Magyarországon milliós nagyságrendű azon nők száma, akiknek a nők elleni erőszak fogalma a megtapasztalt napi valóságot jelenti. Az EU Alapjogi Ügynöksége (FRA) reprezentatív kutatásának magyar adatai szerint a 18–74 év közötti nők 28%-a ellen követtek el 15 éves koruk óta fizikai és/vagy szexuális erőszakot. Ezen túlmenően a megkérdezett magyar nők 27%-a számolt be arról, hogy 15 éves kora előtt felnőtt elkövetőtől fizikai, lelki vagy szexuális erőszakot szenvedett el. A 16 Akciónap kiemelt célja, hogy felhívja a nyilvánosság figyelmét a helyzet súlyosságára, az áldozatokkal való szolidaritásra buzdítson, valamint emlékeztesse a döntéshozókat a felelősségükre.
Fotók: Kati fanni
November 25-én, a nők elleni erőszak felszámolásának világnapján a piros sziluettjeiről ismert Néma Tanúk felvonulás nyitja meg a 16 Akciónapot. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karától induló és a Kossuth térre, a Parlament elé érkező felvonulást megelőző nyitó esemény 14 órakor kezdődik az egyetem Aula Magna termében. A rendezvényen minden évben több százan vesznek részt, hogy közösen emlékezzenek az elmúlt 12 hónap alatt párkapcsolati/családon belüli erőszak során megölt nőkre.
Fotók: Kati Fanni
A 16 Akciónapot két esemény vezeti be. A NANE Egyesület az HBO támogatásával A történet című film vetítésére, majd egy kerekasztal-beszélgetésre invitálja a nézőket november 21-én. A megtörtént eseményeken alapuló film egy felkavaró és nagyon fontos témával, a gyermekkori szexuális abúzussal foglalkozik. A film a vetítés mellett az HBO GO-n is elérhető az érdeklődők számára. Ezt követi november 24-én a Kérsz teát?! színházi előadás a Jurányi Inkubátorházban. A darab és az azt feldolgozó beszélgetés a #metoo kampány során is sokat boncolgatott úgynevezett „szürke zónát”, vagyis az udvarlás és a zaklatás közötti kiemelten fontos határterületet tárja fel.
Fotók: Kati Fanni
Az 1991 óta megrendezésre kerülő 16 Akciónap idei központi üzenete, hogy magánemberként álljunk ki az áldozatok mellett, higgyünk nekik, valamint kerüljük és ítéljük el az áldozathibáztató magatartást.
Az intézmények részéről pedig a szakemberek képzését és az ellátórendszer mielőbbi reformját sürgetik a szervezők. A jelenség átfogó és szakszerű állami fellépést kíván: az elkövetők nem maradhatnak tovább büntetlenül, az áldozatok biztonságát szavatolni kell. A valódi változás eléréséhez elengedhetetlen az áldozatok valósságát és a nemzetközi bevált jó gyakorlatot egyaránt ismerő nőjogi szervezetek munkájának elismerése és támogatása, illetve szakmai tapasztalataik hasznosítása.
