Galambos Tamás aprólékosan kidolgozott színpompás formanyelvével, természeti, társadalmi, politikai témákat feszegető alkotásaival önálló világot képvisel a hazai művészeti életben. Képei messziről nézve idillikusak, ám közelebb lépve emberi és történelmi drámák olvashatók ki belőlük.
Művészetére hatással volt az ikonfestészet, a reneszánsz táblaképfestészet, valamint a magyar népművészet. Stílusát a pop-arttal és a naiv festészettel egyaránt rokonítják, a Szabó Vladimir, Kondor Béla, Berki Viola, Gross Arnold, Gyulai Líviusz és Würtz Ádám nevével is fémjelzett „mágikus realista” alkotók egyik utolsó képviselője.
Galambos Tamás 1981-es Nyár című festménye (a fenti kép) szerepelt 2017-ben a Sotheby’s A 20.századi művészet – más perspektívából című kelet-európai modern és kortárs művészeket felvonultató aukcióján. A kép nem volt ismeretlen Londonban, mivel 1999-ben a Penguin Books Kiadó Gabriel García Márquez Száz év magány című regénye több millió példányban eladott angol nyelvű kiadásának borítójára választotta.
Ez megalapozta a festmény népszerűségét, így később poszterként is terjeszteni kezdték. A természetbe olvadó piros háttér előtt fekvő, erdőkkel, mezőkkel, házakkal borított női alakot ábrázoló alkotást az egri Szépasszony-völgy ihlette.
Galambos Tamás élete
A művész régi Heves megyei családból származik. Szülei gyáriparosok és földbirtokosok voltak. 1947-ben a család teljes vagyonát államosították, osztályidegennek nyilvánították őket. Ennek ellenére gyermekkora boldogan telt Egerben. Általános iskolai tanulmányait a Líceumban végezte.
A kezdetek
Miközben versenyszerűen birkózott, a festészet alapjait Bánóczy Adrienne egri rajzszakkörében sajátította el. Rajztehetségét először a család barátai, Kálnoky László költő, Radványi Géza és Ranódy László filmrendezők, valamint Batthyány Gyula festő fedezték fel 6-7 éves korában. (Batthyány több ízben a család vendégeként tartotta meg egri nyári szabadiskoláit.)
A nagyanyjáról festett portréjával tizenhárom évesen megnyerte a Képző- és Iparművészeti Gimnázium országos rajzversenyét, ezután képeit önálló tárlaton mutatták be Egerben.
Középiskolai tanulmányait 1954-1958 között Budapesten a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban folytatta, mestere Sebestény Ferenc volt. A Képzőművészeti Főiskolát 1959-1963 között Barcsay Jenő és Hincz Gyula osztályában végezte. Bernáth Aurél is rendszeresen foglalkozott vele, megélhetését és pályakezdését egyaránt támogatva.
Kiállítások
Már tanulmányai elején, 1960-ban önálló kiállítása volt a Képzőművészeti Főiskolán. Néhány diáktársával Molnár Sándor festő műtermében Hamvas Béla szellemiségét követve megalakították a Zuglói Kör néven híressé vált művészcsoportot. Tagjai többek között Deim Pál, Nádler István, Bak Imre, Hortobágyi Endre és Hencze Tamás voltak. Tevékenységüket nem nézte jó szemmel a korabeli kultúrpolitika, számos kiállításukat betiltották, műveiket kizsűrizték.
Galambos csak a 70-es évektől kezdve kialakult meseszerű, a hivatalos kultúrpolitika által „gyermekinek” bélyegzett látásmódja miatt került át fokozatosan a „tiltott” kategóriából a ,,tűrtbe”. Ezután már több külföldön rendezett kiállításán is részt vehetett.
Közel száz egyéni és csoportos kiállítása volt Európában, Ázsiában, Észak- és Dél-Amerikában. Többek között Helsinkiben 1964-ben, Budapesten a Mednyánszky Teremben 1966-ban, Torinóban, Firenzében, Milánóban 1968-ban, Hamburgban 1976-ban, Tokióban és Párizsban 1978-ban, Athénban 1979-ben, Caracasban 1982-ben, Los Angelesben 1984-ben, Chicagóban 1988-ban, Toyamában 1991-ben, Münchenben 1992-ben, Morges-ben 1993-ban, Zug-ban 1995-ben mutatkozott be.
Egerben a Művészetek Házában 2003-ban, a Templom Galériában pedig 2014-ben állított ki. A Ljubljanai Magyar Kulturális Intézet 2021- ben rendezett tárlatot műveiből.
Galambos Tamás tagja a Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségének, a Magyar Festők Társaságának, a Mednyánszky Társaságnak, az Új Gresham Körnek, tanított a Zebegényi Szőnyi István Szabadiskolában, életéről, munkásságáról több dokumentumfilm is készült.