Fotó: Unsplash.com
Douglas McGregor 1950-es években megalkotott híres elmélete modellje szerint a munkaadók X és Y elmélet szerint működhetnek. Az X elmélet lényege, hogy a munkaadó abból indul ki, beosztottjai alapvetően lusták, a munkát csak kényszerből végzik, ezért fontos irányítani őket, így az ő fő motiváló eszköze a pénz lesz. Ezzel szemben az Y elmélet szerint működő munkaadó úgy gondolja, munkavállalói teljesítményét elismeréssel, és az önmegvalósítás lehetőséggel is lehet ösztönözni. Sajnos a legtöbb munkahely még mindig az elavult X elmélet szerint működik, de egyre többen kezdik belátni, hogy ők sem járnak jól vele, ha dolgozóikból emberfeletti teljesítményt próbálnak kisajtolni.
Az elmúlt évek pszichológiai fejleményei, de még a gazdasági elemzések is a négynapos munkahét létjogosultságát igazolják. Mivel az ember alapvetően sokkal többet és szívesebben dolgozik, ha mentális egészsége rendben van és értelmesnek, fontosnak látja a munkáját, a több pihenést adó „hosszú hétvége” a produktivitás záloga lehet. A San Franciscó-i Monograph software cégnél például a szerda hivatalosan is „hétközepi hétvégének” számít. A cég vezetői szerint ez az extra pihenőnap jól jöhet, hogy a dolgozók kiszellőztessék a fejüket, és frissen, kipihenten lássanak a problémákhoz – hosszútávon pedig akár a kiégés ellenszere is lehet. Moe Amaya, a cég egyik alapítója, a Huffington Postnak nyilatkozva azt is hozzátette, a módszer azért nagyon jó, mert így mindenki dolgozhat a saját, privát projektjein, ami részükről teljesen rendben van, pláne, hogy így boldogabb, kiegyensúlyozottabb alkalmazottak mennek be hozzájuk a fennmaradó 4 munkanapon.
Tavaly mindenhol az Új-Zélandi Perpetual Gardenről cikkeztek, akik a fizetések megvágása nélkül vezették be a 32 órás munkahetet, Izlandon pedig nemrégiben 5 órával vettek visszább a munkaidőből, anélkül, hogy ennek bármilyen káros gazdasági következménye lett volna. Az Egyesült Királyságban a munkaszervezéssel foglalkozó Trades Union Congress az egységes négynapos munkahétért kampányol, jelezve, hogy a technológia és a mesterséges intelligenciák könnyedén pótolhatják az esetlegesen keletkező hiányt az emberi erőforrásban.
Az persze nem meglepő, hogy az emberek nagy része a felmérések szerint szívesebben dolgozna heti 4 napot, és a kutatások is azt bizonyítják, hogy jóval egészségesebb lenne, ha kevesebbet dolgoznánk. Azonban a siker nem maradéktalan: 2015-ben az amerikai programozócég, a Treehouse lelkesen állt át a 32 órás munkahétre, de az alapító, Ryan Carson egy év múlva visszavonta a döntést, mert szerinte az sokat rontott a munkamorálon. Sok szakértő úgy gondolja, hogy egy modell egyszerűen nem passzolhat minden munkahelyhez, ezért például a munkaidőt sem egységesen kellene megszabni, míg mások inkább arra hívják fel a figyelmet, hogy a munkaórák számánál sokkal fontosabb maga a munka – hiszen modern társadalmunkban rengeteg a felesleges munkakör, ami nemcsak semmilyen társadalmi hasznosságot nem képvisel, de a munkavállalókat sem tölti el elégedettséggel.
A négynapos munkahét egyébként már egyáltalán nem távoli utópia, pláne, ha belegondolunk, hogy nem is olyan régen még simán sztenderdnek számított a 6 napos munkahét is. Hogy ez kinek mennyire működik hosszútávon, azt tényleg csak a tapasztalat tudja majd megmondani.
