Ilyen volt Costa Rica a Covid idején

2021. június 13.
Poros földutak, motorbiciklik, a világ legjobb szörfstrandjai, açaí-tálak, vegán álmok, izmos testek és jóga minden mennyiségben. Ilyen az élet, ha az ember eldönti, hogy trendeket követve költözik vissza a természethez, és mostantól hippi vagy digitális nomád lesz? Az egyszerű pólók, a kockahasak és a hosszú combok világa mögött vastag pénztárcák lapulnak. Miért költöznek Venice Beach übermenschei, Los Angeles alternatív útkeresői, New York kiábrándult értelmiségiei egy poros Costa Rica-i halászfaluba? Nosara krónikája a Covid idején, ahogy azt mi láttuk.

Costa Rica az év meglepetése volt számunkra. Forgatni mentünk, kicsit a járvány elől is menekültünk, épp a második gyerekünket várva, de mielőtt belecsaptunk a nagy munkába, körülnéztünk az országban. Kíváncsiak voltunk, miért elsők az ökoturizmusban és a természetvédelemben egyaránt. Miután bejártuk az esőerdő bugyrait, vulkánok termálforrásaiban merültünk el, kvaterkáztunk lajhárokkal és rikoltozó arapapagájokkal, és legfőképpen csodáltuk a helyi embereket, akik valóban úgy vigyáznak a környezetükre, ahogy mi a közösségimédia-posztjainkban papolunk, amikor azt mondjuk: csak egy bolygónk van. Mindezek után úgy éreztük, meg kell néznünk Guanacaste tartomány híres strandjait, és ha már ott vagyunk, Nosarát is.

Erről az álmos tengerparti kisvárosról akkor hallottunk először, amikor a híres jógainfluenszer-páros, a milliók által követett Boho Beautiful végleg odaköltözött Kanadából, sőt a kisbabájuk is ott született meg. Egyik nap, amikor több száz szörfössel együtt mi is a Playa Guionesen néztük a naplementét, Juliana és Mark is ott ült egy nagy uszadékfán. Aznap mártották az alig néhány hetes baba lábát először a tengerbe, ezt már az Instagramról tudtuk meg pár nappal később… De mi fogta meg őket annyira ebben a helyben, hogy kivándoroltak?

Egy átlagos nosarai nap jó korán kezdődik, a szörfösök már a napkelte hullámait lovagolják, hogy aztán reggel 8-9 körül becsekkoljanak egy jógaórára valamelyik trendi resortba vagy stúdióba. Aztán egy smoothie-tál vagy valamilyen superfooddal felturbózott dzsúsz, és már veszik is elő a laptopot, akár a jógastúdió kávéházában. Következnek a digitális nomád munkaórák, kezdődnek a meetingek. A pasik félmeztelenül, a nők kényelmes jógaruhákban dolgoznak. Azt nem mértük le, hogy pontosan meddig tart a meló, de egy biztos: délután négytől sötétedésig újra kint vannak a vízen. Nem rossz, ugye?

Ezt az igencsak 21. századi jelenséget volt szerencsénk napról napra megfigyelni reggelenként a Bodhi Tree nevű jógaparadicsomban, ahol óránként kezdődnek a jobbnál jobb foglalkozások. Ha nem Covid idején látogatunk el ide, valószínűleg esélyünk sem lett volna egy hétre szobát kapni, folyamatosan váltják egymást a jógacsoportok, amelyek egy-két hétre érkeznek Kaliforniából a kedvenc jógatanárukkal egy kis Costa Rica-i kiruccanásra. Óriási kert, kis patakok és vízesések segítik az elmélyülést, már ha valaki azt keresi. A klientúra kortalan, mindenki kínosan jól tartja magát. Szállásból mindenféle kategóriát ajánlanak a különálló kis balinéz stílusú villáktól a vadonatúj, modern szobákig tengeri kilátással.

Szerző: Cseke Eszter és S. Takács András (On the Spot) Fotó: BlueSpirit – @Soulfocus_Media-1, BodhiTree

A cikk folytatását keresd a Marie Claire 2021/4-es lapszámában!