Nyíri-Kovács Patrícia: „Engem büntetnek azért, mert fel mertem szólalni az erőszakos férjem ellen”

2020. október 22. |

Tíz éve él már kisfiával Francia Polinéziában, gyakorlatilag a Csendes-óceán közepén, hét éven át ráadásul exférje miatt el sem tudták hagyni a szigetcsoportot. Nyíri-Kovácsa Patrícia ügyével az elmúlt években rendszeresen foglalkozott a magyar média, interjúk, tévés riportok készültek vele, az egyik Bora Borán zajlott bírósági ügyében még Szijjártó Péter külügyminiszter is kiállt mellette – aztán hirtelen elcsendesült minden. Pedig Patrícia kálváriája a mai napig nem oldódott meg, sőt, mint mondja, inkább csak egyre rosszabb lett. Nem elég, hogy továbbra is küzd a kisfia felügyeleti jogáért, a bíróság még arra is kötelezte, hogy 45 ezer eurót, tehát több mint 16 millió forintot fizessen bántalmazó exének. Hogy tovább tudja folytatni a harcát, nemrég egy internetes videokampányt indított, amiben megpróbálja felhívni az emberek figyelmét az őt ért igazságtalanságra.

Nyíri-Kovács Patrícia jelenleg Tahitin, Francia Polinézia legnagyobb szigetén él két gyerekével, valamint élettársával, akivel 2017 óta vannak együtt. Jelenlegi párjától két éve született egy kislánya, idősebbik gyerekének, a most 11 éves Noah-nak pedig volt férje az édesapja. A fiú a legutóbbi bírósági döntés értelmében váltott felügyeletben, 15 napig Patríciáéknál, majd 15 napig az apánál lakik.

Patrícia kampányáról itt olvashatsz részleteket!

A 12 órás időeltolódás miatt Tahitin már késő este volt, amikor Nyíri-Kovács Patríciával online tudtunk beszélni. Patrícia a gyerekek fektetése után fogadta a hívásomat, és mesélte el részletekbe menően, hogyan is áll jelenleg a tíz éve tartó bírósági huzavonája.

Túl szép volt, hogy igaz legyen

Patrícia eredetileg pénzügyi szakon végzett, majd az itthoni tanulmányai befejezése után Párizsba utazott ösztöndíjasként, ahol mesterfokozatot szerzett, és elkezdett egy banknál dolgozni. 27 éves volt, amikor egy visszautasíthatatlan állásajánlatot kapott, átköltözött New Yorkba, és néhány hét múlva megismerte későbbi férjét, a koreai származású, de francia állampolgárságú bankárt, Mr. X-et. (Félve a következményektől, Patrícia azt kérte, hogy ne nevezzük meg a férjét.) Ahogy Patrícia meséli, kezdetben minden tökéletes volt kettejük között – talán kicsit túl tökéletes is. „Az elején néha már túlzásba vitte a dolgokat, a csillagokat le akarta hozni, mindent megtett annak érdekében, hogy megszerezzen. Voltak olyan gesztusai, amiket inkább el is utasítottam, mert egyszerűen túl sok volt.” Ilyen volt például, amikor a férfi mindössze 2 hónapnyi találkozgatás után el akarta vinni Patríciát egy romantikus hétvégére Amerikából Párizsba, az operába. A tengerentúli kiruccanást a nő nem fogadta el, a kapcsolatuk azonban így is rohamtempóban haladt előre. Mindössze nyolc hónap után Mr. X meg is kérte Patrícia kezét, amire ő igent mondott.

Nagyon szimpatikus volt annak idején, bármennyire is nehéz ma ezt kimondani… Egy értelmes, nagyon-nagyon művelt emberről van szó, akinek nagyon jól vág az esze. A legjobb iskolákba járt, három nyelvet beszélt, jó anyagi helyzetben volt, és tudta, mit akar. Egy teljesen más képet mutatott magáról.

Az esküvő után a pár Tokióba költözött, két hónapra rá pedig kiderült, hogy Patrícia várandós. Patrícia azt mondja, hogy a problémák szinte abban a pillanatban elkezdődtek, ahogy összeházasodtak. Egyre több gondot okozott a köztük lévő kulturális különbség, amire csak rátett egy lapáttal a férfi egyre manipulatívabb viselkedése. „Ő koreai származású, nagyon hideg családi háttere volt, miközben én nagyon közel álltam a szüleimhez, az egész családomhoz, akikre mindig számíthattam. De ahogy összeházasodtunk, közölte, hogy akkor most már csak ő a családom, és pont. Csak magának akart, izolálni akart mindenkitől, ezért is vitt el Japánba.”

