Csak az ügyintézőn múlik, hogy egy meleg pár örökbe fogadhat-e

2019. június 24. |

Leginkább a kiszámíthatatlanságtól tartanak az örökbefogadó meleg szülők. Érdekes kettősség jellemzi ugyanis a rendszert, vannak, akik kisebb akadályok után kaphatnak gyereket, másoknak viszont, úgy tűnik, esélyük sincs. Igaz, a törvény szerint nem lehetne valakit megkülönböztetni a szexuális orientációja szerint, azonban nem nyomon követhető, hogy valaki azért nem fogadhat örökbe, mert meleg, vagy mert egyedülállóként jelentkezik, de több jel mutat arra, hogy inkább elkerülik, hogy melegeknek adjanak örökbe. Az Abcúg riportja.

Magyarországon a törvény szerint az azonos nemű párok csak egyénileg fogadhatnak örökbe, amit sem a szexuális irányultság, sem a nemi identitás nem befolyásolhat. Az igazságügyi tárca a Háttér Társaságnak küldött levelében nemrég leszögezte, hogy “az örökbefogadás előtti eljárás lefolytatásának célja annak megállapítása, hogy az örökbefogadó személyisége és körülményei alapján alkalmas-e gyermek örökbefogadására. A szexuális irányultság és nemi identitás tehát nem kizáró körülmény.” Ennek ellenére az LMBTQ emberek közül többen teljesen kiszámíthatatlannak tartják az örökbefogadást, vannak, akik kisebb akadályok után kapnak gyereket, másoknak viszont úgy tűnik, esélyük sincs. Minderről a Szivárványcsaládok című kerekasztal beszélgetésen beszélgettek olyan szakemberek, akik maguk is melegként vagy leszbikusként indítottak örökbefogadási eljárást. Az előadást a pécsi Diverse Youth Network szervezte a Pride hónap keretein belül.

Meleg párként nem, csak egyénileg fogadhatnak örökbe

Felmerült a kérdés, hogyan jönnek létre egyáltalán szivárványcsaládok Magyarországon, hiszen legálisan azonos nemű párok nem fogadhatnak örökbe, és nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésben sem, ezért nyilvánvalóan más utakat kellett keresniük. Az igazságügyi tárca leveléből az is kiderül, hogy az azonos nemű párok tagjai közösen valóban nem fogadhatnak örökbe, annak viszont nincs akadálya, hogy egy meleg vagy leszbikus ember, – akár azonos nemű élettársi vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élve – egyénileg örökbefogadjon. A beszélgetés résztvevői közül annak a leszbikus nőnek volt a legkönnyebb dolga, akinek még egy előző, heteroszexuális párkapcsolatában született egy kislánya. A további lehetőségeket a beszélgetés másik résztvevője, Adrienn foglalta össze. Az orvosként dolgozó leszbikus nő olyan meleg párokról számolt be, akik a családalapítás miatt direkt olyan országba költöztek, ahol engedélyezett a béranyaság. Azok számára pedig, akik emiatt nem szeretnék elhagyni az országot, vagy nem értenek egyet a béranyaság intézményével, a társszülőség jelenthet megoldást: egyre inkább elterjedt, hogy például egy leszbikus pár egy meleg férfival vagy párral vállal közösen gyermeket. A spermabankon keresztüli mesterséges megtermékenyítést az orvos egy „pokolian nehéz” és költséges útnak véli a meleg párok esetében. A törvény értelmében ugyanis a mesterséges megtermékenyítést egyedülálló nők is ingyenesen igénybe vehetik, azonban ha egészségügyi állapotuk nem igazolja, akkor a társadalombiztosítás nem támogatja az eljárást. Így sok esetben marad a házi inszemináció, amikor egyszerűen fecskendővel juttatják a kiválasztott férfi spermáját a méhbe. A beszélgetés azonban elsősorban arra fókuszált, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdeniük azoknak az azonos nemű pároknak, akik örökbefogadásra adják a fejüket. Mivel azonos nemű párok nem fogadhatnak örökbe Magyarországon, ezért csak egyénileg kezdeményezhetik ezt. Ezzel pedig már azonnal hátrányba kerülnek, hiszen a törvény szerint az örökbefogadási folyamatban a házastársak előnyben részesülnek velük szemben.

