Lényegében egy civil kezdeményezés: te és Jankovits Márta hívtátok életre a szervezetet. Ehhez kapcsolódott később a hatóság is?
Így van. Mind hatósági, mind civil oldalról kerestünk partnereket, így írtuk alá az együttműködési megállapodást 2008. december 17-én az Érdi Rendőrkapitánysággal, a százhalombattai Önkormányzattal, a polgárőrséggel, helyi médiumokkal és helyi egyesületekkel, alapítványokkal. Az együttműködés lényege, hogy segítséget nyújtanak céljaink eléréshez.
Hogyan indítottátok útjára az ötletet?
Budapesttől harminc kilométerre, Százhalombatta határában, a Duna mentén húzódó magas löszplatón, körülbelül ötven hektárnyi területen található Európa egyik legnagyobb, mintegy száz kora vaskori halomsírt számláló temetője, amely a régmúlt emlékeinek nyomát viseli nevében. A száz halom tulajdonképpen nem más, mint az i.e. 8-6. században itt élt őskori nép emlékeit megnevező, megőrző kifejezés. Az Érdet és Százhalombattát összekötő földút két oldalán találhatók a ma már csak 3-4, helyenként 5-6 méter magasságban kiemelkedő kerek halomsírok. A Hallstatt kultúrájú régészeti park itt működik, amely nagyon sok turistának, érdeklődőnek ad lehetőséget az egykori temetkezési szokások megismerésére. Sajnos a halomsírok tövében megjelentek az illegális hulladékkupacok is. Jankovits Márta barátommal – aki hagyományőrző, történelmi írásokkal büszkélkedhet – azt találtuk ki megoldásként, hogy civilben járőrőzünk, és megpróbáljuk kiszűrni a hulladékelhagyókat. Ezért a Faluvédő Egylet – ahogy a nevében is benne van a védő szó – égisze alatt létrehoztuk a járőrszolgálatot, amelynek elsődleges feladata az, hogy az illegális hulladékot elhagyókat kiszűrje, és ellenük eljárást kezdeményezzen. Ezt az alaptevékenységet bővítettük később ki szemléletformáló és környezettudatosságra épülő előadásokkal, foglalkozásokkal, amelyeket gyermekintézményekben és városi eseményeken tartottunk. Ehhez kapcsolódtak később egyéb feladatok is: zöld felületeket újítottunk fel, vagy alakítottunk ki, majd klímakoordinátori feladatokat láttunk el az önkormányzat felkérésére. Ma már nemzetközi projektekben is részt vállalunk, mint például a Tiszta Kárpátalja! vagy a hazai nagy Tisza-tisztító akció a PETKupa.
Jelenleg hányan vállaltok önkéntes munkát a szervezetben?
Jelenleg 15 fő a tagság létszáma, de a meghirdetett programjainkra (faültetés, szemétszedés stb.) mindig jóval több embert tudunk megmozdítani, hiszen együttműködünk a városban lévő iskolákkal és más civil csoportokkal. Az érettségi előtt álló fiatalok is örömmel vállalnak közösségi szolgálati idejükre munkát az egyesületünkben, és olykor vállalati kollektíva is csatlakozik hozzánk.
Hogyan osztjátok fel a feladatokat?
A feladatok és programok koordinálást én végzem, szinte kivétel nélkül minden eseményen jelen vagyok. Mondhatni, hogy egyesületi elnökként én vagyok a csapat mozgatórugója, de ez így van jól. Koszta Andrea elnökhelyettesre, valamint a családomra is számíthatok a segítségben. Mindenkinek megvan a maga feladata. Van, aki a honlapunkat kezeli, van, aki az iskolában a saját korosztályánál „kampányol” vagy viszi-hozza a hírt. Tájékozódik, tájékoztat, vagy „hirdeti az igét”.
Hogyan lehet pénzügyileg is működtetni egy ilyen szervezetet?