A nő minél inkább ellentmondott a férjének, az annál erőszakosabbá vált. Patrícia érezte, hogy a kapcsolatukkal nincs minden rendben, a férje viszont olyan ügyesen manipulálta, hogy a nő saját magában kezdett el kételkedni. Mr. X elkezdte módszeresen leépíteni Patrícia önbizalmát és önértékelését, aki végül tényleg elhitte, hogy valójában nem is a férjével, hanem saját magával van a baj. „Elhitette velem, hogy az én hibám minden. Azt mondta, hogy ha azt csinálnám, amit mond, akkor nem lenne agresszív, hogy én okozok minden gondot. És tényleg elhitette velem ezeket, pedig nem gondolom, hogy egy buta liba vagyok. Három nyelven beszélek, a világ legnagyobb bankjainál dolgoztam, és mégis, teljesen megsemmisített. Próbálom magam visszaépíteni, de a mai napig nagyon nehéz.”

Ezt olvastad már?

Gyilkos játszma: a verbális erőszak

Gyilkos játszma: a verbális erőszak

Nagyon fontos kimondani, hogy a nőket széles körben és rendszeresen éri szóbeli zaklatás – mert szembenézés nélkül nem lehet rajta változtatni.

A verbális erőszakot hamarosan fizikai követte. A férfi rángatta, fojtogatta állapotos feleségét, majd kapcsolatukban hamarosan megjelent a kifejezetten visszautasított, erőszak szülte szex is. Mr. X egyre agresszívabb viselkedése miatt Patrícia már Japánban fontolgatni kezdte a válást, amit azonban a férje megsejtett. A férfi a fukushimai katasztrófát követő hazaköltözés után állt elő azzal az ötlettel, hogy válás helyett inkább hozzák rendbe a házasságukat – már csak a gyerek miatt is. Azt javasolta, utazzanak el Bora Borára, ahol a nászútjukat is töltötték. Mivel Patrícia azt szerette volna, ha kisfia teljes családban nő fel, belement férje javaslatába, és elutaztak az egzotikus szigetekre.

nyiri-kovacs-patricia

Hét évig Francia Polinézia fogságában

Bora Borára érve aztán kezdetét vette az a rémálom, ami már 10 éve megállás nélkül tart. A férfi egy pillanatig sem akarta megmenteni a házasságot, és amikor Patrícia közölte vele, hogy elhagyja, elvette a felsége és a fia útlevelét. Patrícia ekkor megpróbálta beadni a válást, azt szerette volna, ha a magyar vagy a párizsi bíróság kezeli az ügyüket, viszont a kérvényét mindenhol elutasították. A folyamatot így végül a férje indította el a francia polinéz bíróságon, ahol 2017-ben ki is mondták a pár válását.

Patrícia és kisfia 2011-től hét éven át gyakorlatilag Francia Polinézia foglyai voltak. Noah csak édesapja belegyezésével hagyhatta volna el a szigetet és utazhatott volna haza meglátogatni a magyar rokonokat, ám a férfi sosem írta alá a szükséges dokumentumokat. 2018-ban volt az első alkalom, hogy anya és fia hazalátogathatott, azóta háromszor voltak már itthon, és minden alkalommal visszatértek a szigetre – ettől függetlenül a férjnek sikerült beadnia Patrícia ellen egy feljelentést gyerekrablási kísérlet miatt, aminek ügye, hiába teljesen alaptalan, a mai napig folyik a bíróságon.

A gyerekelhelyezési huzavona

2015-ben, még a válás kimondása előtt Patrícia átköltözött Bora Boráról Francia Polinézia legnagyobb szigetére, Tahitire, és kérvényezte a bíróságtól, hogy magával vihesse a kisfiát is, magyarán, hogy megkaphassa a felügyeleti jogát. A bíró megadta az engedélyt a nőnek, a férjének azonban mindössze 4 nap alatt sikerült azt semmisé tennie a valós tényeket meghamisítva arra hivatkozva, hogy Patrícia nem adta meg a gyerek lakcímét. A gyerek visszakerült az apjához, és bár a bíróság azt mondta, hogy ha pótolja Patrícia a hiányosságot, semmi akadálya, hogy a gyerek hozzákerüljön, az események végül teljesen más irányt vettek.