Félnek a rendszer kiszámíthatatlanságától

33 éves voltam, amikor felemeltem a telefont, és felhívtam a TEGYESZ-t (Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat), hogy egy örökbefogadási eljárást szeretnék kezdeményezni. Már a telefonban nyilvánvalóvá tettem, hogy azonos nemű párkapcsolatban élek, és hogy tisztában vagyok vele, hogy párként nem indulhatunk

– mesélte Adrienn, akinek az ügye, mint a “pécsi eset” került be a köztudatba 2016-ban.

Eleinte nem okozott akadályt, hogy leszbikus párkapcsolatban él, a szakemberek szerint megfeleltek a kívánalmaknak, így örökbefogadhattak egy 16 hónapos, súlyosan hátrányos helyzetű roma kislányt. Adrienn elmesélése alapján, az első nehézséget a nevelőszülő okozta, aki nehezményezte, hogy egy leszbikus pár örökbe fogadhat Magyarországon, emellett ő is bejelentette az igényét az örökbefogadásra. Hónapokra leállították az örökbefogadást, majd ismét kiajánlották nekik a kislányt. Közel egy hónapon keresztül reggeltől estig velük lehetett a gyerek, a folyamat vége felé azonban valakinek szemet szúrt, hogy egy nyíltan leszbikus pár akar örökbefogadni. Adriennben évekkel az eset után is élénken élnek az emlékek, ”a 29. napon reggel kilenckor felhívtak telefon, és közölték, hogy elbúcsúzhatunk a gyerektől, erre adtak egy órát”. A Háttér Társaság közreműködésével indult el egy ombudsmani eljárás, majd egy év után született meg a határozat, amiben leírták, hogy az eljárás sértette a gyermek és az örökbefogadó fél érdekeit is. Végül egy heteroszexuális házaspárhoz került a gyermek. Adrienn ezután letett az örökbefogadásról, egyrészt mert nem tudta, hogy mire számítson, másrészt pedig fel kellett dolgoznia a történteket. A nő pszichoterapeuta segítségét vette igénybe. Mostani párjával pedig még csak másfél éve vannak együtt, ezért jelenleg nem aktuális az örökbefogadás. Adrienn fél a rendszer kiszámíthatatlanságától, tudomása szerint a fővárosban több sikeres örökbefogadás is zajlott az elmúlt években, úgy gondolja, ott talán nyitottabb lehet a szemlélet, mint a vidéki városokban.

Adriennék történetét szörnyű volt hallgatni, amikor a rendszerbe kerültem, akkor ez a pécsi eset, mint ellenpélda merült fel. Az ügyintéző rögtön azzal kezdte, hogy náluk hasonló nem történhet, mert az a gyereknek és a szülőnek egyaránt rettenetes élmény lenne

– mondta Mészáros György oktatáskutató. Mészáros a pedagógiai munkája során évekig foglalkozott hátrányos helyzetű és állami gondozott fiatalokkal észak-magyarországi megyékben, illetve egyik kutatási témája az LMBTQ fiatalok és családok helyzete.

Mészáros György úgy gondolja, hogy érdekes kettősség jellemzi a melegek örökbefogadását, vannak, akik kisebb akadályok után kapnak gyereket, másoknak viszont, úgy tűnik, esélyük sincs, a kutató „borzasztóan kiszámíthatatlannak” tartja ezt a rendszert. Miközben a törvény betűi szerint nem lehetne valakit megkülönböztetni a szexuális orientációja szerint, nem teljesen nyomon követhető, hogy valaki azért nem kap lehetőséget az örökbefogadásra, mert meleg, vagy mert egyedülállóként jelentkezik, de több jel mutat arra, hogy nem hivatalosan inkább elkerülik, hogy melegeknek adjanak örökbe. (Ezzel kapcsolatban a Háttér Társaság nemrégiben elindított egy felmérést is.)

