2018. május 16. | Kránicz Dorottya

Élet Iskolája: Mit tegyél, ha családon belüli erőszakkal találkozol?

Sorozatunkban szakértőket kérünk fel, hogy segítsenek eligazodni olyan fontos hétköznapi helyzetekben, amik sokunkat érinthetnek, és amikben mégis sokszor tanácstalanok vagyunk. Ezúttal Dés Fanni, a NANE munkatársa magyarázza el, mit tehetünk, ha családon belüli erőszak áldozatává válunk, vagy a környezetünkben élő nőkön szeretnénk segíteni.

A NőkJoga.hu adatai szerint a nők elleni erőszakos bűncselekmények 22%-át partnerük, vagy volt partnerük követi el Magyarországon, és óvatos becslések szerint is a nők 23%-a élt már át valamilyenfajta fizikai erőszakot jelenlegi vagy volt férfipartnerétől. Minden egyes héten legalább egy magyar nő veszíti életét partnere kezei által.
Hiába beszélünk egyre többet a családon belüli erőszakról, a nőjogi mozgalmak nem képesek kiváltani egy hiányos ellátórendszert, márpedig Magyarországon ezzel súlyos problémák vannak. Az olyan civilszervezetek, mint a NANE és a Patent próbálják betömködni a lyukakat, de nekik sincs egyszerű dolguk. Az viszont nem kérdés, hogy a családon belüli erőszak ellen muszáj fellépni, és ez elsősorban akkor működhet, ha az egész társadalom tudatosabban áll a kérdéshez és megismeri a bántalmazás természetrajzát. Dés Fanni, a NANE munkatársa alaposan elmagyarázta, milyen lehetőségei vannak az áldozatoknak és arra is felhívja a figyelmet, hogyan vehetjük észre, ha valakit bántalmaznak környezetünkben.

Dés Fanni szerint az elsődleges probléma, hogy a segélykéréseket gyakran elutasító, hitetlenkedő reakciók követik, amikből az áldozat magától értetődően azt a következtetést vonja le, hogy nem érdemes segítséget kérni. “Az áldozatok először rendszerint barátoktól, családtagoktól kérnek segítséget, esetleg olyan alapszolgáltatásoktól, mint a családsegítő intézmények.

Ilyenkor nagyon fontos lenne, hogy az áldozatok elfogadó és támogató hozzáállással találkozzanak, ezzel szemben a társadalomnak többnyire az a reakciója, hogy az illetőnek dolgoznia kell a kapcsolatán, vagy a gyerekek érdekében együtt kell maradniuk, esetleg nem is hiszik el, hogy az illető képes lenne a bántalmazásra. A legtöbben nincsenek tisztában a bántalmazás természetrajzával, például azzal, hogy a bántalmazók csak a legritkább esetekben változnak.”

A NANÉ-hoz elsősorban ingyenesen hívható segélyvonalukon keresztül jutnak el a nők, itt a szervezet egyrészt lelki segélyt nyújt, megpróbálja növelni az áldozat önbecsülését, hiszen a bántalmazó épp azt próbálja elhitetni vele, hogy a bántalmazás jogos büntetés. A NANE munkatársai tulajdonképpen abban segítenek, hogy elindítsanak egy lelki  folyamatot, melynek végén az áldozatok remélhetőleg – a lehető legbiztonságosabb körülmények között – kiszakadhatnak a bántalmazó kapcsolatból. „A Patent jogsegélye jogi tanácsokat tud adni adni, ami szintén nagyon fontos, hiszen mivel a bántalmazás esetében bűncselekményekről beszélünk, gyakran a bíróságon végződnek ezek az ügyek” – teszi hozzá Fanni.

Krízis esetén az Országos Kríziskezelő szolgálathoz lehet fordulni, ők segíthetnek védett házakban elhelyezni a nőket. Ilyenekből azonban nagyon kevés van még kevesebb férőhellyel, az anyaotthonok pedig csak a gyerekes nőknek nyújthatnak menedéket. Dés Fanni azt is hozzáteszi, hogy egy ember számára sem könnyű maga mögött hagyni az életét, ráadásul ahogy Fanni fogalmaz, „morálisan is felháborító, hogy ilyen helyzetben nem a bántalmazót távolítjuk el az otthonából, hanem azt, akit bántalmaznak”.

A NANE segélyvonalának végén lévő munkatársak épp ezért alaposan körbejárják a lehetőségeket, feltárják, kinek a nevén van a lakás, megpróbálnak stratégiákat kidolgozni. „Mindig ki szoktuk emelni a bizonyítékok gyűjtésének fontosságát – magyarázza Fanni. – Ezek a bírósági tárgyalások során nagyon fontosak lehetnek, bár valóban nem igazságos, hogy a bizonyítékok begyűjtése az áldozat feladata. Magyarországon sajnos a rendszer nem tud megfelelő védelmet biztosítani az áldozatoknak, ezért is fontos, hogy legyenek a kezünkben bizonyító erejű eszközök, például orvosi látlelet. Ennek alapján később kérhetünk távoltartási végzést, melyre hivatkozva már automatikusan hívhatjuk a rendőrséget, ha feltűnik a bántalmazó.”