„Egy másik bíróhoz került az ügy, aki ellene ment az első döntésnek. A gyereket visszahelyezték Bora Borára, én pedig itt voltam Tahitin. Gyakorlatilag három évre elvesztettem a felügyeleti jogot, és csak minden második hétvégén, valamint a szünetekben láthattam a fiamat úgy, ha fizettem a 280 dolláros repülőjegyet, hogy átrepüljön az egyik szigetről a másikra.”

Az exférj még ezeket a ritka anya-fia találkozásokat is próbálta megfúrni, semmiről nem informálta Patríciát, és mindent megtett, hogy Noah-t elidegenítse az édesanyjától. Mivel ezek a láthatással kapcsolatos incidensek folyamatosak voltak, az ügyük 2017-ben újra a bíróság elé került, ahol Patríciának három év után sikerült bebizonyítania, hogy valójában nem ő okozza a problémákat. Az ügyüket hat különböző bíró vizsgálta, volt tárgyalásuk elsőfokon, másodfokon, sőt elmentek egészen a francia kúriáig, a bíróság pedig minden esetben úgy ítélte, hogy a gyereknek mindenképpen az anyjához kell kerülnie Tahitire. Az apának választania kellett, vagy ő is Tahitire utazik és váltott felügyeletben nevelik a fiút, vagy Bora Borán maradt, de akkor csak láthatási jogot kap. Mivel elveszítette az első- és másodfokot, valamint a kúria is ellene döntött, a férfi 2018-ban Tahitire költözött, és azóta 15 napos váltásokban nevelik a kisfiút.

„2018 óta tovább folytatódtak a problémák, ugyanazok, amik előtte is megvoltak… De most talán még rosszabb lett, mert itt van a közelben. Odáig fajult, hogy augusztusban megjelent az iskolában az én időm alatt, és megpróbálta elvinni a gyereket. Megtámadta a páromat, jött a rendőrség. Abból áll az életünk, hogy folyamatosan menni kell a rendőrségre feljelentést tenni, mert mindig csinál valamit.”

Patrícia tavaly újra kérvényezte a bíróságon, hogy megkaphassa a fia teljes felügyeleti jogát, és a férje láthatási jogot kapjon, ám a bíróság elutasította a kérvényt. Helyette azonban elindítottak egy másik eljárást a gyerekkel kapcsolatban, aminek keretében egy éve megfigyelés alatt tartják az anyát, az apát és a gyereket is. Pszichológussal és gyámhatósági szakemberrel vizsgálják a kialakult helyzetet, a megfigyelés lezártával, október 28-án pedig valószínűleg végleg el fog dőlni Noah sorsa.

Ezt olvastad már?

Agymosás és manipuláció

„Noah egy iszonyatosan ragaszkodó kisgyerek, nagyon jó kapcsolatunk volt mindig, de olyan szinten van terrorban, hogy képes ellenem fordulni. Egy évvel ezelőtt egy bírósági meghallgatás alatt teljesen ellenem fordult, és ugyanez volt már 2017-ben is. Amikor a válás alatt meghallgatták a pszichológusok, megállapították, hogy a gyereket manipulálják. Hogy azok nem az ő saját szavai, hanem az apjáé. Olyanokat mondott, hogy én verem, hogy rúgom, nem adok neki enni, hogy sötét gondolati vannak, hogy meg akar ölni. Ha ez mind igaz lenne, akkor nyilván azonnal elvennék tőlem, de rájöttek, hogy valami nem stimmel” – meséli Patrícia, majd hozzáteszi, nem érti, hogy ezeket az egybehangzó pszichológiai véleményeket miért nem hajlandó figyelembe venni a bíróság. De az is rendszeresen előfordul, hogy a fiú viselkedése megváltozik, amikor az apjával és anyjával egy helyiségben kell lennie. Ilyenkor rá sem néz Patríciára, nem is köszön neki. Ezt a furcsa viselkedést az év elején már a gyámhatóság is észrevette, és elbeszélgettek róla Noah-val. A fiú elmondta a szakembereknek, hogy azért nem néz az anyukájára, mert akkor az apukája mérges lesz, és annak következményei lesznek.

