A világon a jóléti társadalmakban nap, mint nap több tonna fogyasztásra alkalmas étel kerül a szemétbe, miközben elkeserítő módon és ezzel párhuzamosan a bolygó más pontjain sokaknak már az is ünnepszámba megy, ha a napi egyszeri étkezést sikerül úgy ahogy megejteniük. Ezt a mértéktelen pazarlást próbálják megfékezni Németországban a városban felállított, közösségi hűtők segítségével.
Berlinben járva talán meglepődve tapasztalhatjuk, hogy valaki egy utcán, vagy egy üzletben álló hűtőbe helyezi az uzsonnáról megmaradt szendvicset, vagy a harmadik muffint, amit már nem bírt leküzdeni. A kezdeményezés motorja lényegében önkéntesek fáradhatatlan munkájában rejlik, akik az üzleteket járva olyan élelmiszerek után kutatnak, amit már nem adnak el, mégis fogyasztásra alkalmasak. De szerencsére számos étterem is csatlakozott a jótékony projekthez, és a megmaradt fogásokat a kukák helyett, ilyen hűtők polcaira helyezik.
A számítások szerint több tonna étel menekülhet meg a felesleges enyészettől ilyen módon, arról nem is beszélve, hogy sokkal kevesebb szegénységben élő, vagy hajléktalan embernek kell korgó gyomorral álomra hajtania a fejét.
Az egyik önkéntes, Lisa Fialik a Tagesspiegelnek számolt be a projekt eredményességéről, és azt is hozzátette, hogy a polgárok nagyon lelkesen és érdeklődően fogadták a hűtők ötletét. „A hűtőket naponta háromszor töltik fel a berliniek, mindenféle életkorú emberek, sőt, még turisták is!”
A kezdeményezés mögé már olyan nagy üzletláncok is beálltak, mint a Bio Company, akik elsők között támogatták a projektet. Mára pedig már szinte semmi nem végzi a kukákban a Bio Company termékei közül. Ez ráadásul még az üzletek számára is gazdaságosabb megoldást jelent, hiszen nem kell költeniük a hatalmas mennyiségű megmaradt áru tárolására és elszállítására sem.
Ezek az egyszerű, de nagyszerű közösségi hűtők szinte a népmesebeli terülj-terülj asztalkát idézik, annyi különbséggel, hogy itt varázslat helyett jóakaró polgárok juttatják az ételt kevésbé szerencsés társaiknak. Ha valakinek felkeltette az érdeklődését a kezdeményezés, a New York Times cikkében még többet olvashat róla.
