“Lehet, hogy pornófüggő vagyok?”

2020. július 04. |

A koronavírus-járvány és a házi karantén alatt látványosan megnőtt az online pornóoldalakra látogatók száma. De vajon valóban érdemes-e felnőtt tartalmakat nézni unaloműzésként és stresszkezelésként? A következő hetekben Várhegyi Anna szexuálterapeuta fogja körbejárni a kérdést.

Ebben a cikkben választ kapsz arra, hogy mit jelent általában a függőség, és milyen biológiai, élettani okok vezetnek a pornófüggéshez.

porno-fugges

A Pornóra kattanva című könyvben a függőség kérdéséről sokkal bővebben olvashatsz, most innen idézek: „A kutatók tudják, hogy a különbségek ellenére minden függőségben közös, hogy a tartós dopaminszint-emelkedés dönti el azokat a konkrét neurokémiai dominókat, amelyek jól körülhatárolható változásokat indítanak el az agyban. Ezek a változások aztán olyan felismerhető jelek, tünetek és magatartási minták képében jelentkeznek, mint amelyeket az angol nyelvterületen három c-ként ismert szabványos függőségi teszt is felsorol.”

1. Sóvárgás (craving) az adott szer vagy tevékenység után: a függő személy másra sem tud gondolni, mint hogy hozzájusson ahhoz, ami után sóvárog, vagy hogy miként tudna megszabadulni a függőségétől.

2. Kontrollvesztés (loss of control): a függő személy egyre gyakrabban vagy egyre hosszabb ideig képtelen mértéket tartani a szer használatát vagy a tevékenység folytatását illetően. Egyre nagyobb mennyiségben fogyasztja az anyagot, egyre intenzívebben végzi a szóban forgó tevékenységet, vagy egyre nagyobb kockázatokat vállal, hogy elérje a kívánt hatást.

3. Negatív következmények (negative consequences): a függőség veszélyezteti a függő személy testi egészségét, társas kapcsolatait, munkahelyi teljesítményét, pénzügyi helyzetét és pszichés állapotát.

Olvastad már?

Miért lehet könnyen függővé válni?

Megint Gary Wilson: Pornóra kattanva című könyvéből szemezgetek. Sok kutatás támasztja alá, a függőség neurobiológiai mechanizmusát, dióhéjban összefoglalva, a teljesség igénye nélkül a következőről van szó:

1. Az itt jelenlévő molekula a dopamin. Ha a dopamin szót kiejtem vagy leírom, sokaknak összeszorul a gyomruk, mintha a koronavírusról beszélnék. A srácok a suliban sejtelmesen összenéznek, hogy a kokainról vagy az amfetaminról esik-e majd szó… Pedig a dopamin fontos, idegsejtek közötti ingerületátvivő anyag. Ahhoz, hogy idegsejtjeink kommunikáljanak egymással, szükség van rájuk. Fontos szerepe van a motiváció, a jutalomérzés kialakításában, és még a mozgás koordinálásában is.

Teljesen természetes, hogy jelen van szervezetünkben, sőt mindennapi működésünknél elengedhetetlen. Többek között akkor aktiválódik, ha valamilyen pozitív hatás ér bennünket, vagy ha egy jelző inger megjelenését követően jutalomra számítunk. Ennek a jutalommechanizmusnak az élővilágban betöltött szerepe feltehetőleg az, hogy új viselkedésformákat alakítson ki bennünk, amelyek újra és újra dopaminaktiválódáshoz vezetnek.

Tehát, ha valami újba belevágunk, és tetszik nekünk, dopamin szabadul fel. A szex utáni vágyat a dopamin idézi elő, amely felerősíti az agy egyik ősi részét, az úgynevezett jutalom- vagy örömközpont működését. Ez kellemes érzéssel párosul, ezért legközelebb is belevágunk az újdonságba. Így talán azt mondhatjuk, hogy a dopamin a vágyakozás vegyülete.

A dopaminszint minden újdonság hatására megemelkedik, azonban, ahogy egyre többet kapunk az újdonságból, a dopaminszint lecsökken, és az újdonság veszít a varázsából. Ezért elkezdünk egyre többet és többet fogyasztani az újdonságot nyújtó pornóból, és mivel a dopamin más érzelmek és ingerek hatására is aktiválódik, például a

  • meglepetés,
  • szorongás,
  • kutatás-böngészés,

a pornó különböző változatai, a látvány és hangelemek és a keresési mechanizmusaink is a dopamin emelését célozzák meg. Ha tartósan túlstimuláljuk magunkat, idegrendszerünk igyekszik megvédeni magát a fölös dopamintól (a dopaminra való érzékenység csökken, vagyis egyre gyengébben reagál rá a fogadó idegsejt), így a jó, kielégítő érzés egyre inkább elmarad. Így kondicionáljuk magunkat az állandó keresésre, még elszántabban hajszoljuk az ingereket. Elindul a sóvárgás mechanizmusa.

További hatása a fenti mechanizmusoknak, hogy az illető kevésbé lesz fogékony a hétköznapi örömökre, illetve „éhes” a dopaminszintet megemelő tevékenységekre. Emiatt elhanyagolhatjuk a korábban fontosnak tartott dolgokat és tevékenységeket.

2. De nem csak a dopaminszint libikókázik a neuronok között, hanem az agyi struktúrák is átrendeződhetnek. Az egyszerre működésbe lépő idegsejtek összekapcsolódnak. Tehát összekapcsolódnak a szexuális izgalomért felelős idegsejtek a jutalomközpontban azokkal az idegsejtekkel, amelyek az izgalmat kiváltó esemény emlékeit őrzik.

Hogy milyen tényezők játszanak még szerepet a függőség kialakulásában?

A cikk folytatásáért kattints Várhegyi Anna szexuálterapeuta oldalára!

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Lélek

„Ha a problémákat kezelik, utána jön a baba. De nem jött” babavárás

„Ha a problémákat kezelik, utána jön a baba. De nem jött”