nyiri-kovacs-patricia

„Tudja jól, hogy bármennyire is megbánt minket, itt nincs büntetés, hogy én mindig szeretni fogom. Amikor visszajön az apjától, sokszor kéri, hogy hagy aludjon velünk és a kistestvérével, nagyon vágyik a szeretetre. Nagyon nehéz ez az egész, és attól félek, hogy hiába látják a szakemberek, hogy mi történik, egyszerűen nem lesz bátorságuk, hogy elvegyék a gyereket ettől a szörnyetegtől. Leírják a dokumentumokban, hogy az apa folyamatosan rongálja az anya imázsát, hogy elveszi az anya jogait, és hogy hatalma van a gyerek felett, leírják, de ennyiben hagyják. Az, hogy morálisan és pszichológiailag teljesen meg van nyomorítva a gyerek, olyan, mintha nem számítana.” Patrícia attól is retteg, hogy mi lesz, ha Noah kamaszodva lázadozni kezd majd az apja ellen úgy, ahogy ő is tette. Fél, hogy a pszichológiai manipuláció után az apja a gyerekkel szemben is fizikai erőszakot fog alkalmazni.

Amikor az áldozat fizet az erőszaktevőnek

A volt férj erőszakos viselkedése miatt Patrícia még a házasságuk elején feljelentést tett ellene Magyarországon, a rendőrségi feljelentése alapján pedig Polt Péter legfőbb ügyész hat évvel ezelőtt eljárást kezdeményezett a férfi ellen. Az ügyészség nemi erőszakkal, személyi szabadság megsértésével, kiskorú veszélyeztetésével és közokirattal való visszaéléssel vádolta meg a férfit. Az eljárás során mindkét felet kihallgatták, pszichológiai vizsgálatoknak is alávetették őket, ám egyik vádpontban sem született a mai napig ítélet.

Nem úgy Francia Polinéziában. 2012-ben Patrícia itt is feljelentést tett a férje ellen nemi erőszak miatt, a rendőrség azonban nem foglalkozott az üggyel, mivel az államügyész kerek egy nap alatt alaptalannak minősítve lezárta azt. Ezután Patrícia pert indított a férfi ellen, amit Francia Polinéziában – Magyarországgal ellentétben – nem húztak el évekig, a bíróság 2015-ben egyszerűen lezárta azt, arra hivatkozva, hogy nincs elég közvetlen bizonyíték Mr. X ellen.

„Nyilvánvaló, hogy nincs közvetlen bizonyítékom, mert az ilyet nem veszik fel filmre, nincs egy harmadik, aki tanúskodni tudna, ez nem így működik… De rengeteg közvetett bizonyíték volt, és van 13 pszichológiai vizsgálat is Polinéziából és Magyarországról. Mindegyik megállapította, hogy nem vagyok mitomániás, Münchausen-szindromás, nem konfabulálok, és hogy a mai napig folytatódik az exférjem beteg, perverz, elnyomó tevékenysége, de most már a gyereken keresztül… Azt is leírták, hogy PTSD-ben szenvedek, hogy ez lett a következménye annak, amit ellenem és a gyerek ellen elkövetett, és a mai napig is elkövet. A bíróság azonban nem fogadta be a magyar szakértői anyagokat, a polinéziaiak meg mintha nem is születtek volna meg.”

Az ügy lezárása után Mr. X nem késlekedett sokat, beperelte Patríciát becsületsértésért, amit megnyert elsőfokon, másodfokon, és végül a kúrián is. A döntés értelmében Patríciát arra kötelezték, hogy fizessen 45 ezer eurót, tehát több mint 16 millió forintot exférjének.

Engem büntetnek meg azért, mert fel mertem szólalni, segítséget mertem kérni egy ilyen ember ellen. Erről szól az egész, hogy fogd be a szádat, mert te fogsz még a végén büntetést kapni. Ráadásul közben elindította ugyanezt a becsületsértés ügyet, de most nem a polgárjogi, hanem büntetőeljárásban. Azt akarja elérni, hogy börtönbe csukjanak, hogy legyen priuszom. 2020. január 12-re be vagyok idézve a bíróságra ugyanezért, amiért a polgárjogi úton már megbüntettek.

Patrícia jelenleg arra készül, hogy az Európai Emberjogi Bíróságra vigye az ügyét a bántalmazó exférjével, mint mondja, ez az utolsó esélye, hogy kiharcolja az igazságát. A büntetést azonban addig is fizetnie kell, bár jelenleg még nem tudja, miből lesz rá pénze.