Az egyik legnagyobb problémát egyébként valóban a megfelelő védelem hiánya jelenti, hiszen rengetegen tartanak tőle, hogy a bántalmazót csak még inkább feldühíti, ha az áldozata szabadulni próbál. Dés Fanni is megerősíti, hogy ez jellemző bántalmazói viselkedés, ezért ameddig lehet, érdemes úgy sakkozni, hogy a bántalmazó ne tudjon a szabadulás felé tett lépéseinkről. A legtöbb tehát, amit az áldozat tehet, ha először megpróbálja tudatosítani a problémát és elfogadni, hogy partnere nem fog csak úgy „felhagyni” a bántalmazással. Utána pedig segítséget kér. A NANE segítséget nyújthat a kapcsolatból való menekülés lehetőségeinek végiggondolásában, összeköthet a megfelelő szervezetekkel és mindenek előtt támogatást nyújt a pokolian nehéz helyzetben lévő túlélőknek. Ideális esetben persze a támogatásban és a „mentésben” a körülöttünk élők is segíthetnek.

Figyeljünk oda!

Dés Fanni szerint nagyon érdemes odafigyelni a jelekre, amik hamar egyértelműen árulkodnak róla, hogy valaki bántalmazó kapcsolatban él. „Mi NANÉsok azt szoktuk mondani, hogy már a villamoson is ki tudjuk szúrni egy-egy mozdulatból, ha valami nem stimmel egy kapcsolatban. A bántalmazók viselkedésmódja ugyanis elképesztően sablonos. Mikor az túlélők kezébe kerül egy-egy kiadvány, ami a bántalmazók jellegzetes viselkedését mutatja be, mindig döbbenten felkiáltanak, hogy úristen, hát ez pont olyan, mint az én férjem.”

Ilyen jel lehet például, ha az áldozat egyre kevesebbet találkozik környezetével (vagyis velünk), vagy ha szemtanúi vagyunk, ahogy a partner nyilvánosan lehordja mások előtt, mindig megpróbálja ledominálni. A bántalmazók rendszerint igyekszik korlátozni az áldozat szabadságát, például előfordulhat, hogy nem engedik egyedül közlekedni, vagy találkozni a barátnőivel.

Dés Fanni szerint az is problémát jelent, hogy romantikus mítoszaink miatt gyakran összemossuk a szenvedélyt és az erőszakot. A tavalyi év hihetetlen népszerűségű sorozatszenzációja, a Hatalmas kis hazugságok például nagyon jól megmutatta, hogyan tűnhet nemcsak a külvilág, de még az érintett személy számára is pusztán viharos szerelemnek egy valójában bántalmazó kapcsolat. Dés Fanni szerint az Alexander Skarsgard által megformált bántalmazó férj viselkedése már az első epizódokban árulkodó volt: „Már a sorozat elején is feltűnt, hogy valami nincs rendben ezzel a figurával… folyamatosan tárgyiasította a feleségét a gyerekek előtt is, mindig megpróbálta szexualizálni a környezetét.”

A NANE munkatársa arra is felhívja a figyelmet, hogy a bántalmazásnak van egyfajta ciklusa, melyben a bántalmazó a pofonokat követő “mézes hetek időszakban” rendszerint virágcsokrokkal állít haza – csak azért, hogy aztán újra kezdődhessen az egész elölről az erőszak felgyülemlésével majd kitörésével. Épp emiatt a komplex mechanizmus miatt hozzátartózóként fel kell készülnünk arra is, hogy az áldozat kezdetben tagadni fog. „Ilyenkor nagyon türelmesnek kell lennünk. Sajnos a túlélők gyakran mennek vissza bántalmazójukhoz, például a társadalmi vagy gazdasági nyomás miatt, a gyerekekre való tekintettel, esetleg a traumás kötődés végett, ami épp ebből a ciklikus viselkedésből táplálkozik” – mondja Fanni. „Mindig azt tanácsolom, hogy ilyenkor tudatosítsuk, ez nem az áldozat hibája, nekünk folyamatosan azt kell kommunikálnunk felé, hogy mellette állunk, hiszen ez nagyon fontos lesz később, ha úgy érzi majd, segítséget szeretne kérni.” A NANE segélyvonalán a hozzátartozók hívásait is várják, nekik is tudnak hasznos tanácsokat adni.

Sajnos hosszútávon is problémát jelent a hézagos ellátórendszer, főleg ha azt nézzük, hogy a bántalmazó kapcsolatból kilépő nők számára gyakran nem ér véget a bántalmazás egy „egyszerű szakítással”. Dés Fanni szerint amíg a megfelelő jogszabályi háttér és az intézményi együttműködés kiépítésére várunk, a legfontosabb, hogy a társadalom, a bántalmazókat körbevevő család és környezet minél tudatosabb legyen. „Higgyünk az áldozatnak, pont azért, mert rendszerszinten ennyire nehéz a támogatás. Ha a szűkebb környezetben mellénk állnak az emberek, biztosítanak minket a támogatásukról vagy befogadnak minket, az máris rengeteget tud segíteni.”

A NANE ingyenesen hívható segélyvonala bántalmazott nőknek és gyerekeknek: 06-80-505-101 MINDEN HÉTKÖZNAP ESTE (SZERDA SZÜNNAP) 18 ÉS 22 ÓRA KÖZÖTT

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter

“Nem hagyhatom, hogy féljek” interjú

“Nem hagyhatom, hogy féljek”