Heti kultkedvenc: békésnek születünk, majd a társadalom tesz tönkre minket

2022. november 18. |

A világ nyugati felén nagyon gyorsan és könnyen elfeledkeztünk valamiről: nemcsak a szomszédban, hanem a világ sok más országában is háborúk dúlnak, sok helyen még az alapvető emberi jogok sem érvényesülnek. Hla és Nyo Nyo, az orvos és tanítványa is egy ilyen, konfliktusoktól sújtott országban élnek: Mianmarban, ahol a rohingya lakosság súlyos jogsértésnek és üldözésnek van kitéve. Róluk szól a Magyarországon a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon bemutatott Bábák című film.

Embernek maradni az embertelenségben

A buddhista Hla egy apró orvosi rendelő tulajdonosa az ázsiai ország nyugati részén fekvő Rakhine államban. Nem törődik a származási, vallási különbségekkel: persze a maga módján érezteti őket, de mégis napi szinten kockára teszi az életét azzal, hogy muszlim betegeknek segít. A rohingya származású, szintén muszlim Nyo Nyo Hla asszisztenseként dolgozik a rendelőben, hogy kitanulja a betegellátást, de gyakran tolmácsként is szükség van a segítségére, ugyanis a népéből sokan nem beszélnek rakhine nyelven. A film körülbelül öt évet ölel fel, a katonai puccsot megelőző időszakban kezdődik és a diktatúrában ér véget, nem sokkal azután, hogy kiderül, Nyo Nyo egy kislányt hord a szíve alatt.

heti-kultkedvenc-beke-tarsadalom

Nyo tisztában van a rohingyákat körülvevő előítéletekkel, nyugtalanítják őt a muszlimellenes tévéadások és zeneszámok. Egy nap érkezik is a sokkoló rendelet: buddhista orvosként Hla nem láthatja el muszlim betegeit, akik viszont még a falut sem hagyhatják el, ha kezelésre, segítségre van szükségük. Szerencsére Nyo Nyo éppen jó időben tanulhatott mellette, hamarosan pedig el is határozza, hogy megnyitja saját klinikáját.

Életet az igazságért

A rendező, Hnin Ei Hlaing a saját testi épségét tette kockára azzal, hogy elkészítette a Bábák (Midwives) című filmjét. Alkotóként főként egyedül kellett dolgoznia, mert mindenhol ellenőrzőpontok várják még a határon belül utazókat is, így a filmkészítő csupán egy iPhone és egy kis kézi kamera segítségével tudta videóra rögzíteni az eseményeket. Mianmarban ugyanis nemcsak a rohingya kisebbséget üldözik, hanem azokat a buddhista civil állampolgárokat is, akik felszólalnak a katonai diktatúra ellen vagy megmutatják az ország árnyoldalát. Hnin Ei Hlaing sem térhet többé haza, miután a Bábákat több országban is bemutatták. A rendező nemcsak a biztonságát tette kockára dokumentumfilmje elkészítésével, de meghozott egy lehetetlen döntést is: talán soha többé nem látja viszont szülőföldjét, de akkor is megmutatja a világnak az igazságot, közben pedig Nyo Nyo és Hla biztonságáról is gondoskodott arra az esetre, ha a film a katonai vezetés kezébe kerülne.

Aki azt hiszi, hogy ebben a filmben a születés csodáját járja körül az alkotó, az csalódni fog, de pozitívan, mert ennél sokkal többet kap. Mélyen ott rejlik az üzenet, hogy az élet kezdetekor minden ember békésnek születik, és a társadalom ront el minket, az tesz minket gyűlölködővé – ezt szimbolizálja az a két bába, akik származásuk, a politikai uszítás és kapcsolatuk (számunkra talán) szokatlan dinamikája ellenére békében élnek egymás mellett. A rendelőben, a burokban béke van, mindenki védve van a világ gonoszságától.

Fotó: Verzió

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Kultúra