Ürge-Vorsatz Diána: “Nem biztos, hogy a következő járványt ilyen jól megússzuk”

2020. május 21. |

"A koronavírus-járvány kitörésével egy húsba vágó figyelmeztetést kaptunk. Ha az emberiség nem lesz hajlandó változtatni, akkor annak a civilizációnak, amit most ismerünk, meg vannak számlálva az évei" – mondja Ürge-Vorsatz Diána világhírű klímakutató és fizikus, aki a Hősök Tere Kezdeményezés által szervezett online beszélgetésen magyarázta el a klímaváltozás és a járványhelyzet összefüggéseit. Az alábbiakban a klímakutató előadásából hoztunk el részleteket.

A koronavírus-válságot csak magunknak köszönhetjük. De nemcsak, hogy magunknak köszönhetjük, azt is látnunk kell, hogy ez volt az egyik utolsó vészharang, ami arra figyelmeztet bennünket, hogy változtatnunk kellene. Egyáltalán nem biztos, hogy a következő járványt ilyen jól megússzuk majd. Az volt a szerencsénk, hogy bár a COVID-19-nek nagyon nagy a fertőzőképessége, a halálozási rátája viszonylag moderált. Ha ugyanez a vírus kombinálódna például az ebola halálozási rátájával, már egyáltalán nem jártunk volna ilyen jól. Az egész járvány tulajdonképpen arra figyelmeztet bennünket, hogy átgondoljuk a természettel való viszonyunkat. Amennyiben ezt nem tesszük meg, akkor az én tézisem az, hogy annak a civilizációnak, amit most ismerünk, meg vannak számolva az évei. Ha pedig nem egy pandémia lesz, ami veszélybe sodorja az emberiséget, akkor az éghajlatváltozás.

Ürge-Vorsatz Diana klimakutato felmelegedes

De hogyan kapcsolódik a koronavírus a természetvédelemhez?

Ha megnézzük az elmúlt időszakok járványait, akkor láthatjuk, hogy – a pestistől kezdve a SARS-on és a HIV-en át – a pandémiák nagy része zoonotikus, tehát az állatokról terjed az emberre. Évente körülbelül négy teljesen új járvány indul be a Földön, ezeknek a háromnegyede az állatoktól indul ki. Ez a folyamat a különféle emberi tevékenységek miatt nagyon felgyorsult.

Rengeteg különböző mikroba él a természetben és bennünk is, ezek nagy része azonban teljesen ártalmatlan, egyensúlyban élünk velük – mellettük pedig vannak patogének, azaz kórokozók is. Egy egészséges, biológiailag sokféle természetben ezeknek a patogéneknek is fontos szerepük van: kontroll alatt tartják egyes fajok népességét, hogy egyensúlyban tudjon fejlődni az ökoszisztéma. Egy természetes rendszerben tehát a patogének jelenléte nem okoz problémát, mert vannak olyan természeti mechanizmusok, amik nem hagyják, hogy túlságosan elterjedjenek. De sajnos az ember ebbe a természetes rendszerbe drasztikusan beleavatkozott. Leromboljuk a természetet, pusztítjuk a biológiai sokféleséget, mindez pedig befolyásolja a patogének elterjedését.

Hogyan és miként befolyásolja a természetrombolás a patogének elterjedését?

A biológiai sokféleség csökkenése

Először is, ahogy említettem, a természetben nagyon sok kontrollmechanizmus van, amik gátolják, hogy egyes fajok túlságosan elszaporodjanak. De ahhoz, hogy ezek a mechanizmusok működésbe tudjanak lépni, sokféle természet kell, diverzitásra van szükség. Amikor az ember beavatkozik, kiírt fajokat és a természetet a saját arcára próbálja formálni, akkor ezeknek a gátaknak a jó része is eltűnik, és sokkal jobban el tud terjedni nemcsak egy-egy faj, hanem a fajon élősködő, hozzákapcsolódó patogén is. És ugyanúgy az arcunkra akarjuk formálni a természetet akkor is, amikor bizonyos fajokat nagyon elszaporítunk. Gyakorlatilag hidakat építettünk ki a természetes rendszerek és az emberek közé, ezek a hidak pedig a haszonállatok.

Egészen ijesztő, hogy a Földön élő emlősök 96 százaléka vagy haszonállat, vagy az ember. És az összes emlős 60 százaléka haszonállat. Tehát gyakorlatilag csak négy százalék a vadon élő állatok aránya.

Ráadásul a haszonállatok is csak néhány fajból állnak, gyakorlatilag mindössze egy tucatnyi fajt terjesztettünk el egészen planetáris mértékben. Ezeket az állatokat pedig általában úgy tartjuk – iszonyú mennyiségben összezsúfolva –, hogy az megint csak tökéletes melegágya a patogéneknek.

