Álmodozók: Magyar zsokélány a női arab lovas világbajnokságon

2014. január 13. |

Álmodozók cikksorozatunkban olyan fiatalokat mutatunk be, akik különleges hivatást választva, nap mint nap megküzdenek az álmaikért.

Álmodozók: Magyar zsokélány a női arab lovas világbajnokságon

Reggel ötkor kel, kimegy lovagolni, délre már az egyetemen van, hétvégén pedig versenyzik. A most 20 éves Bihari Alexandra zsoké, 2012-ben második lett a Női Amatőrlovas Európa-bajnokságon. Mindez már önmagában is történelmi siker, hiszen a 22 éve megrendezésre kerülő versenyen ő volt az első magyar versenyző, aki a dobogóra állhatott.

Néhány hónapja a H. H. Sheikha Fatima Női Arab Lovas Világbajnokság-sorozaton harmadik helyezést ért el. A magyar újságokban azonban ebből semmi sem jelent

Hogyan kerültél a lovaglással kapcsolatba?

Kilenc évesen kóstoltam bele, és már a kezdetektől imádtam. Ezt persze közöltem is a szüleimmel, akik nem örültek a hírnek, azt szerették volna, ha teniszező leszek. Teniszből azonban nem voltam nagy tehetség: a teniszütő rendszeresen kiesett a kezemből. Hamarosan ők is belátták, nincs mit tenni. A lovaglásban viszont megtaláltam önmagam. Tizenegy évesen már díjlovaglásban versenyeztem.

Mikor alakult át a kecses díjlovaglás a jóval komolyabb vágtákkal járó galoppá?

Mindig a nehezebben kezelhető lovakat szerettem, így bemutattak egy galopp lovakkal foglalkozó edzőnek. Már akkor beleszerettem a galoppba, amikor először kilovagoltunk. De azért nem ment zökkenőmentesen az átállás. A probléma ott kezdődött, amikor elkezdtünk vágtázni, és a ló jobbról, én meg balról akartam kikerülni a felénk száguldó lámpaoszlopot. A díjlovaglásnál azt tanultam, hogy ne hagyjam, hogy a ló döntsön helyettem. De amikor terepen vágtázunk, és egy veszélyes elemet kell kikerülni, akkor ezeket a telivéreket hagyni kell, hogy mehessenek a saját ösztöneik után. Végül itt is jobbról kerültünk. Ezt akkor jól a fejembe véstem, azóta nem volt ilyen félreértésem egyetlen „kollégával” sem. Teljesen más, amikor a szabad ég alatt lovagolsz, és más a fedett lovardában, a díjlovagló négyszögben. Terepen a fű alól bármikor kirepülhet egy fácán, vagy egy nyuszi elugrik, és a ló ettől megrémül. Ezeket a helyzeteket is meg kellett tanulnom kezelni, ami kezdetben, tizenhárom éves fejjel nem volt egyszerű.

Van kedvenc lovad?

Van egy ló, Művészlélek, három éve csak én versenyzek vele. Nekem ő a kedvencem. Nagyon jó összhangban vagyunk, már az első versenyünket megnyertük együtt. Mások nem szívesen versenyeznek vele, mert nagyon ideges, magas vérmérsékletű. De nekem hatalmas türelmem van.

Egy versenyen mennyi múlik a lovason, és mennyi a lovon?

Azt szokták mondani, hogy nyolcvan százalék a ló és húsz a zsoké, de abban a húsz százalékban benne van még a szerencse is. De komolyra fordítva szót, a húsz százalék annyit számít, hogy nem is gondolnánk. Nagyon könnyen el lehet szúrni egy versenyt. Eleinte én is sok hibát követtem el. De a hatodik versenyemet végül sikerült megnyernem.

Nemrég jöttél vissza Abu Dhabiból…

Igen. Abu Dhabi olyan, mintha egy mesében lenne az ember. Az összes épület csillog, a tenger kristálytiszta, és a felhőkarcolók szinte elvakítanak. Itt rendezték a Sheikha Fatima Női Arab Lovas Világbajnokság sorozat döntőjét, ahova engem nézőként hívtak el. A világbajnokág négy fordulóján vettem részt: Berlinben hetedik, Londonban és Los Angelesben ötödik, Franciaországban pedig harmadik lettem. Különleges élmény volt egy olyan versenysorozatban lovagolni, ahol a női egyenjogúságé a főszerep. Európában talán ez már elcsépelt frázisnak számít, de az arab világban nagyon is aktuális. Sheikha Fatima ennek a harcnak a szószólója, és minden évben megrendezi a VB-t, hogy a világ női zsokéinak lehetőséget adjon a bizonyításra.

Női zsokéként itthon is nehéz érvényesülni?

Szerencsére Magyarországon nincs semmilyen negatív megkülönböztetés. Sőt, én úgy veszem észre, hogy kezd elnőiesedni a szakma. Külföldön azért ez annyira nem jellemző. Itt a kezdőknek nagyon jó dolguk van, számtalan lehetőség adott a versenyzésre. Több amatőr verseny is van, ahol bemutatkozhatnak. Ez az elején eszméletlenül fontos.

Azt mondod, számtalan verseny van itthon, mégis elég keveset lehet hallani róluk.

Magyarországon még (vagy már) nincs meg a tisztelete ennek a sportnak. Pedig a lóversenyzés nagyon komoly múlttal rendelkezik, és persze az sem elhanyagolható, hogy nagyon látványos, megvan a maga hangulata. Míg Franciaországban számtalan lóversenypályát találunk, amit minden hétvégén emberek százai látogatnak, addig itthon csak egy van, a Kincsem Park. Egyszerűen nem értem, miért van az, hogy egy világbajnoki szintű versenysorozatban elért harmadik helyezés a kutyát sem érdekelte, a Marie Claire volt az első, aki megkeresett. A magyar zsokék tényleg jók, amatőr és profi szinten is, de az újságokban erről alig lehet olvasni. Számomra is az az új kihívás, hogy találjak egy szponzort, aki támogatni tud a versenyzésben. Szeretném megkapni a lehetőséget arra, hogy nemzetközi versenyeken bizonyíthassak, és egy kicsit én is növelhessem Magyarország hírnevét.

Szólj hozzá te is!

Kapcsolódó cikkek

Még több Riporter

Egy nagyvilági hölgy útmutatója – Öltözködési tippek és tiltások 1880-ból 1880

Egy nagyvilági hölgy útmutatója – Öltözködési tippek és tiltások 1880-ból