„Azért küzdök, mert nem tudok azzal együtt élni, hogy meg lettem büntetve azért, mert meg mertem szólalni. Egyszerűen ez annyira tönkretesz, hogy elmondani sem tudom. Ezért küzdök, meg a fiamért. Ezért megyek az Európai Emberjogi Bíróságra, és nagyon remélem, hogy az országom végre kiáll majd mellettem.”

Egyszer majd haza szeretnének jönni

2017 óta Patríciának új családja van, megszerezte a francia állampolgárságot is, mindent megpróbált annak érdekében, hogy az országban, kisfia mellett maradhasson, és hogy exférjével egyenlőként kezeljék a bíróság előtt. Bár messze nem a képzettségének és munkatapasztalatának megfelelő, de egy ideje állandó munkája is van már a szigeten, egy autóscégnél tudott elhelyezkedni asszisztensként. Keményen dolgozik azért, hogy életben tudjanak maradni, hogy fizetni tudja a méregdrága ügyvédi és perköltségeket, és persze a kiszabott büntetését. Mindeközben pedig a mindennapokban továbbra is tűrnie kell exférje szűnni nem akaró zaklatását.

„Most már odáig jutottunk, hogy mióta az új párommal együtt vagyunk, egyre rosszabbak az incidensek, egyre jobban próbálja szítani a problémákat. Mostanában furcsa emaileket kapok, persze kamu címről, amiben a páromat akarja befeketíteni. Máskor pornóoldalakra regisztrál be a címemmel, a bejelentkezési névnek pedig azt adja meg, hogy liar-liar, azaz hazug-hazug. Ezeket nyilván ő csinálja, de nem tudom bizonyítani. Hol találok egy jó informatikust, aki utána menne ezeknek. El akarja venni a gyereket, és engem totálisan tönkre akar tenni, ez a végső célja. Azért is küzdök, hogy a gyerekemet mentsem meg tőle, hogy ne az legyen belőle, mint az apja. Hogy értse meg, hogy milyen egy normális férfi, hogy egy igazi férfi hogyan bánik egy nővel, hogy milyen egy normális apa.”

Még ha október 28-án Patríciának is ítélnék a fia felügyeleti jogát, akkor sem tudnák elhagyni Tahitit, hiszen az apának valószínűleg továbbra is láthatást kellene biztosítania. Egy ilyen döntés azonban mindenféleképpen fontos lépés lenne, már csak Noah érdekében is.

„Megmutatnám, hogy tisztelem az apa jogait, tehát nem akarnék problémákat gyártani, elfogadnám, hogy én bármennyire elutasítom őt, ő az apja a gyereknek. Ezzel együtt kell élni, és a gyerekre nem vetíteném ki az érzelmeimet. Ha a gyerekem akarja látni, akkor menjen, találkozzanak. Nem akarom megfosztani az apjától, csak azt szeretném, hogy ez az agymosás, a beteg, önző, romboló kontroll a gyerek felett végre szűnjön meg.”

Ha nem is a közeli jövőben, de tervben van, hogy Patrícia és családja egyszer majd újra Magyarországra költözzenek. Kálváriájukon addig is a nő szerint legfőképpen az segítene, ha Magyarország végre bátran, jogszerűen, hangosan kiállna mellettük, és a hazai eljárásokban a döntések, ítéletek a tények és bizonyítékok alapján – mindenféle manipulációtól, befolyástól mentesen – jogszerűen megszületnének végre.

Én már csak ebben reménykedem. És persze abban, hogy a 11 éves kisfiam egyszer majd  szabadon, félelem nélkül kiállhat a saját vágyaiért, érdekéért, álmaiért.

Patrícia történetét 2015 júniusában már olvashattátok a Marie Claire-ben, az On The Spot készített vele riportot, amelyet ITT megtaláltok.

Olvass tovább!

Az elég lenne nekik, ha egy kést szúrna a hátamba?

Az elég lenne nekik, ha egy kést szúrna a hátamba?

Legutóbb egy budai gyilkosság hívta fel a közvélemény figyelmét a családon belüli erőszakra, amikor egy férfi élettársával és négy éves gyerekével végzett, majd öngyilkos lett. Nem egyedi eset, hogy a rendőrség nem nyújt időben segítséget a bántalmazott félnek. Az Abcúg riportja.

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter