Mindent a pigmentfoltokról

2021. október 13. |

A bőrünkön kialakuló apró, netán nagyobbacska sötét foltok előbb vagy utóbb mindannyiunkat érintenek. De vajon miért tűnik szélmalomharcnak az ellenük való küzdelem, és – az esztétikai gondon túl – okozhatnak-e kóros elváltozásokat? Szakértőink elmondják, milyen hatóanyagokkal orvosolhatjuk a problémát, és egyáltalán kell-e aggódnunk miattuk.

Az már közismert, hogy a pigmenttermelési folyamatban a napfénynek kulcsszerepe van, tehát bármi is legyen a pigmentfoltjaink kialakulásának elsődleges oka, az biztos, hogy a napfény csak ráerősít. „A bőr pigmentációs problémái akkor jelentkeznek, ha a testünk túl sok melanint termel – kezdi az alapoknál Kraján Szilvia, az Eucerin dermokozmetikai márka medical managere. – Ez tulajdon- képpen egy festékanyag, amely a bőrünk színét adja. Ha sokat napozunk, azért is barnulunk, mert a melanin is véd minket a káros ultraibolya sugarakkal szemben. Az UVB-sugárzás hatására a bőrben pre-melanin termelődik, amelyet a további UVA- és a UVB-sugarak melaninná alakítanak át. Ez egy természetes folyamat lenne, ha nem termelődne túl a melanin, amelynek burjánzása pigmentációs problémákhoz vezet – magyarázza a medical manager. – A legutóbbi kutatási eredmények ráadásul azt is kimutatták, hogy nemcsak az UV-tartománynak, de a nagy energiájú látható fénynek (HEVIS) is szerepe van a hiperpigmentáció kialakulásában.” A bőr nem felejt, megjegyzi az életünk során elnyelt energiamennyiséget – ezért is ilyen fontos magas faktorszámú fényvédővel kenni magunkat, ha napra megyünk.

pigmentfolt

Sok kicsi sokra megy

„A bőrünk megjegyzi az elnyelt energia-mennyiséget – ez az, amit laikusként nem könnyű megemészteni – mondja Kraján Szilvia. – Nem az a lényeg, hogy hány órát voltunk a napon, hanem hogy ez idő alatt mennyi energia érte a bőrünket. A szoláriumban például már öt perc alatt elnyeli azt a mennyiségű energiát, amennyit egész évben kellene. Azt pedig nehéz megmondani, hogy kinél mikor éri el a mértéke a határértéket.” Van egy bizonyos expozíciós limit, amely egyénenként változó lehet, ez határozza meg, mennyi napsugárzásnak tehetjük ki a bőrünket következmények nélkül. Amikor életünkben először napra megyünk, vagy csak a szabadban tartózkodunk fényvédelem nélkül, a képzeletbeli óra elkezd ketyegni, és a bőrünk felhalmozza az elnyelt energiát. „Egy idő után a bőr bizonyos területeken besokallhat, és máris egyenetlen lesz a melanintermelődés” – fejti ki a szakértő.

Több ok, egy tünet: Hogy is van ez?

Hiperpigmentáció alatt a bőr túlzott elszíneződését értjük, ezek az apró (vagy nagyobbacska) foltok a pigmentfoltok. Mivel többféle okra is visszavezethető az eredetük, eltérő elnevezésekkel szokták illetni őket. A májfoltoknak például nincs köze a májunkhoz, az ilyen típusú elszíneződések a napsugárzás következményei. Általában azokon a területeken jelennek meg, amelyeket gyakran ér a nap: az arcon, a kézen és a karon. Ezeket a kis méretű, sötét foltokat öregségi foltoknak is nevezzük.

A terhességi maszkként is emlegetett melasma vagy chloasma a várandós vagy hormonterápiában résztvevő nők 90 százalékánál megfigyelhető, de a hormontartalmú fogamzásgátló tabletták szedése alatt is rendszeresen megjelennek. Ezek a barna és szabálytalan alakú foltok akárnagyobbra is nőhetnek – innen a maszk elnevezés. És hogy hogyan függenek össze a hormonjainkkal? „A melanociták receptorainál ösztrogén található, a megnövekedett ösztrogénszint pedig, amelyet a fogamzásgátló tabletták szedése és a terhesség is okoz, stimuláns lehet, így a pigmentációra való hajlam fokozottá válhat” – magyarázza dr. Czirbesz Kata bőrgyógyász az elsőre furcsa kapcsolatot. A szintén nagyon gyakori PIH (post-inf- lammatory hyperpigmentation, vagyis bőrgyulladás utáni hiperpigmentáció) egy bőrsérülés, amely lehet egy gyógyult akné után fennmaradt elszíneződés, de amennyiben nem használunk megfelelő fényvédőt, egyes gyógyszerek alkalmazá- sa közben vagy kozmetikai kezelések után is előjöhetnek. Ilyen beavatkozás lehet a dermabrázió, a lézeres kezelés vagy a kémiai hámlasztás, ezek különösen a kreol vagy barna bőrű embereknél hajlamosító tényezők. Illetve, amint azt a bőrgyógyásztól megtudtuk, a hiperpigmentációt számtalan genetikai rendellenesség is kiválthatja.

Gond lehet belőle?

„A pigmentfoltok nemcsak a kialakulásukat kiváltó okokban különbözhetnek: egyes foltok a felszínen, míg mások mélyebben helyezkednek el” – mondja dr. Czirbesz Kata. Persze mindenkiben felmerül a kérdés, vajon okozhatnak-e bajt? „Egy bőrgyulladás utáni hiperpigmentáció például nem, de egy festékes anyajegy (szoláris lentigó) további UV sugárzás okozta DNS károsodás révén rosszindulatúvá válhat (lentigo maligna melanoma). A melanómával ellentétben, kicsit több idő alatt alakul ki, de a rendszeres anyajegyszűrés, itt is kulcsfontosságú, hogy az orvos időben észlelni tudja.” Megijedni nem kell, viszont az évenkénti (ha a bőrgyógyász másként nem javasolja) dermatoszkópos anyajegyszűrés már csak emiatt is erősen javasolt.

Szerző: Tóth Orsi

A cikk folytatását a Marie Claire legújabb számában olvashatod el!

Megjelent a friss Marie Claire – 2021/6.

Megjelent a friss Marie Claire – 2021/6.

Lakatos Mónikával a címlapon jelent meg a Marie Claire legfrissebb lapszáma. A lapban két tematikus melléklet is található: az őszi 50 oldalas Beauty Extra és a 20 oldalas Női tárca pénzügyi melléklet.

Szólj hozzá te is!

Még több Magazin

„Nehéz lehetett ezt a láthatatlan diktatúrát tetten érni” – interjú Waskovics Andreával és Fabricius Gáborral Fabricius Gábor

„Nehéz lehetett ezt a láthatatlan diktatúrát tetten érni” – interjú Waskovics Andreával és Fabricius Gáborral

Amikor egy fotó a minden cerny alapítvány

Amikor egy fotó a minden

Fűszeres reggelek: rózsás-kardamomos phirini fűszeres reggeli

Fűszeres reggelek: rózsás-kardamomos phirini