Hamarabb kerülhet egy cigány gyerek egy külföldi házaspárhoz, mint egy meleghez?

„Én a szerencsések közé tartozom, én néhány hónappal az alkalmassági határozatom után kaptam egy telefont, és némi zökkenők után örökbe fogadhattam a kisfiam” – mondta Mészáros György. A kutató szerint sem a hatóságok, sem a gyerekek előtt nem érdemes eltitkolni az örökbefogadóknak, hogy melegek. A hatóságok számára kiderülhet, különösen egy pszichológusi beszélgetés során, és a nem nyílt lapokkal játszás negatív megítélés alá eshet. Úgy látja, hogy a gyerekek számára mindegy, milyen szexuális orientációjúak a szüleik. Ők, ha kialakul a szüleikhez a kötődés, akkor természetesnek veszik azt a családformát, amiben a szülők élnek – jegyezte meg a kutató.

A kutató úgy véli, hogy az országos lista jelenleg kiszámíthatatlanul működik, miközben onnan lenne a legtöbb esélye örökbe fogadni a meleg vagy leszbikus embereknek, hiszen ide azok a gyerekek kerülnek, akikre a saját megyéjükben nem tartottak igényt. Többnyire két éven felüli, roma gyerekekről van szó.

Ahogy említettem, én pár hónap után lehetőséget kaptam – úgynevezett kiajánlást. Viszont voltak ismerőseim, akik nálam régebb óta várakoztak hasonló paraméterekkel, mint én, és azóta sem kaptak kiajánlást. Természetesen nem automatikus, hogy valaki kiajánlást kap, ha alkalmas örökbefogadónak – ezt sokszor elmondják a hatóságok –, ugyanakkor nem lehet pontosan tudni, mi alapján választanak. Ami biztos: egyértelműen a házastársakat preferálják, az egyedülállók felé a kiajánlások száma csökken, ami nyilván érinti az azonos nemű párokat, akik csak ilyen családi állapotban fogadhatnak örökbe. Nem átlátható a rendszer, és itt bizony a szexuális orientáció negatív szempont lehet… Az ismerőseim például ugyanúgy jó pszichológiai szakvéleménnyel rendelkeztek, mint én. Egyszerűen nem értem, miért várakoznak hiába évekig. Talán az, hogy a pedagógia területén vagyok, egyetemi docens, felülírta, hogy meleg egyedülállóként jelentkeztem?

– mondta a kutató.

Mindeközben Mészáros György több külföldre történő örökbefogadást látott, pedig biztos benne, hogy lett volna a hazai egyedülállók vagy azonos nemű párok között is, akik örökbe fogadhatták volna azokat a gyerekeket. „Ez nincs nyíltan kimondva, de úgy tűnik, egy gyerek hamarabb kerül külföldre egy házaspárhoz, mint itthon egyedülállókhoz, vagy nyíltan meleg jelentkezőkhöz.”

Mészáros György egyedülálló volt, amikor a TEGYESZ-hez  jelentkezett, azonban nem titkolta, hogy a későbbiekben egy szivárványcsaládban gondolkodik. Azt tapasztalta, hogy a budapesti ügyintézőnek szeme sem rebbent erre. A vidéki TEGYESZ-ben pedig, ahol a kiajánlás történt, viszont problémásnak találták az ügyét, mivel ott még egyedülálló férfival sem találkoztak, nemhogy meleggel, aki szeretne örökbe fogadni. A kiajánlás előtt két órán keresztül firtatták, hogy meleg, egyedülálló szülőként alkalmas-e arra, hogy gyereket neveljen, s milyen hátrányok érhetik a gyermeket.

Végül sikerült meggyőzni őket, hogy alkalmas vagyok (bár erről már határozatom volt), és hogy egy szivárványcsaládban felnövő gyermeknek – számos kutatás szerint –, nem lesz rosszabb, de tudok arról, hogy ugyanebben a TEGYESZ-ben azóta is problémaként kezelték, ha azonos nemű pár jelentkezett hozzájuk. Egyébként, saját és mások tapasztalata szerint, sokkal kevesebb a mindennapi diszkrimináció, ami a szivárványcsaládokat vagy konkrétan az ezekben nevelkedő gyerekeket éri, mint amennyit sokan (a szakemberek is) előre gondolnának. A legtöbben egyszerűen csak a szülőket látják, és nem meleg vagy leszbikus embereket, amikor szivárványcsaládokkal találkoznak. Sok jó tapasztalat mellett jelenik meg egy-egy negatív.