Természetes esetben a patogének nagy része szépen egyensúlyban él a saját kis hordozójával, az embertől távol a természetben. De mi folyamatosan pusztítjuk, egyre kisebb helyre szorítjuk a természetet, fölaprózzuk, feldaraboljuk így egyre több az a front, ahol kapcsolatba kerülünk a természettel. Sőt, bemegyünk a természetbe, és hozzuk a vadállatokat, legyen szó például vadkereskedelemről, és ezzel egyre több és több lehetőséget biztosítunk ezeknek a patogéneknek, hogy átterjedhessenek az emberre, és mutálódjanak.

Mindehhez hozzájön még az éghajlatváltozás is

Az éghajlat szintén többféleképpen gyorsítja ezeket a folyamatokat. Egyrészt továbbpusztítja a biológiai sokféleséget, másrészt különböző egyéb folyamatokon keresztül tesz ki bennünket új patogéneknek. Például ahogy olvad a sarkvidék jege, az évszázadokkal korábban ott élő fajokból régi kórokozók szabadulhatnak ki, de ugyanígy a légszennyezés is sokat ronthat a pandémiás helyzeten. Az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése tehát nagyon sok lehetőségt ad a zoonotikus betegségek terjedésére.

Olvastad már?

A globalizáció csak gyorsítja a vírusok terjedését

A népességrobbanás és a globalizáció pedig ismét csak a patogéneknek kedvez, hiszen nemcsak, hogy 7,7 milliárd ember lehet a különféle betegségek hordozója, de a terjedésük is felgyorsult. Ahogy felszállunk a repülőre, néhány óra múlva széthordhatjuk őket a különböző kontinensekre is.  Ezeknek a folyamatoknak az eredménye, hogy rettenetesen könnyen el is terjednek ezek a kórokozók, és pandémia alakul ki.

Minden rajtunk múlik

Ha nem ébredünk fel, ha nem vesszük észre, hogy saját magunk alatt vágjuk a fát, akkor nincs hosszú távú jövője a civilizációnak. Ha a Földről kihal az emberiség, a természet és a Föld sokkal jobban jár, viszont ha a természetből mondjuk a porzók halnak ki, akkor nekünk, embereknek is végünk. Be kellene látnunk, hogy nem a természet függ tőlünk, hanem mi függünk a természettől. De még mindig nem bírjuk elhinni, mert azt gondoljuk, hogy a technológia mindentől megvéd bennünket.

Hat dolog, amit mindenki megtehet egyénileg

  1. A szakterületünk, a munkánk hogyan tud jobban hozzájárulni a fogyasztás-centrikusságtól a jóllétre alapuló, 21. századi digitális gazdaság irányába való elmozduláshoz?
  2. Mint állampolgár, hogyan tudom a legjobban kifejezni, hogy fontos, hogy a koronavírus utáni újjáépítés fenntartható irányba menjen?
  3. Mit tudnánk megtartani a koronaválság alatti életmódváltásunkból, ami fenntartható? Például kevesebb autozás, több bicikli, roller és gyaloglás, valamint több online munka.
  4. Nyaralás: messzi repülős cél helyett válasszunk közeli, nem üvegházhatású gáz intenzív célpontot és tevékenységet.
  5. Tegyünk valamit a biológiai sokféleségért. Például ne használjunk rovarirtó szereket; az ablakunkon tavasztól őszig mindig legyen virág, darázsgarázs; ne nyírjuk csonkig a gyepet, hagyjunk meg egy részt, ahol a virágok és a rovarok kedvükre tombolhatnak; neveljünk a gyerekekkel zöldséget, gyümölcsöt.
  6. Együnk kevesebb húst.

Olvass tovább!

3 YouTuber, akit érdemes követni ökovonalon

3 YouTuber, akit érdemes követni ökovonalon

Három YouTuber, aki nem vásárlásra buzdítja a követőit, hanem a spórolásra és környezettudatos szemléletre. Két angol nyelvű és egy magyar csatornát ajánlunk azok figyelmébe, akiknek olykor jól jön a megerősítés és az inspirálódás a zöld életmód terén.

Fotó: Daniel Vegel

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter

Együtt az úton – nőket segítő online workshop együtt az úton

Együtt az úton – nőket segítő online workshop

“Nem voltunk felkészülve a koronavírus nőket érintő hatásaira” – interjú Caroline Criado Perezzel, a Láthatatlan nők szerzőjével Caroline Criado Perez

“Nem voltunk felkészülve a koronavírus nőket érintő hatásaira” – interjú Caroline Criado Perezzel, a Láthatatlan nők szerzőjével