Mivel önkéntes alapú a működésünk, így csak a befutó adó 1%-os felajánlások és néhány támogató anyagi segítsége az, amivel gazdálkodhatunk a minimális tagdíjon felül. Természetesen igyekszünk pályázati forrásokhoz is hozzájutni, de az a szigorú és feleslegesen túlbonyolított pályázati feltételrendszerek miatt néha nehézkes. Sokszor kérdezik, hogy szélmalomharc-e, amit csinálunk. Én úgy gondolom, hogy nem. Persze nem jó látni, hogy egy adott területet megtisztítunk a szeméttől, és az „újraterem” rövid időn belül. De egyre többen csatlakoznak hozzánk, és úgy vélem, aki egyszer részt vett nálunk bármilyen munkában, az jobban oda fog figyelni a környezetére. Az a gyermek, aki fát ültetett, vagy padot festett, biztosan nem fog fát bántani vagy rongálni.
Ez valóban mindannyiunk érdeke. Hogyan tud a lakosság is segítségetekre lenni?
A szemétszedési akciókon részt vevő fiatalok a későbbiekben már mindig rászólnak a másikra, ha éppen valaki valamit el akar dobni. A lakosság is résen van, jelzik felénk, ha rendellenességet látnak, esetlegesen felírják a gépjármű rendszámát. Ha az ehhez hasonló jelzések eljutnak hozzánk, akkor már megérte, mert a hatóság munkáját is megkönnyítjük, lényegében egyfajta generátorként működünk. Általunk több emberhez jutnak el az információk. Több településen – a saját mintánkra – segítettünk megalakítani helyi közösségekből a miénkhez hasonló szervezeteket. Közülük a Vecsési Hulladékkommandó mondható a legsikeresebbnek.
Hogy adtátok át a tapasztalataitokat?
Betanítottuk őket, közösen szerveztük az eseményeket. Most már lassan túlszárnyalnak bennünket, mint ahogy egy jó tanítvány a mesterét. Ezt nagyon jó látni, és már ezért sem volt hiábavaló a mi munkánk. Több önkormányzat megkeresésére segítettük a helyi hatóság munkáját az önkéntes járőrőzéseinkkel, megfigyeléseinkkel. Több száz eljárást indítottunk illegális hulladékot elhagyókkal szemben, amelyből több esetben a felelősségrevonás is megtörtént.
Nagyon összetartó, igazi csapat vagytok!
Voltak nehézségek, de megoldottuk. Immár 12 éve jóban-rosszban együtt vagyunk, ilyen egy igazi baráti közösség. Eddig sikerült mindig megújulnunk, de a fiatalok hiányoznak a csapatból, azok, akik majd egyszer átveszik az egyesület működtetését, akik képesek a világ fejlődésével együtt haladni, akik a technikai vívmányokat már jobban tudják kezelni, mint mi, azok, akik fogékonyak a környezetvédelemre.
Hogyan hat az aktuális klímakatasztrófa a munkátokra?
A klíma megváltozása nem most kezdődött, hanem sokkal előbb. Alkalmazkodunk a kihívásokhoz, mindig azt tesszük, amit az időjárás megenged. Rossz idő nincs, csak rosszul felöltözött ember.
Melyek a te feladataid?
Elnökként mozgatórugója vagyok az egyesületnek. Programokat szervezek, tárgyalok, előadásokat tartok, járőrőzök, megfigyelek, cikkeket írok, közösségi felületet kezelek, pályázatokat írok, pénzügyi elszámolásokat végzek. Szóval minden!
Hogyan tudsz minderre munka mellett időt szakítani?
Az egyesületben végzett munkám hatással van a mindennapjaimra. Nem telik el úgy nap, hogy ne foglalkoznék valamivel az egyesülettel kapcsolatban. Ez sok időt elvesz a családomtól és magamtól, de ebben megértőek és segítőkészek. A lányaim már nagyok. Amikor kisebbek voltak, nehezebb volt, hiszen elsősorban anya vagyok. Sokszor volt és van lelkiismeret-furdalásom, mert nem tudtam, tudok annyit velük lenni. Ha néha lelkileg el is fáradok, egy-egy új feladat, kihívás újból fel tud pörgetni. Környezetvédelemmel foglalkozom egy helyi kis cégnél, és minőségbiztosítási belső auditorként is dolgozom. A főnököm is támogatja a civil tevékenységemet, így össze tudom egyeztetni a munkát az egyesülettel. A munkáltatóm idén felterjesztett egy környezetvédelmi díjra, amit civil kategóriában elnyertem.
