Amikor beléptem a sikkes budai Toman-birodalomba, Szabina az új könyvén dolgozott a szerkesztőjével. Amíg a fejezet végére értek, megkínáltak egy isteni kávéval, amelynek nemcsak az íze, hanem a csészéje is különleges volt: aranyozott szélű, kecses formájú, finom tapintású. A Toman-ház minden szegletében pont azt a minőséget és luxust közvetíti, mint maga a márka. Miközben kortyolok, az épület egyik szárnyából egy vendég lép elő, kezében egy jó nagy adag Toman Diet levesporral, étrend-kiegészítővel és müzliszelettel, illetve az utasításokkal, mit hogyan kell ennie. A váró falairól az életmódváltásra ösztönző brand megálmodója, Tomán Szabina mosolyog vissza – szintén aranyszínű keretben, a tárgyalóban pedig az üzletasszony gyerekeiről készült fotók sorakoznak.
Egy Instagram-bejegyzésedben láttam, hogy a lányaiddal ellátogattál a Henri Matisse-kiállításra a Szépművészeti Múzeumba. Hogy tetszett?
Nagyon szeretem azokat a művészeti alkotásokat, amelyek mögött olyan emberek és olyan történetek állnak, amelyek inspirálnak, nekem ilyen Matisse is. A műélvezet mellett érdekel az is, hogy mit lehet tudni magáról az alkotóról. Mielőtt megnézek egy tárlatot, utánaolvasok, hogy a művész honnan indult, és hová jutott. Matisse azért tetszik, mert egész életében az új alternatívákat, a megújulást kereste. Én is szeretek túllépni a határaimon, kimozdulni a klisékből, és erről beszélgettem a lányaimmal is.
Matisse a színválasztásaival is kimozdít minket a komfortzónánkból, bátran használja az élénk tónusokat. A színeivel is tudsz azonosulni?
Nem. (Nevet.) Én a letisztult, monokróm színvilágot szeretem. Amirától, a nagyobbik lányomtól már sokszor meg is kaptam, hogy unalmasan öltözködöm. Az viszont elvarázsol, ha mások merészen nyúlnak a színekhez.
Például Amira, a lányod. Hajkoronájának egyik fele zöld, másik fele fehér.
Hát, igen, messze esett az alma a fájától. (Nevet.) Nemrég visszafestettük neki barnára, hogy kicsit regenerálódjon a haja, de már alig várja, hogy ismét beszínesedjen. Amira mindig is művészi beállítottságú volt, animáció szakra jár, nem érdekli az üzlet. Rendkívül elfogadó, és ez számomra is inspiráló. Miniaktivista az ő közegében – mind a külsejével, mind a gondolkodásával. Nagyon másmilyen tinédzser, mint amilyen én voltam, teljesen másképp közelít meg dolgokat, embereket.
Az interjú folytatását keresd a friss Marie Claire-ben!
Nézd meg a fotózáson készült videónkat!
Szöveg: Gazsó Orsolya Fotó: Zsólyomi Norbert