– jegyezte meg Mészáros.

Nem gondolja, hogy a TEGYESZ-ben a melegeknek meg kéne győzni a szakembereket, hogy ők, bár melegek, alkalmasak örökbefogadó szülőknek, bár ez még azért jellemző tendencia. A kimondott probléma inkább a társadalmi környezettel van: az vetődik föl, mennyi diszkrimináció éri majd a gyermeket. Bár erre vonatkozóan mind a tapasztalatok, mind a kutatások inkább biztatóak, és az egyes kisebbségi helyzetek nem egymásra rakódnak (cigány, örökbefogadott, azonos nemű szülők gyermeke), hanem inkább segítenek a gyermeknek is a megküzdésben, ha valamikor éri csúfolás vagy diszkrimináció – mondta a kutató. Azt nem lehet tudni, hogy mik a nem kimondott fenntartások, de valószínű, hogy ott vannak olyan elavult szempontok is, mint hogy a gyermek szexuális orientációját vagy egészséges fejlődését befolyásolja a szülők szexuális irányultsága. “Ezekkel én nem találkoztam, de sejtem, hogy több szakember fejében azért léteznek ilyen szempontok, és a politikai üzenetekben is megjelennek sajnos. Amit még tapasztaltam, hogy férfiként kevésbé tartottak alkalmasnak a gyermekről való gondoskodásra.”

A fiatalok már kevésbé vevők a homofób diskurzusra

A beszélgetésben résztvevők úgy látják, hogy a kisebbségi létnek pozitív hozadéka, hogy kialakul egy együttműködő közösség, ahol egymásnak segíteni tudnak, és könnyebben találhatnak például olyan elfogadó iskolát, ahol még örülnek is, hogy van egy szivárványcsalád. A szivárványcsaládban élő, vagy az ezt tervező meleg emberek itt az őket megillető jogokról kapnak egymástól felvilágosítást. Az egyik legnagyobb probléma, hogy milyen jogokkal rendelkezhet a pár nem örökbefogadó tagja. A meleg emberek köthetnek megállapodást, amiben megbízhatják a szülői jogokkal a párjukat, emellett arra az esetre is rendelkezhetnek, ha az örökbefogadó fél elhalálozna. Ez az úgynevezett gyámnevezés jogilag nagyon erős, nehezen kikezdhető rendelkezés, és ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gyermek gyámja valóban a másik szülő lesz az örökbefogadó halála esetén. Persze ezek a dokumentumok nem ugyanazok, mint amik a heteroszexuális pároknak kijárnak, de fontos, hogy az azonos nemű párok tudjanak a létezésükről.

A résztvevők arra is kitértek, hogyan befolyásolja az életüket, hogy egy szélsőségesen előítéletes diskurzus egyre inkább előretör itthon, aggodalomra ad okot, amikor az Országgyűlés elnöke a pedofíliához hasonlítja az azonos nemű párok gyermek utáni vágyát.

Éberen figyelem, hogy mikor indul el egy olyan gyűlöletkeltés, amit már nem tudnék elviselni. Mikor jön el az a pont, amikor fogni kell a sátorfát… De mi tényleg csak a legutolsó pillanatban mennénk el.

– fűzte hozzá Mészáros György. Mészáros a fiatal generációkban látja a reményt, a velük végzett kutatásaiból úgy tapasztalja, hogy még a konzervatívabbak is elfogadóbban állnak hozzá az azonos nemű párok gyerekvállalásához. Nekik pedig már nehezebben lesz beadható egy homofób diskurzus, és ez biztató a jövőre nézve.

Szerző: Zsilák Szilvia (Abcúg)

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter