Lehet még felnőttként barátságokat kötni?

Gyerekként úgy gondolunk a barátságra, mint az idő minden próbáját kiálló tartós kötelék, amelyet semmi sem szakíthat szét. A felnőttkor valósága azonban számos olyan változást hoz, amely jelentősen befolyásolhatja a kapcsolatok dinamikáját. A karrier, a család és a személyes fejlődés követelményei olyan akadályokat teremthetnek, amelyek megnehezítik a kapcsolat korábban élvezett szintjének a fenntartását. Néha az élet egyszerűen más irányba sodor bennünket, ami az egykor szoros kötelékek lassú, de biztos lazulásához vezet.

Arisztotelész ókori görög filozófus úgy fogalmazott, hogy a barátság egy olyan kapcsolat, amelyben a résztvevők egymás iránti szeretete kölcsönös és önzetlen. Szerinte a teljes értékű barátság rendkívül fontos az emberi boldogság szempontjából, mivel segíti az embereket abban, hogy jobban megismerjék önmagukat, fejlesszék a karakterüket és teljesebb életet éljenek. De ahogy idősödünk, ezek a kapcsolatok általában úgy fogyatkoznak. Ami gyerekkorban természetesnek számított, az felnőttként már-már kuriózumszámba megy, és a helyzeten a pandémia csak még inkább rontott. Három évtizeddel ezelőtt az amerikaiak három százaléka mondta a Gallup közvélemény-kutatóinak, hogy nincsenek közeli barátai, 2021-ben egy online felmérés szerint ez az arány már tizenkét százalék volt. Körülbelül egy évvel a világjárvány kitörése után pedig a harminc és negyvenkilenc év közötti nők tizenhárom százaléka és a férfiak nyolc százaléka mondta azt, hogy elvesztette a kapcsolatot a legtöbb barátjával.

Különböző pszichológiai kutatások szerint a felnőttek három-öt közeli barátot éreznek elegendőnek; ennél több közeli kapcsolat fenntartása már túl sok energiával jár, a kevesebb pedig magányhoz vezet. A barátság fontos tényezője lehet a jóllétnek, míg a magány olyan betegségek fokozott kockázatával hozható összefüggésbe, mint a depresszió és a szorongás, illetve a szívbetegségek és a stroke. Egy gyakran idézett 2010-es metaanalízis, amelyet Julianne Holt-Lunstad, a Utah állambeli Brigham Young Egyetem pszichológia- és idegtudományok professzora vezetett, arra a következtetésre jutott, hogy a magányosság hasonlóképp káros a fizikai egészségre, mint napi tizenöt szál cigaretta elszívása. Barátokra tehát szükség van – a kérdés csak az, hogy hogyan szerezhetünk magunknak?

Félénk vagyok, barátkozni akarok

A nyitottság a kulcs, ha új barátokra vágyunk, ezt nem úszhatjuk meg, kezdte az összes megszólalónk. Petra szerencsésnek mondja magát, mert szerteágazó ismeretségi köre van, és vannak olyan barátai, akikkel gyerekkoruktól kezdve végigkísérték egymás életét. De új ismeretségekre is mindig nyitott, ennek köszönhetően talált rá a legjobb barátnőjére, Kittire is. „Ibizán, egy buliban mutattak be közös ismerőseink egymásnak – kezdi. – Akkor nem igazán kerültünk egy hullámhosszra, de aztán itthon együtt mentünk el egy fesztiválra. Életem legszebb négy napját töltöttem vele. Annyira összebarátkoztunk ez idő alatt, hogy amikor Kitti visszautazott külföldre dolgozni, továbbra is minden reggelt egy közös online kávézással indítottunk. A másik támogatása nélkül egyikünk sem tartana ott, ahol épp vagyunk. Sosem gondoltam volna, hogy harminckét évesen ilyen mély és támogató barátságot lehet találni. Hálás vagyok azért, hogy ilyen csodálatos embert sodort mellém az élet, aki már ilyen rövid idő alatt is millió dologra megtanított, és mert tudom, hogy soha többé nem kell egyedül innom a reggeli kávémat.”

Lehet felnőttként barátkozni?

Az utazás tényleg olyasmi, ami összehozhatja az embereket, hiszen ilyenkor általában lazábbak vagyunk. Eszter alapvetően extrovertált személyiségnek tartja magát, aki szeret barátkozni, idegenekkel csevegni. „Ezt egy »genetikai rendellenességnek« hívom. Szerintem anyukámtól örököltem a közvetlenséget, a soha nem szűnő érdeklődést mások iránt, mert ő a mai napig egy átlagos bevásárlás során is minimum két-három emberrel elbeszélget menet közben – magyarázza, és hozzáteszi, hogy nemcsak a saját korosztályunk felé érdemes nyitni, ő például kifejezetten keresi az idősebbek társaságát is. – Öt-hat évvel ezelőtt úgy hozta az élet, hogy több közös nyaraláson is részt vettem egy baráti körrel. Itt ismerkedtem meg Ágival, aki nagyjából tizenöt évvel idősebb nálam, életvidám, igényes, szép nő, és lenyűgözött, hogy egyedül neveli a négy lányát, világlátott, gyakorlatias és igazán jó társaság. Egyfajta példakép. Sokat beszélgettünk, miközben kilométereket gyalogoltunk az ománi óceánparton annak reményében, hogy szép szálkás lesz a lábunk. Azóta is igyekszünk havonta találkozni, közben pedig chatelünk és telefonálunk.”

5 tipp, hogyan szerezz barátokat felnőttként

Legyél nyitott: Ha nem szólalsz meg, ha nem érdekel a másik, akkor szinte semmi esély egy új kapcsolat kialakítására. (De a régiek megtartására sem.)

Vess be segédeszközöket: Ne becsüld alá egy kutya vagy egy gyerek segítségét! Rengetegen szereztek már jó barátokat a csemetéik pajtásainak szülei vagy egy másik kutyabarát személyében.

Tarts vacsoraesteket: Hívd meg néhány ismerősödet, akik hozhatnak magukkal egy ismeretlent is. Így biztonságos terepen lehet kötetlenül ismerkedni.

Járj közösségbe: Mindegy, hogy mi az érdeklődési köröd, ma már biztosan van valamilyen workshop vagy előadás, ami beleillik. Ha nem szeretsz emberek közé menni, akkor pedig legalább néhány online csoportba lépj be, ahol hasonszőrűek társaságát remélheted.

Önkénteskedj: Keress egy jó ügyet, amely mellé szívesen odaállnál, majd olyan szervezetet és eseményeket, ahol önkéntes munkát vállalhatsz.