„Hiszem, hogy a boldogság közügy” – interjú Bagdi Bellával, a Boldogság Intézet vezetőjével

2018. február 06.
A boldogság tanulható! – vallja Bagdi Bella, a Jobb Veled a Világ Alapítvány elnöke, a Boldogság Intézet vezetője és az oktatási-nevelési intézményekbe bevezetett Boldogságórák elindítója. Bellával a pozitív pszichológiáról, a fiatal generációról és a magyar pesszimizmusról is beszélgettünk az alapítvány márciusban is futó Jobb Veled a Világ! tehetségkutató pályázatának kapcsán.

Mi a pozitív pszichológia? Mitől más ez, mint a hagyományos pszichológia?

A hagyományos pszichológia a mentális problémákkal foglalkozik, ezzel szemben a pozitív pszichológia, amely egy igen fiatal ága a pszichológiának, azt mondja, hogy ez nem elég ahhoz, hogy teljesebb képet kapjunk az emberi személyiségről, hiszen az emberi természet nemcsak a mentális problémák meglétéből vagy hiányából áll.

A pozitív pszichológia célkitűzése, hogy a beteg kliensekkel való munkán túl az egészséges embereknek is segítsen még egészségesebb és teljesebb életet élniük. Éppen ezért a pozitív pszichológia kutatásai fókuszában a boldogság áll, pontosabban fogalmazva olyan módszerek kidolgozása, és viselkedések megfigyelése, amivel tartósan boldogabbá válhatunk.

Nagyon fontosnak tartom, amit a pozitív pszichológia mozgalom vezetői vallanak, miszerint az emberi pszichét nem betegségei, hanem a boldogságra való képessége alapján érdemes megközelíteni.

Mikor és hogyan fogalmazódott meg a Boldogságóra ötlete?

2014-ben kidolgoztam egy 10 hónapos boldogságprogramot, amely a pozitív pszichológia boldogságkutatásainak a vizsgálati eredményeire épült. Azokhoz a boldogságfokozó stratégiákhoz dolgoztam ki napi gyakorlatokat, amelyek boldogságkutatók szerint a leghatékonyabbak. Elhívtam embereket, hogy mindenki tesztelje le a saját életében, nekik mennyire működik, tapasztalják-e, hogy a segítségükkel növekedik a boldogságszintjük. Kísérleti programként indult, amihez több pedagógus is csatlakozott. Néhány pedagógus, egymástól függetlenül megkeresett engem, hogy nem lenne-e kedvem gyerekek számára is kidolgozni a programot, mert nagyon szívesen továbbadnák a diákjaiknak. Igazából így kezdődött a Boldogságóra: a pedagógusok igénye hívta életre, mint ahogy a pedagógusok önként vállalt munkája tartja életben a mai napig.

Én egy katalizátor személy vagyok ebben a mozgalomban, de ahhoz, hogy ma 60.000 gyerek tanulhasson boldogságórán, nagyon-nagyon sok embernek a munkájára, együttműködésére és támogatására van szükség. Ez egy közös ügy mind az iskolák vezetőivel, tanítóival, a szülőkkel, a résztvevő gyerekekkel és azzal a szakmai csapattal, akikkel azon dolgozunk, hogy ez a program egyre többet adhasson az óvodás és iskoláskorú gyerekeknek.

Hiszek abban, hogy az emberiség jövőjét alakító nemzedékhez tartozunk, és mindannyiunk felelőssége, hogy összefogva olyan eszközöket adjunk át a gyerekeinknek, amelyek által egy fenntarthatóbb, békésebb és örömtelibb életet építhetnek majd.

Mi történik egy ilyen „órán”?

A program kiemelt küldetése, hogy a pozitív pszichológia eredményeire építve adjon ötleteket és módszertani segítséget a boldogságra való képesség fejlesztéséhez az óvodás és iskolás korosztály számára. A Boldogságóra program szigorú módszertani és kutatási eredmények alapján tíz egymásra épülő témából áll az óvodás, alsós, felsős és középiskolás korosztály számára, amelyek fokról fokra ismertetik meg a boldogság különböző összetevőit, feltételeit. A módszerünk pozitív hatását ma már az ELTE PPK tudományos vizsgálati eredményei is igazolják.

