Több, egymástól független forrásból is úgy értesült az Abcúg és Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, hogy az elmúlt két hónapban több gyereket áthelyeztek a fóti Károlyi István Gyermekközpont speciális gyermekotthoni részlegéről. Ott gondozzák a nehéz sorsú, súlyos pszichés vagy függőségi problémákkal küzdő 12-18 év közötti fiúkat. Forrásaink összesen hét gyerekről számoltak be:
négyen visszatértek családjukhoz, a másik három gondozott pedig Kalocsára, Berettyóújfalura és Zalaegerszegre került. A 32 férőhelyes otthonban így körülbelül 15 gyerek maradt.
A kormány az év elején üzente meg a Magyar Hírlapban, hogy még idén bezárja a fóti gyermekotthont. Itt nemcsak speciális szükségletű gyerekeket gondoznak, hanem tartósan beteg és sérült (mentálisan sérült, mozgássérült, hallás- vagy látáskárosult) gyerekeket, valamint 14 évnél fiatalabb menekülteket is. Azóta viszont nagy a hallgatás az ügyben, a kormány nem hajlandó elárulni, mikor és hogyan helyezik át a fóti gyerekeket. Éppen ezért nem átlátható, hogy a hét gyereket a normális működés részeként helyezték át máshová, vagy ez már a bezárás következménye. Néhány körülmény arra utal, hogy az utóbbiról lehet szó.
Egy év nem elég a pszichés problémákkal küzdő gyerekeknek
Ilyen körülmény például az, hogy informácóink szerint a hét gyerek egyike úgy került át a berettyóújfalui Arany János Nevelőotthonba, hogy még egy évet sem töltött Fóton. A gyermekvédelem működését jól ismerő forrásunk szerint ritka, hogy egy komoly pszichés problémákkal küzdő, speciális szükségletű gyereket ilyen hamar áthelyezzenek, inkább 2-3 évet szoktak a központi intézményben élni.
Azt, hogy egy gyerek speciális szükségletűnek számít-e, az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság (OGYSZB) vizsgálja meg. Ennek megfelelően dönt a gyámügy, hogy hol helyezi el a gyereket: megyei speciális otthonban vagy az annál zártabb és szigorúbb rezsimet vivő központi speciális otthonban. (Utóbbiból mindössze három van az országban: Kalocsán, Zalaegerszegen és Fóton.) Évente felülvizsgálatra kerül sor, aminek során bekérik a gyám és az gondozási hely véleményét, orvos, gyógypedagógus és pszichológus vizsgálja meg a gyereket. Ha úgy találja a bizottság, hogy javult azállapota, átkerülhet a lakhelye szerint illetékes megyei speciális otthonba, mint ebben az esetben Berettyóújfaluba. Ezen kívül hazakerülhet a családjukhoz, vagy nevelőszülőnél helyezhetik el.
Sokszor a megyei otthonok nem is alkalmasak az igazán súlyos esetek ellátására, mert például nem elég zárt az intézmény kialakítása vagy nem rendelkezik megfelelően kialakított elkülönítővel. Mint elmondta, régóta köztudott a gyermekvédelemben, hogy a megyei speciális otthonok nem küldhetnek Fótra gyerekeket, ami szerinte arra utalhat, hogy nem fogják pótolni az áthelyezett gyerekeket.
Másik forrásunk szerint, aki ismeri a fóti intézményt, az sem túl gyakori, hogy egyszerre ennyi gyereket gondozzanak haza. Túl nagy ugrásnak tartja, hogy a központi otthonból egyből a családhoz kerülnek vissza. Erősen kérdéses, hogy a szülők mennyire készültek fel ellátásukra, hiszen van olyan gyerek, akit egyszer már kiemeltek a családjából, magyarázta a fóti intézményt ismerő forrásunk.
Szántóföldek közepén várják őket
Az nem meglepetés, hogy Kalocsára és Zalaegerszegre is kerülnek gyerekek, ezek a fótihoz hasonlóan központi speciális gyermekotthonként működnek. Országos hatáskörűek, azaz bárhonnan fogadnak gyerekeket, és a legsúlyosabb eseteket látják el. Korábban a kormány is ezt a két helyszínt nevezte meg a speciális szükségletű gyerekek lehetséges gondozási helyeként.
