A sorozat negyedik évada hozza a színvonalat, amit eddig, de ezúttal a gyászfeldolgozás is hangsúlyosabb az epizódokban.

Heti kultkedvenc: a Fauda új évadában sem látni az arab–izraeli konfliktus végét

2023. február 03.
Idén januárban debütált a Fauda 4. évada a Netflixen. A sorozatban amellett, hogy néhány ismerős budapesti helyszín is felbukkan, ezúttal sincs hiány akcióból, feszültségből és faudából.

Fauda, azaz káosz. Találó cím egy sorozatnak, ami a arab–izraeli konfliktust hivatott bemutatni. Aki nézte az eddigi évadokat, azoknak nem fog csalódást hozni a negyedik évad, aki csak a cím miatt kattintott, az adjon egy esélyt az izraeli gyártású sorozatnak akkor is, ha alapvetően nem a kedvenc műfaja az akcióthriller vagy nincs feltétlenül tisztában a térség politikájával. 

A Fauda ugyanis sokkal több, mint egy egyszerű akciósorozat. Külön üdvözlendő, hogy minden eddigi évadban, így a legújabban is aktív szereplői a történetnek a nők. Nem csupán a szuperhős férfiak otthon aggódó feleségeiként tűnnek fel egy-egy epizód végén. Az aktuális évadban a belevaló női karakterünk Nurit (Rona-Lee Shimon), Russo (Inbar Lavi) és Dana (Meirav Shirom). Egytől egyig kiváló színészek. Nekik köszönhető, hogy végre itt egy sorozat, ami nem csak szexualizálva mutatja be az akciófilmekben a nőket. 

A Fauda új évada tudja mindazt, amit az előző három évad tudott: hiteles, belső nézőpont(ok)ból meséli el a saját történetét. Az amerikai produkciók „külföldi szemüvege” helyett ténylegesen az izraeli és az arab oldalnak adja a szólás lehetőségét, ettől pedig kegyetlenül őszinte és valósághű lesz a történet.

Ahogyan eddig is ügyelt a (viszonylagos) pártatlanságra a sorozat, ebben az évadban sincsen ellátva egyik oldal sem előjellel, nincsenek ősgonoszok és angyalszerű megmentők, mindkét oldalon bemutatásra kerülnek a megkérdőjelezhető cselekedetek és az emberi jóságot bizonyító pillanatok is. A néző pedig az ajkát harapdálja a sorozat nézése közben, hogy igen, végső soron tényleg ilyen minden súrlódásos helyzet az életben: mindenkinek megvan a belső igaza, mindenkinek megvannak a saját traumái és vágyai. És ehhez még arab–izraeli konfliktus sem feltétlenül kell. 

Miben más ez az évad mint a többi?

Hogy mi, nézők már túl vagyunk három évadnyi borzalmon és a kanapé előtt ülve is érezzük azt, amit a Közel-Keleten élők olyan régen érezhetnek: hogy semmi soha nem változik. Maximum a technológia lesz egyre fejlettebb és kiszámíthatatlanabb. A Fauda 4. évadában is ugyanúgy az életét kockáztatja a titkosszolgálat minden tagja, ugyanúgy tönkremegy közben az alakulat tagjainak magánélete és ugyanúgy újra és újraszervezik magukat a legrettegettebb terrorszervezetek. (Ezúttal a siíta terrorszervezet, a Hezbollah terroristái előtt próbál egy lépéssel járni az izraeli titkosszolgálat.)

A külföldi nézőknek nem sok mosolyoghatnéka lesz a sorozat közben, mi, magyarok viszont legalább néha felkiálthatunk, ha viszontlátjuk a Kolosy teret vagy valamelyik külvárosi lakótelepet a képernyőn. Ugyanis a brüsszeli jeleneteket nálunk, Budapesten vették fel. Eredetileg Kijevben tervezték felvenni ezeket a részeket, de egy másik ismert konfliktus miatt végül a fővárosunkra módosult a helyszín. 

A 4. évadban már megrendítően hosszú a küldetés közben elhunytak listája, az elit alakulatot pedig egyre inkább körbelengi a gyászfeldolgozás és a kiégés is. Ebben az évadban az eddigieknél is nagyobb hangsúly kerül a lelki folyamatokra, és körülbelül ugyanazt lehet javasolni, mint ami annak idején a Trónok harcánál: vigyázz, melyik karaktert kedveled meg, mert egy idő után úgyis meg fog halni.