A legnevetségesebb érvek, amiket Greta Thunberg ellen fel szoktak hozni

2019. november 04. |

Greta nem csak a fotelből osztja az észt. Életmódjával milliókat inspirál, és ha kell, a politikai vezetőket sem rest kiosztani. Teszi mindezt az emberiség, a Föld érdekében, igyekezete azonban még így is legalább annyi emberből vált ki gyűlöletet, mint amennyien követik őt. Kritikusainak egyik közös vonása, hogy támadásaikban jellemzően nem a Greta által elmondott tudományos bizonyítékokat cáfolják, hanem egész egyszerűen csak durva személyeskedésbe kezdenek.

„Ez így nincs jól. Nem szabadna itt állnom. Az iskolában kéne lennem, az óceán túloldalán. Mégis hozzám fordulnak reményért? Hogy merészelik? Az üres szavaikkal ellopták az álmaim, a gyerekkorom. És én még a szerencsésebbek közé tartozom. Emberek szenvednek. Emberek halnak meg. Teljes ökoszisztémák omlanak össze. Egy tömeges kihalás elején járunk. És maguk csak a pénzről és az örökös gazdasági növekedés tündérmeséjéről tudnak beszélni. Hogy merészelik?” – valószínűleg neked is ismerősek ezek mondatok, hiszen szeptember 23-a után gyakorlatilag az egész interneten bejárta Greta Thunberg ENSZ klímacsúcson mondott lehengerlő beszéde.

Greta rendesen kiosztotta a jelen lévő politikusokat. A mondanivalója, az előadásmódja és maga a szituáció is annyira rendkívüli volt, hogy egyáltalán nem csodálkoznék, ha néhány év múlva a történelem tankönyvekben olvashatnánk majd róla. Már csak azért is, mert egy nagyon is valós és sürgető problémára próbálta meg – egyébként sokadjára – felhívni a figyelmet.  A klímaváltozás elkezdődött, és mi vagyunk az utolsó generáció, aki tehetne még valamit a közelgő katasztrófa ellen.

Mindez persze nem Greta fejéből pattant ki, a tudósok már régóta lengetik a piros zászlót, ő „mindössze” csak annyit tett és tesz, hogy hallatja a hangját, és megpróbálja mind a civileket, mind a döntéshozókat jobb belátásra és cselekvésre bírni.  Elszánt klímaaktivista lett, ez pedig sokaknál láthatóan kiverte a biztosítékot.

Már maga a tény, hogy ezekre a súlyos problémákra egy fiatal, aspergeres lány próbálja meg felhívni a figyelmet, valamiért elképesztően triggereli az emberek egy részét. És nem kizárólag Trumpra vagy más konzervatív, illetve jobboldali politikusokra gondolok, hanem az átlagemberekre, az internet népére – azon beül például ránk magyarokra is.

Néhány mondat erejéig ki is térnék a Gretával kapcsolatos, hazai megnyilvánulásokra, egészen elképesztő ugyanis, milyen vállalhatatlan stílusban aláznak a magyar kommentelők egy 16 éves lányt, gyakorlatilag egy gyereket. Az életkort egyébként nem meghatározónak, most csak azért emeljük ki, hogy jobban érződjön a helyzet pikantériája. Mégpedig az, hogy itt, ebben az úgynevezett családbarát országban, ahol mindenkinek még legalább három gyereket kellene szülnie a meglévő kettő mellé, az emberek úgy mocskolnak egy számukra totálisan ismeretlen 16 évest, mintha nem lenne holnap.

Greta szapulása valójában nem nemzetspecifikus. A hiteltelenítésére használt retorikai panelek éppúgy megtalálhatók a magyar, mint az amerikai kommentelők eszköztárában. A következőkben Máriási Dóra pszichológus segítségével próbálok meg e retorikai panelek mögé nézni, és értelmezni a valódi céljukat.

Hiszen még csak 16 éves

Greta kritizálói szinte minden megszólalásukban kiemelik, hogy a lány bizony még csak 16 éves – természetesen nem véletlenül. Máriási Dóra szerint az életkorának folyamatos sulykolása egy jól bevált technika, amivel a társadalomban ma is erősen élő ageizmusra, azaz az életkor alapú sztereotípiákra játszanak rá. A tizenévesekkel szemben mi az általános előítélet? Hogy totálisan életképtelenek, nincsenek értelmes gondolataik, és ha iskolán kívül látják őket, akkor biztosan csak naplopók lehetnek. Ha tehát folyamatosan felemlegetik, hogy Greta nem más, mint egy iskolát kerülő, Atlanti-óceánt áthajózó, ENSZ csúcstalálkozón parádézó tinédzser, akkor az emberek szemében egy idő után valóban lényegtelenné válik majd a lány mondanivalója, és csak azt fogják nézni, hogy mindez egy gyerek szájából jön ki. Nem az lesz a fontos, hogy mit mond, hanem hogy ki mondja.

