„Az egyik legismertebb pszichológiai elméletet véve a szexualitás a Maslow-piramis legalján, az alapvető szükségletek között szerepel, tehát mindannyian eredendően motiváltak vagyunk rá. A testiség terén a film két szálon fut: egyrészt a szerelemvágy van jelen, ami nekünk, embereknek az egyik legvágyottabb érzelem, másrészt a szexuális együttlét megtapasztalása iránti kíváncsiság. Összeköti azt, hogy milyen vágyottnak lenni, azzal, amikor a testünkkel adni tudunk, legyünk akár nők, akár férfiak” – mondja Dr. Hevesi Krisztina szexuálpszichológus.
Úgy fogalmaz, az Evelien és a szex nagyon szép ívben mutatja be, hogyan jut el az ember abból a kiindulópontból, amikor még kevésbé vagyunk motiváltak a szexualitásra, mert nincs jelen a másik személy, egészen addig, amikor élvezzük, hogy a testünk örömet okoz valakinek. A másik fontos motívum, hogy azért, mert valaki az élet valamely területén hátránnyal rendelkezik – Evelien például születése óta testi fogyatékossággal és részleges mozgásképtelenséggel –, az nem jelenti azt, hogy ne akarna teljes életet élni.
A legnagyobb baj, hogy nem beszélünk róla
„Körülbelül 15 évvel ezelőtt teljesen ledöbbentett a történet, amit hallottam egy siketnémákat oktató intézményről, ahol a kollégiumi szobákban a serdülőkorban lévő tanulók koedukált szobákban laktak. Szexuális téren nagyon érdeklődőek voltak, de amikor szóba került, hogy kellene számukra szexuális felvilágosítást tartani, a tanárok és a környezetük teljesen felháborodott, hogy nekik miért is lenne erre szükségük. Pedig, könnyen belátható, hogy csupán a hangképzéssel és a hangok megértésével van problémájuk, de ettől függetlenül a szerelem és szexuális élet iránti vágyuk kortársaikhoz hasonlóan intenzív” – fogalmaz Dr. Hevesi Krisztina.
„Mázló Tímea, a Sinosz (Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége) korábbi Fővárosi és Pest megyei elnöke néhány évvel ezelőtt az ELTE-n a hallgatóm volt. Az egyik előadáson került szóba, hogy amennyiben az ember egyik érzékszervi területe kiesik, akkor a többi jobban felerősödik. A siketnémák például a többi érzékszervi modalitásban még intenzívebben reagálnak. Vagyis, ha fizikai téren valamiben hátrányt is szenvedünk, az nem jelenti azt, hogy ne vágynánk a másik emberre, a kötődésre, a kapcsolódásra és a testiségünk megélésére.”
Ennek ellenére a társadalom egy része mégis úgy tekint a fogyatékkal élő emberekre, mintha nem lenne szükségük a szexualitásra – éppúgy, ahogy az idősek esetében is. Még a hollywoodi filmek is alig ábrázolják a témát. Tabuként kezeljük, mintha a szexualitás csak a fiatal és szép emberek kiváltsága lenne, pedig a testünk igenis bármilyen formában és változatban szerethető.
A szakértő szerint ez is indikálhatja, hogy sokan eltávolodnak az intimitástól vagy úgy érzik, nem méltóak a szexualitás megélésére, pedig kortól függetlenül szükségünk van a másik emberre, legyünk akár épek, akár nem teljesen egészségesek: „Evelien például 53 évesen érzi magát késznek arra, hogy megtapasztalja, hogy az ő teste is szerethető és örömet tud okozni valakinek.”
Dr. Hevesi Krisztina szerint az első és legfontosabb lépés a tabuk feloldása felé az lenne, ha egyszerűen elkezdenénk a lehető legnagyobb természetességgel beszélni a témáról, és mindenki a saját eszköztárával közelítené meg a kérdéskört. Hiszen Evelien is akkor kezdett kivirágozni, amikor hallott egy mondatot, ami elindította a felismerésben, hogy a szexualitás igenis fontos és a személyiség teljességét segíti kibontani.
A film egyértelműen megmutatja, hogy milyen nagy szükségünk van az érintésre, a közelségre, a cirógatásra. „Magunknak nem szoktuk a popsinkat, a hátunkat, vagy az arcunkat cirógatni. Egy másik ember segíthet felfedezni az erogén zónáinkat, ha figyelemmel, szeretettel, érdeklődéssel és kíváncsisággal teszi” – mondja a szexuálpszichológus.
Segítséggel megélni a gyönyört
De milyen lehetőségei vannak az intimitás megélésére azoknak az érintetteknek, akik nem élnek párkapcsolatban? Hazánkban szinte ismeretlen fogalom az úgynevezett szexuális asszisztencia, vagyis amikor egy képzett szociális szexmunkás szervezett keretek között nyújt szexuális szolgáltatást fogyatékkal élő emberek számára.
„Az ELTE gyógypedagógiai karán a gyógypedagógusok tudják, hogy léteznek szexuális ápolók, de Magyarországon ez intézményi szinten nincs jelen, tehát az érintettek számára maradnak a nem specializált örömlányok vagy -fiúk” – mondja Dr. Hevesi Krisztina. Ezzel szemben külföldön, például Csehországban, Svédországban és Hollandiában – utóbbi két helyen még állami támogatást is igénybe lehet venni hozzá – bevett szokás szexuális segítőkhöz fordulni, ahogy azt a dokumentumfilmben is láthatjuk.
Különféle szexuális segédeszközök azonban az érintettek számára is készülnek, legyen szó bármilyen testi hiányosságról. Például nyelvre applikálható rezgő eszközökkel akkor is tud valaki a másiknak örömet okozni, ha teljesen le van bénulva, de elérhetőek speciálisan rögzíthető és mozgatható maszturbátorok is – mondja a szexuálpszichológus, és hozzáteszi:
„Ahogy Evelien megfogalmazta, amíg nem szereti magát, addig nem is tud feloldódni a szexualitásban. Fontos az önszeretet, az önelfogadás, amit a mai társadalom még az egészséges emberek számára is megnehezít, így pláne azoknak, akik valamilyen téren különböznek a többiektől.”
Érzékenységgel kell megközelíteni a témát
Amikor nem tudunk a szexualitásról beszélni, vagy rosszul közelítjük meg a témát, könnyen átcsúszhatunk egy obszcén, vulgáris ábrázolásba vagy pornóba, ami izgalmat vagy szégyenérzetet vált ki belőlünk, esetleg zavarba hoz minket.
„Az Evelien és a szex nem pornográf, de még csak erotikusnak sem mondható. Nem az a célja, hogy a nézőt szexuális izgalomba hozza, hiszen egy másik ember szexualitásának látványa belőlünk is izgalmat vált ki. Ehelyett inkább fantasztikusan emberi, bájos huncutsággal tárgyalja és tálalja a néző felé a történetet. Pontosan azt tudja adni, ami a legnagyobb hiány napjainkban: végtelenül természetesen és az élet részeként kezeli a témát” – mondja a film civil nagykövete. „Angyal András pszichiáter fogalmazott úgy, hogy nekünk embereknek nem csak szükségleteink vannak, hanem arra is szükségünk van, hogy érezzük, hogy szükség van ránk. Ehhez még hozzátehetjük: arra is, hogy teljesebb, boldogabb és jobb emberré válhassunk egy másik személyhez való kötődés által.”
Az Evelien és a szexet február 1-én, 2-án és 4-én vetítik Budapesten a Mammut II. moziban.
Fotó: BIDF