Az elmúlt egy évben mindkét intézményben történt férőhelybővítés, papíron tehát felkészültek a fóti gyerekek fogadására: Kalocsán az otthon egyik használaton kívüli részében alakítottak ki egy új részleget, Zalaegerszegen pedig három új lakóotthon épült, de az intézmény kívül esik a városon, minden oldalról szántóföldek veszik körbe. Igaz, korábbi cikkünk idején egyik intézményben sem tudták megmondani, kerülnek-e hozzájuk Fótról gyerekek, illetve ha igen, mikor és hányan. A kalocsai otthon akkor közel teltházzal üzemelt, többen várólistán voltak.
Az a kérdés, lesznek-e új gyerekek Fóton
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő kedden személyesen érdeklődőtt a fóti gyermekotthon igazgatójánál, Kádas Istvánnál, hogy mi igaz a gyerekek áthelyezéséből. Az intézmény vezetője az Abcúgnak külön nem nyilatkozott, így csak azt tudjuk idézni, amit a politikusnak mondott.
Kádas nem lát semmi rendkívülit abban, hogy gyerekeket helyeznek át Fótról: nyáron eleve nagy a mozgás, és a legtöbb gyereknek egy évre szól a beutalója. Példaként említette, hogy tavaly 11 gyereket vittek el az otthonból. Megerősítette, hogy egy gyerek Kalocsára került, egy másikat valószínűleg Zalaegerszegre visznek majd át. Előbbit az indokolta, hogy a gyerek cukorbeteg, többször kísérelt meg szökést, ezért zártabb környezetre van szüksége. Azt sem tartja kivételesnek, hogy egy évnél hamarabb kerül sor a felülvizsgálatra, szerinte a gyerekek állapota ezt indokolhatja.
Pontos számot nem mondott, hány gyereket gondoztak haza, de volt, aki azért került ki az intézményből, mert betöltötte a 18. életévét. Szerinte inkább az a kérdés, hogy a most távozott gyerekek helyére jönnek-e újak. Azt sem tudta megmondani, hány speciális szükségletű gyerek van az országban, de a fóti férőhelyek felszabadulásával megnőhet az igény az ellátásukra. Szél Bernadett szerint az áthelyezésekről szóló nyugtalanító hírek is azt mutatják, hogy az otthon lakói és dolgozói állandó bizonytalanságban élnek. Azt ígérte, hogy továbbra is figyelemmel kíséri a gyermekotthon sorsának alakulását.
Uniós pénzből felépítették, most bezárnák
Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy mi a probléma a fóti gyermekotthon bezárásával. A kormány az elszigelten működő, nagy létszámú tömegintézmények felszámolására hivatkozik, miközben az intézmény gyakorlatilag már kitagoltnak mondható: a gyerekek nem a valóban leromlott állapotú kastélyépületben laknak, hanem a több tíz hektáros park területén álló, modern, kis létszámú lakóotthonokban. Ezek a város központjában találhatók, nincsenek elzárva a külvilágtól, a kastélypark bárki által látogatható.
Másrészt a bezárással csökenne a központi speciális gyermekotthonok a száma, a kalocsai és a zalaegerszegi fejlesztésekkel pedig azokat a férőhelyeket pótolná a kormány, amiket Fóton megszüntetne. Úgy, hogy mindezt uniós forrásokból tennék, miközben a fóti specális otthont szintén uniós pénzből hozták létre, még 2010-ben. Az ellátás minősége sem javulna az átszervezéssel, mert a két intézmény már most nagyobb létszámmal működik, mint a fóti.
Még nagyobb talány, mi lesz a beteg és tartósan sérült, illetve a menekült gyerekek sorsa. Előbbiek a kormány tervei szerint a Bolyai Gyermekotthoni Központ részegységeként működő hűvösvölgyi intézménybe kerülnek. Riportunkban bemutattuk: az otthon nem akadálymentesített, nincsenek megfelelően képzett szakemberek a különleges szükségletű gyerekek ellátáshoz. A menekült gyerekek számára Aszódon, egy korábbi iskolaépület helyén alakítanának ki 40 férőhelyes ellátást, ottjártunkkor azonban semmi sem utalt arra, hogy megkezdődött volna az építkezés.
Az ügyben megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Szerző: Mizsur András (Abcúg)
