Akarjuk-e tudni: DNS-tesztek pro és kontra

2019. július 15. |
Central Médiacsoport Zrt.

Se rábeszélni, se lebeszélni nem akarunk senkit az egyre elérhetőbb árú DNS-tesztekről, amelyek információkkal szolgálnak a távoli felmerőinkről és a betegségekre való hajlamunkról. Ugyanakkor érdemes néhány dolgot mérlegelni, mielőtt postára adnánk a nyálmintánkat egy távoli laboratórium felé.

Ahogy hagytam magam mögött az éveket, egyre fontosabbnak tűnt, hogy az anyámat kikérdezzem a családban előforduló betegségekről – hogy az emlékekhez információkat is tudjak kapcsolni. Rémlik ugyan, hogy nagyanyámnak itt fájt, ott fájt, vagy nagyapám erre, arra panaszkodott, de a saját, jól felfogott érdekemben tudnom kellett, hogy mi miért történt, a családdal ugyanis egy előrecsomagolt egészségi pakkot is kaptam, nevezzük ezt öröklésnek. Nem véletlen, hogy a házi orvos az első vizit alkalmával feltérképezi a családban előforduló betegségeket. Ha tudom, hogy a nagyanyámnak gondjai voltak a szívével, akkor a házi orvossal együtt én is komolyabban fogom venni azt a mellkasi szorítást.  

Adódik viszont a kérdés, hogy ha a nagyszüleim és a szüleim orvosi kartonjaiból tudni akarom, hogy mire vagyok hajlamos és mire nem, akkor miért ne ásnék még ennél is mélyebbre? Le, egészen a DNS-emig? Az emberiség történelmében elértünk ugyanis ahhoz a fejezethez, hogy ma ezt már megtehetem, sőt a lehetőségre lépten-nyomon rá is akarnak beszélni a reklámok. Elérhető, megfizethető, gyors. Miért is ne élnék vele?

Nagy üzlet

A DNS-tesztek globális piacának az értéke 2020-ra elérheti a tízmilliárd dollárt. A DNS-biznisz az elmúlt években óriási iparággá nőtte ki magát, ráadásul a szolgáltatások ma már egyre több területet lefednek és a törődés hízelgő érzését kínálják, hiszen már nemcsak az őseinket térképezhetjük fel velük, de segítséget kaphatunk a fitnesz céljaink teljesüléséhez és tudományos alapokra helyezhetjük az egészséges életmódunkat is. Legalábbis az ígéretek szerint. 

Nem túlzás azt állítani, hogy a genetikai tesztek lassan a legmenőbb születésnapi vagy karácsonyi ajándékok lesznek. Az előrejelzések szerint a következő években több mint százmillió ember fog bekerülni valamelyik kereskedelmi genetikai adatbázisba. Mindez pedig egy egyelőre szabályozatlan iparágon belül zajlik, és most még nem sok a garancia arra, hogy a genetikai információnk nem kerül majd az igazságszolgáltatás, a munkaadónk vagy épp valamelyik biztosító kezébe, hogy aztán ellenünk használják fel azt. 

Nem véletlen, hogy a témában hamar megszólalt Péterfi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. Egyrészt felhívta a figyelmet arra, hogy a genetikai adatok meghatározására alkalmas minták és az azokból kinyert adatok továbbításának adatvédelmi veszélyei vannak, másrészt egyenesen azt ajánlotta, hogy inkább ne vegyük igénybe ezeket a szolgáltatásokat. A DNS-ünk nemcsak számunkra értékes, hanem azoknak a vállalkozásoknak is, amelyek üzletet látnak bennük, mi pedig nagyon sok érzékeny, személyes adatunkat adjuk át a szolgáltatóknak. 

Mihez kezdünk vele?

Tudjuk, hogy az információ hatalom, nem mindegy, hogy ki van a birtokában. De az is kérdés, hogy ha történetesen – néhány ezer forintért – a birtokába kerülünk, mihez kezdünk vele. A genetikai teszt ugyanis olyan válaszokat ígér, amelyeknek a tudása egyszerre ijeszt és erősít, elbizonytalanít és felvértez. Megtudunk valamit, de nem feltétlenül vagyunk vele tisztában, hogy mit kezdjünk vele. 

Olyan ez az egész, mintha előre hozták volna a jövőt, és mi még nem készültünk volna fel rá. A genetikai tesztekkel egyrészt fegyvert kaphatunk a kezünkbe sok-sok betegség ellen, másrészt fogalmunk sincs, hogyan is használjuk ezt a fegyvert úgy, hogy valós haszna is legyen, és még véletlenül se fordítsuk magunk ellen. Ennek a tudásnak a kockázatával tehát érdemes tisztában lenni, mert olyan stresszel töltheti meg a mindennapokat, amelyet nehéz kezelni. Talán még a betegségnél is nehezebb, amelyre a kockázat utal. 

Egy ideális világban persze a genetikai teszttel pénzt spórolhatnánk és életeket menthetnénk, vagy legalábbis hosszabbíthatnánk, hiszen időben, vagy akár idő előtt elcsíphetnénk a betegségeket, személyre – vagyis DNS-re – szabott kezeléseket kaphatnánk, és a megelőzést is az egyéni igényekhez alakíthatnánk. Vagyis nehezen vitatható, hogy minél többet tudunk meg a genetikánkról, annál jobb lesz nekünk, és általában az emberiségnek is. De itt még nem tartunk, ezért most még egyelőre félinformációkból próbáljuk kikövetkeztetni a múltat és a jövőt, amiért érzelmileg is nagy árat fizetünk.

A cikk folytatását keresd az augusztusi Marie Claire-ben!

Fotó: Unsplash.com

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter

Anorexiásan a modellszakmában – interjú egy ex-modellel anorexia

Anorexiásan a modellszakmában – interjú egy ex-modellel