Mit jelent számodra az önkéntes munka, az önkéntesség?
Életformát. Minden területen segítek, ha kérik. Érdekképviselő is voltam 16 évig, és gyerekként is mindig segítettem a rászorulóknak, az elesetteknek. Folyamatosan részt veszek adományozási akciókban, mások segítésében, a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület programszervező önkénteseként is tevékenykedem. Az önkéntesség hasznos, élménygazdag, csapatépítő, egymást összetartó. és legfőképpen benne van az elhivatottság és a szeretet is. Ezek nélkül nem megy.
Mi a legnehezebb ebben a munkában?
Az idő, amiből kevés van. Ötletből pedig sok!
Milyen önkéntesek csatlakoznak hozzátok?
Bárki csatlakozhat. A legkisebbek ovisok, a legidősebbek nyugdíjas klub tagjai. Előbbiekkel vízparti vagy erdei tisztító akciókban találkozunk, míg az idősebbek padok festésében vagy faültetéseken vesznek részt. Háziasszonyok és férjek, műszakos dolgozók, nyugdíjasok, diákok, egy a közös bennük: mindegyik tenni akar, és igényes a környezetére!
Melyek azok a sikerek, amelyekre a legbüszkébbek vagytok?
2012-ben Pest megye Önkormányzatától Pest megye Környezetvédelméért díjat, 2018-ban Ozone Zöld díjat kaptunk. 2018-ban a Nemzetközi Természetfilm Fesztiválon amatőr film- és riporterversenyen különdíjjal jutalmaztak, 2018-ban Zöldunió, Ozone Zöld díjat kaptam mint zöld aktivista, 2020 február 1-jén pedig átvehettem a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségétől a 2019-es évre kiírt Környezet Védelméért civil díjat.
Mennyire látod nyitottnak az oktatási intézményeket az ismeretterjesztésre, érzékenyítésre?
A környezetvédelem, a klímával való foglalkozás már az oktatási anyag része. Egyre több a zöld óvoda és az ökosuli. A gyerekek is nyitottak. Hozzá tudnak szólni az előadásokhoz, és sokszor igen érdekes felvetéseik vannak. Nem a gyerekek szintjén van a probléma, hanem a felnőttekén. A gyerekek viszont hazaviszik az információt az óvodából, iskolából, és általuk eljut a családokhoz, a felnőtt lakossághoz. Talán emiatt van az is, hogy láthatóan többen akarnak környezettudatosabban élni. A tényleges környezetvédelmi megoldásokat a döntéshozóktól várják, most a klímastratégiában szerencsére előtérbe helyeződött például az illegális hulladék helyzete. A változást ígérő törvénymódosítást és a hulladékrendőrség életre hívását többen is üdvözítenénk.
Milyen programok, akciók várnak még idén a környezettudatosság iránt érdeklődőkre?
A járványhelyzet miatt sajnos elmaradtak az év elejei programjaink, például a víz és Föld világnapi tisztító akciónk, a Föld órája, és több városi rendezvény is. Remélhetőleg az év második felére tervezett eseményeket már meg tudjuk tartani. A Tesco – Ön választ, mi segítünk! kampányából elnyertünk négyszáz-ezer forintot, amelyet a város további zöldítésére és szemléletformáló kampányára fordítunk még az idén. Az ősszel ültetett őshonos fáinkat is utógondozzuk, információs táblákat helyeztünk ki, és Százhalombatta kertvárosi részében padokat, asztalokat festettünk. Nagyon elszomorító, hogy lépten-nyomon belebotlunk eldobott maszkokba és kesztyűkbe, ezért elkezdtük a helyi nyomtatott és egyéb sajtóban felhívni a figyelmet ezen hulladékok helyes elhelyezésére is.
Fotók: Tápai Mónika
