Vonat-, repülő-, hajó-, madár- és viharfigyelők – de gondolta volna bárki is, hogy vannak, akik a felhőket lesik? Én biztosan nem, de amikor kiderült, hogy a felhőkről fogok cikket írni, közhelyesen szólva egy új világ tárult fel a szemem előtt. Megtudhattam, hogy létezik felhőfigyelő applikáció, csoport, sőt a felhők megbecsüléséért küzdő közösség is, ami első, de lássuk be, második pillantásra is minimum meghökkentő. Pedig ki ne feküdt volna már hanyatt a fűben, bámulva a felhőket, néha, egy-egy különleges alakzat láttán még a telefont is előkapjuk, de ha mást nem, a ruhákat biztosan rohanunk összeszedni, amikor elsötétül tőlük az ég.
A felhők olyanok, mint Pom Pom, mindig változnak, és pont ebben rejlik az izgalmasságuk. Kitalálható belőlük a várható időjárás, megborzongunk, amikor gyorsan haladnak, gyönyörködünk a lassú gomolygásukban, van, hogy szelíd bárányok, máskor menekülnünk kell előlük. A felhők felett mindig kék az ég, de mi van magukkal a felhőkkel? Bár mindössze égi látványosságnak tűnnek, valójában nagyon fontos szerepük van, elnyelik és visszaverik a napból érkező sugárzást, ezzel is szabályozva a föld hőmérsékletét. Ha nem lennének felhők, nem lenne eső sem, eső híján pedig mi sem léteznénk. Az talán még többünknek dereng az általános iskolából, hogy a felhők hogyan vesznek részt a bolygó vízkörforgásában, de arra már – magamból kiindulva – kevesebben fognak emlékezni, mi is a helyzet a kondenzációs magokkal, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a felhő létrejöjjön.
A föld felszínéről a víz párolgásnak indul, így válik folyékonyból a levegő részévé. A levegőben lévő víz az ég felé száll, és eközben száz méterenként egy fokkal csökken a hőmérséklete. Amikor már egészen magasan jár, eléri a harmatpontot, amelynek hatására a vízmolekulák felhővé alakulnak. És hogy bonyolítsuk a dolgot, hőmérséklettől függően lehetnek jég-, illetve vízkristályokból álló felhők, de olyanok is, amelyekben mindkettő megvan. A szépségüket az adja, hogy hogyan süt át rajtuk a nap, így találkozhatunk napfelkeltekor és napnyugtakor olyan felhőkkel, amelyeknek a színe idomul az égéhez.
App, közösség, csoport
Nem kisebb szervezet, mint a NASA együttműködésével fut az iPhone-on elérhető CloudSpotter alkalmazás, amellyel a felhőknek a föld éghajlatára gyakorolt hatását figyelhetjük: a felhasználók felhőket fotóznak, az alkalmazás beazonosítja azokat, ez pedig segít abban, hogy a felhők és a föld sugárzási energiarendszerét megfigyelő műszert egyre pontosabban lehessen kalibrálni. A fejlesztő Cloud Appreciation Society tíz éve mutatta be az applikációt.
A Facebookon 11 éve létrehozott FelhőNézők csoport ma 6500 tagot számlál, ők Ausztráliától a Desedáig készítik a szebbnél szebb felhőfotókat, hasonlóan a Felhők és égi csodák! csoport 7300 tagjához. De nemzetközi egeken is érdemes nézelődni, érdekes a Cloud Enthusiasts :-))) !!! vagy épp a szingapúri CloudSpotting & SkySpotting Singapore csoportjának az archívuma is. Vonzódásunkat a felhőkhöz az is jól mutatja, hogy az Instagramon 25 milliónál is több felhőfotó szerepel. Bármelyik fiókot is kezdjük el görgetni, szépséget, nyugalmat találunk a képeken.
Szöveg: Zimre Zsuzsa Fotó: Getty Images
A cikk folytatását megtalálod Mindfulness különszámunkban!
