képein az emberek egészen kicsik, ami egyfajta szimbóluma annak, hogy környezetükhöz képest mennyire aprók, mennyire nincs beleszólásuk abba, merre tart az országuk, mintegy teljesen kiszolgáltatottak a természet és Isten előtt. Nadav Kandernek nem állt szándékában dokumentarista sorozatot készíteni, annak szociológiai kontextusa mégis megkerülhetetlen. Az ország gőzerővel fejlődik, ám a képek alapján nemcsak a néző, de a fotós sem tudta eldönteni, hogy mit lát: a fejlődés előtti rombolást, vagy a rombolás utáni újjáépítést.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Nadav Kander Studio (@nadavkander) által megosztott bejegyzés

Fotó: Getty Images

Olvasd el ezt is!