Ezzel pedig máris elterelték a figyelmet a klímaváltozás égető kérdéséről, hiszen a Föld pusztulásánál sokkal fontosabb lesz, hogy ez a 16 éves lány hányszor hiányzott eddig a matekórákról.

Ráadásul lány

Nem elég, hogy gyerek, ráadásul még lány is…  A lányokról és nőkről pedig tudva levő, hogy hisztisek, kezelhetetlenek, erkölcsi ítéletük nulla, ráadásul érzelmileg rendkívül instabilak. Lelövöm a poént, nem, mindez nem igaz. Ezek ismét csak sztereotípiák, ám ezúttal a nőkkel szemben. Dóra emlékeztet rá, hogy ezek a sztereotípiák gyakorlatilag már évszázadok óta léteznek és arra használják őket, hogy a nőket elhallgattassák, véleményüket bagatellizálják. Greta klímacsúcson mondott szenvedélyes, és erős érzelmi töltetű beszédét is pontosan ezekkel a sztereotípiákkal próbálták lekicsinyelni: egyszerűen ráfogták, hogy csak egy hisztis, érzelmileg labilis lány kirohanása volt, semmi több.

És nem is mosoly eleget

A klímacsúcson nagyjából 15 percre Donald Tump is tiszteletét tette, ám Greta beszédét már nem hallgatta meg. Mindez persze nem állította meg attól, hogy a Twitteren kifejtse róla a véleményét. Szarkasztikusan csak ennyit írt: „igazán boldog fiatal lánynak tűnik, aki előtt csodálatos, fényes jövő áll. Jó látni!” Ez a panel, mármint Greta „boldogtalansága” ezután rendszeresen előjött a kommentelők hozzászólásaiban is, felróva a lánynak, hogy miért vágott dühös fejet a beszéd közben, miért nem mosolyog többet.

Trump észrevételével egyet kell értenünk. Tény, hogy Greta nem tűnt boldognak. De miért is lett volna boldog? Miért is kellett volna mosolyognia miközben a Földre váró katasztrófákról, emberek haláláról tartott éppen beszédet? Nem kicsit tűnt volna szociopatának, ha mindezt egy széles mosollyal az arcán és csilingelő hangon adta volna elő.

Amúgy is csak egy beteg kisgyerek

„Greta Thunberg egy beteg kisgyerek” – szó szerint ez hangzott el, ezúttal nem Trump, hanem egy magyar politikus szájából. A megszólalás pedig nem csak elképesztően sértő volt, de mély tudatlanságról is árulkodott. „Tény, hogy Greta Asperger-szindrómás, ez azonban nem jelenti, azt, hogy ne lehetnének önálló gondolatai, ne láthatna rá a világ történéseire és ne formálhatna róla véleményt” – magyarázza a pszichológus. Az állapotáról egyébként korábban Greta is vallott már egy Twitter-posztban. Akkor úgy fogalmazott, hogy bár a viselkedése néha kissé különbözik a „normálistól”, ő ezt egyfajta szupererőnek érzi. Azt is bevallotta, hogy az Asperger-szindróma sokáig korlátozta, de mióta megtalálta a célját a világban, a korábbi problémái megszűntek.

Egyébként a szülei kényszerítik az egészre

Ezzel a Greta elleni érvvel vissza is ugorhatunk az első pontunkhoz. Itt ismét a gyerek-kártyát húzzák elő, tehát azt, hogy Greta csak egy tini (ráadásul egy BETEG tini), akinek kizárt, hogy önálló véleménye legyen, szóval biztosan csak a gonosz szülők ármánykodása az egész. Egyébként is: jól tudjuk, hogy a történelem során még soha nem volt arra példa, hogy fiatalok lázadjanak fel és próbáljanak meg változtatni a fennálló rendszeren… Vagy mégis?

Fotó: Getty Images

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter

Felnőtt és gyerek között nincs olyan, hogy szerelem film

Felnőtt és gyerek között nincs olyan, hogy szerelem