Barabási Albert-László: hol tart most a COVID–19-járvány?

2020. április 10. |

Egyszerre volt elrettentő és megnyugtató érzés hallgatni a Barabási Albert-Lászlóval folytatott élő beszélgetést, amit a Hősök Tere Kezdeményezés szervezett, és amire mi is meghívást kaptunk. A világhírű magyar hálózatkutató massachusetts-i dolgozószobájából végtelen higgadtsággal és az átlagember számára is érthetően osztotta meg a COVID–19-járvánnyal kapcsolatos jó és rossz híreit. Meddig tart még a járvány, hol tartanak az epidemiológiai kutatások a világban, és milyen lesz a szép új világ, ami ránk vár a járvány után? Többek között erről is beszélt a magyar fizikus.

Ne álmodjunk arról, hogy egyik percről a másikra megszűnik a járvány, hétfőtől feloldják a szigorításokat, és visszaáll a régi rend. Egy hosszadalmas, lassú folyamatra számíthatunk annak érdekében, hogy a fertőzések számát egy bizonyos százalék alatt tartsák az adott országban. Kína, Szingapúr példáját alapul véve számíthatunk arra, hogy ősszel egy második víruskitörés lesz. Hogy ez minél kevesebb károkat okozzon, nyár végéig ki kellene alakulnia a nyájimmunitásnak a közösségben. Ehhez viszont szükséges, hogy a fertőzöttek száma folyamatosan 7-8 százalék körül maradjon. A döntéshozók a korlátozó intézkedések bevezetésével, illetve enyhítésével ezt az arányt akarják fenntartani. A szigorítások esetében a legfájdalmasabb az, hogy két hétig látszólag semmi hatása nincs a lezárásnak. Ugyanúgy dübörögnek a számok, jönnek a hírek az új halálesetekről. Lesznek újabb megbetegedések is, mert a vírus terjedését nem lehet teljesen leállítani, hiszen mindig lesznek olyan emberek, akiknek muszáj mozogni, létfontosságú feladatokat látnak el.

Tulajdonképpen hány fertőzött is van?

Azokban az országokban, ahol nagyobb a tesztelési kapacitás, egyre nagyobb számokat lehet látni. Ezek a számok időarányosan korábban megvoltak, csak a statisztikusok nem látták őket, nem tudtak velük kalkulálni. Szakértők szerint minden regisztrált fertőzött számot minimum tízzel kell megszorozni, hogy valós adatokhoz jussunk. Hogy pontosan mekkora ez a szórószám, függ a tesztelések mennyiségétől a környéken, és attól is, mennyire komolyan veszi a lakosság a szigorításokat. Jó hír, hogy a halálozási arány nagyon alacsony. Ha megszorozzuk a fertőzöttek számát tízzel, látszik, hogy egy százalék alatt lesz a halálozási arány. Persze ez nem vigasz azok számára, akiknek a családjában meghalt valaki, vagy akik súlyosan megbetegedtek a járványban. Sokan vannak, akik tünetmentesek, nem is tudják, hogy megfertőződtek, tehát a nyájimmunitás egyre jobban épül ki a világban.

Tesztek, orvosságok, védőoltás

Jó hír, az olcsó és gyors tesztek technológiája már létezik, már csak „csomagolás kérdése”, hogy mikor és hogyan lehet őket tömegekhez eljuttatni. Barabási szerint a gyorstesztek hatása rövid távon ugyanolyan pozitív lehet, mint az orvosságoké. Az is jó hír, hogy a rejtett tartalékokat is felszabadító tudományos, kutatói világhálózat gőzerővel dolgozik az új koronavírus elleni vakcinán – amely a jövő év elejére juthat el olyan állapotba, hogy embertömegeket kezdhessenek beoltani vele. Első körben a vírus által leginkább veszélyeztetett egészségügyi dolgozókat kell beoltani. A kutatásokból kiderült, hogy akik nagyobb dózisban kapják a vírust, azoknál a betegség lefolyása súlyosabb lehet.

Ennél gyorsabb segítség lesz majd annak a munkának az eredménye, amelyet abban a bostoni kutatóközpontban végeznek, ahol Barabási Albert-László is dolgozik. Az elmúlt hetekben a világon létező mintegy hétezer gyógyszer-molekulát átválogatták, és kiválasztottak közülük ötvenet, amelyek ígéretesek lehetnek a COVID–19 kezelésében. Ezek tehát már létező gyógyszerek, ha a következő hetekben lefolytatott tesztelések eredményt hoznak, akkor elkezdhetik használni őket a kórházakban világszerte.

Mi a helyzet Magyarországon?

Barabási szerint Magyarország sokkal jobb helyzetben van például Amerikához képest. Van egy központi egészségügyi rendszere, amin keresztül látni és követni lehet a megbetegedéseket. Ez a rendszer Amerikában nem létezik, ezért tudott ott így elszabadulni a járvány. Igaz, hogy nálunk is sokkal több beteg van, mint amit bevallanak, valóban sokkal kevesebbet tesztelnek, mint amire szükség volna, de ez mindenütt így van. Nincs rá kapacitás. Magyarország nem lóg ki a sorból, egyedül azokban az országokban jobb a helyzet, ahol időben agresszíven léptek, és elkezdték a tömeges tesztelést. Ilyen Németország, Korea.

Milyen lesz a jövő?

„Most kezdődik a 21. század. Az új koronavírus által okozott világjárvány átírja a történelmet, és ami ezután következik, az lesz „az új normális” – vallja a világhírű hálózatkutató. A tehetősek leálltak, a szegények mozognak, mert nem tehetnek mást, szolgáltatni kell azoknak, akik le tudtak állni. Mi nagyon szerencsés állapotban vagyunk, mert olyan munkánk van, amit értelmesen lehet folytatni bezárva is. Megrémülök, amikor elképzelem a társadalom harminc százalékát, akik nem úgy élnek, mint mi – ott hihetetlen problémák lesznek a következő hónapokban. Ennek a járványnak óriási ára lesz. A fertőzésben elhunytak aránya elhanyagolható lesz azokéhoz képest, akik a gazdasági és társadalmi hatások miatt nem fogják túlélni ezt a krízist.”

Egyedül a társadalmi összefogás – és az, hogy tanulunk a múlt hibáiból, komolyabban vesszük a tudomány és képviselőinek szavait – segíthet felállni a járvány után, hogy elkezdhessük az új életünket.

A Hősök Tere Kezdeményezés az elmúlt hetekben teljesen átalakította a programjaikat, és megállás nélkül azon dolgoznak, hogy ebben az új és nehéz helyzetben is okosan, hatékonyan és jól tudják támogatni, segíteni a tanárokat, diákokat, szülőket, akik a Hősök Tere elsődleges célcsoportjai. Egy kérdőívben megkérdeztek a pedagógusokat eddigi tapasztalataikról, problémáikról és szükségleteikről. A válaszaik alapján állították össze saját Karantén Programjukat, amihez mostantól várják a jelentkezőket és a támogatókat is!

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter

Együtt az úton – nőket segítő online workshop együtt az úton

Együtt az úton – nőket segítő online workshop

“Nem voltunk felkészülve a koronavírus nőket érintő hatásaira” – interjú Caroline Criado Perezzel, a Láthatatlan nők szerzőjével Caroline Criado Perez

“Nem voltunk felkészülve a koronavírus nőket érintő hatásaira” – interjú Caroline Criado Perezzel, a Láthatatlan nők szerzőjével