Teljesen véletlenül szúrtam ki Naomi Lane Babson Szegény kis Barackvirág című regényét a könyvespolcomon. Nagyszüleimtől örököltem egy rakás régi könyvet, amelyeknek nagy részét a mai napig nem volt időm tüzetesebben átvizsgálni, így hát nagyjából találomra szoktam kiválasztani közülük az aktuális olvasmányomat. Ezúttal a regény különleges címe fogott meg: már első olvasatra sejthető volt, hogy köze lehet Kínához, és mivel nem sok távol-keleti történettel találkoztam eddig, ez csak még jobban felkeltette a kíváncsiságom. Az írójáról, Naomi Lane Babsonról korábban soha nem hallottam, és az interneten sem tudtam sok mindent kideríteni róla. Annyi biztos, hogy az 1800-as években született Amerikában, különféle női magazinoknak írt, mellette tanított, majd 1922-ben Kínába költözött, hogy a Kantoni Egyetem oktatója legyen. A Kínában töltött évek inspirálták ennek az 1939-ben kiadott regénynek a megírásában.
A regény magyar címének nem sok köze van az eredetihez, és ez utóbbi véleményen szerint sokkal jobban leírja a könyv lényegét. Míg a magyar változatban az egyik meghatározó női szereplő nevét emelték ki, a könyv eredetileg az All the tomorrows címet kapta, ami nagyjából annyit tesz, hogy Minden/Az összes holnap.
Babson regénye látszólag egy családtörténetet mutat be több generáción át, valójában azonban a szereplők életén keresztül a kínai társadalmi és politikai változásokat, és kifejezetten a nők lehetőségeinek alakulását követhetjük nyomon, 1862-től 1939-ig. A történet kezdetén a kínai emberek, legfőképpen a nők életét szigorú szabályok és hagyományok irányították. A vagyonosabb családban élő nők gyakorlatilag sosem hagyhatták el az otthonuk falait, lábaikat már néhány éves korukban bekötötték (erről a brutális eljárásól itt olvashatsz részletesebben), és az egyetlen feladatuk az életben a minél előbbi házasságkötés és persze a gyerekszülés volt. A lányok és nők semmilyen értéket nem képviseltek az emberek szemében, a cél az volt, hogy minél több fiú örökös jöjjön a világra. Ha lány született? Sok esetben inkább rögtön vízbe fojtották őket, csak hogy ne kellejen pénzt pazarolni rájuk. Barackvirág volt az első nő a Lo családban, aki nem törődött bele a neki szánt sorsba, és fellázadt a hagyományok ellen: visszautasította a lábelkötést, viszonyba bonyolódott egy idegennel (külföldivel), és meg is szülte a gyerekét.
Barackvirág indítja el a változást, a modernitást a Lo család életében, de ugyanebben az időben, a személyes sorsokkal párhuzamosan Kína össztársadalmilag is elkezd átalakulni. A személyes sztorik mellett a történelmi szálak és ezeknek az összefonódása is kifejezetten érdekes volt, és bevallom, rá is fért ez a kis a frissítés a történelmi tudásomra.
Nulla elvárással vágtam neki ennek a könyvnek, fogalmam sem volt, mi fog rám várni az előttem álló 386 oldalon, de egyáltalán nem kellett csalódnom. Csak úgy faltam a sorait, és igazán különleges élményt nyújtott Naomi Lane Babson regényének az olvasása. Csak ajánlani tudom!
Fotó: Getty Images, a szerző sajátja