A program eszköztára sokrétű, az egyéni és a csoportos tanulást változatosan támogatja. Az órák alapja a bátorító, megerősítő pedagógiai attitűd, a foglalkozásokon pedig helyet kap a feszültségoldás, relaxáció, meditáció, a saját tapasztalatok, a közös gondolkodás, és a különféle boldogságfokozó technikákhoz kapcsolódó élmények felidézése, egyéni, páros és csoportos élménygyakorlatok elvégzése. Szándékunk az, hogy a komoly célt – a következő generáció boldogságra való képességének fejlesztését – játékosan, kreatív feladatokon, gyakorlatokon keresztül érjük el, így a boldogságórákon többek között szerepe van a zenének, rajznak, improvizációs játékoknak, fotózásnak vagy videofilm készítésének és számos más alkotó tevékenységnek is.

Tényleg igaz az, hogy a magyar nemzet pesszimista?

Én szeretek úgy gondolni magunkra, hogy mi egy olyan nép vagyunk, aki szeretne jobban élni, mint most, szeretne egyről a kettőre jutni, szeretne fényes jövőt látni maga előtt, szeretne elégedettebb és boldogabb életet élni, de nem tudja, hogyan csinálja és ha nem sikerülnek a dolgai, attól gyakran kétségbeesik. Fontosnak tartom, hogy ezt a nagyon erős pesszimista bélyeget valahogy feloldjuk a fejünk felől, mert nem tesz jót az önértékelésünknek, ami szoros összefüggésben áll az optimizmussal, és egyáltalán nem egy pozitív cselekvésre serkentő címke ez. Biztos minden olvasó érzi a különbséget, hogy nem mindegy hogyan gondolunk magunkra, vagy hogy hogyan látnak minket mások: olyan embernek, aki pesszimista, vagy olyan embernek, aki szeretne boldogabban élni.

Hiszem, hogy a boldogság az nem magánügy, hanem közügy, hiszen hatással vagyunk egymásra, egyedül nem lehetünk boldogok.

Létezik egy kutatás, amely szerint a saját örömünk és boldogságunk fejlesztése jó hatással van nemcsak ránk, hanem az életünk más szereplőire is. Mielőtt valaki feltenné a kérdést magában, hogy nem önző dolog-e a saját boldogságunkra törekedni, hadd válaszoljam meg: felmérések egész sora bizonyítja, hogy éppen a boldogtalan emberek a leginkább egoisták, antiszociálisak, mert hajlamosak csak magukkal foglalkozni, bezárkózni, búslakodni, sőt ellenségessé válni. A fájdalom miatt túlságosan önmagára koncentrál az ember. Ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy megtanítsuk a magyar embereknek, hogyan növeljék a boldogságszintjüket.

Tanulható az optimizmus?

Határozottan igen a válaszom!

Az optimizmus szó a latin optimus-ból ered, amely azt jelenti, hogy „legjobb”. Arra utal, hogy az optimista ember minden helyzetben a legjobbat keresi. Laura King a Missouri Egyetem professzora volt az első, aki kísérletileg vizsgálta az optimizmust. Egyszerűen csak arra kérte az alanyokat, hogy négy egymást követő napon 20 percig írjanak a lehető legjobb jövőbeni énjükről.  Ebben a gyakorlatban az ember maga elé képzeli a legjobb jövőt önmaga számára élete minden területén. Az lett az eredménye, hogy azok, akik részt vettek a kísérletben, az írás után azonnal pozitívabb hangulatba kerültek, néhány héttel később is boldogabbak voltak, sőt kevesebb testi panaszt említettek néhány hónappal később a kísérlet után, mint azok a társaik, akik más témáról írtak.

Laura King szerint az optimizmus és pesszimizmus nem velünk született, hanem szociálisan eltanult mintáknak köszönhető. Éppen ezért újra kell tanulnunk a derűlátó gondolkodást, vagyis gyakorlással rá kell szoktassuk az agyunkat a jó dolgok iránti szenzitivitásra.

Márc. 20. a boldogság világnapja – hogyan és mivel készül az alkalomra a Jobb Veled a Világ! alapítvány?

Január végén indítottuk el  a Jobb Veled a Világ tehetségkutatót, amire február 28-ig lehet jelentkezni a www.boldogsagora.hu/tehetsegkutato oldalon. Ez a verseny zajlik márciusban is, a döntő pedig Budapesten, gyereknapon lesz.

Jelentkezni olyan alkotásokkal, egyéni vagy csoportos produkciókkal lehet, amelyekkel a boldogság üzenetét terjeszthetjük a fiatalság körében, és felhívhatjuk a figyelmet arra, hogy mindenki rendelkezik az öröm, az inspiráció, a boldogság továbbadásának a képességével, amitől jobb lesz a világ.


Kapcsolódó