Amikor néhány héttel ezelőtt, az amerikai elnökválasztás hajrájában egyre biztosabbá vált Joe Biden győzelme, a Redditen található, Red Pill elnevezésű nyíltan nőgyűlölő csoportban zúgolódni kezdtek a férfiak. Nemcsak az rémisztette meg őket, hogy Donald Trump kikerülhet a Fehér Házból, hanem annak a lehetősége is, hogy Joe Biden mellett először lehet női alelnöke az országnak. Az ő szemükben Kamala Harris nem pusztán egy női alelnökjelölt volt, sokkal nagyobb veszélyt láttak benne. Úgy gondolták, hogy Biden győzelme valójában csak az előszobája lenne Harris eljövendő elnökségének.
„Biden vagy vissza fog lépni, vagy megölik, vagy két éven belül alkalmatlanná válik az elnökségre, és Kamala fog a helyébe lépni – írta a fórum egyik hozzászólója, míg egy másik felhasználó Biden elnökségét „Kamala trójai falovaként” jellemezte. De ugyanezzel a narratívával lehetett találkozni a kifejezetten inceleknek, vagy a maguk útját járó férfiaknak szóló csoportokban is; a manoszféra meg volt róla győződve, hogy még ha Biden is fog ülni az elnöki székben, a háttérből a női alelnök, Kamala Harris fogja irányítani a szálakat.
A manoszféra antifeminista összeesküvés-elméletét maga Donald Trump is tovább erősítette a választási csalást vizionáló kirohanásaival. A Trump-hívőkkel egyetértve a nőgyűlölő férficsoportok is a postai szavazatok érvénytelenítését kezdték el követelni, miközben azt hangoztatták, hogy a demokraták ellopták az elnökválasztást. Még azok is, akik eddig távol tartották magukat a politikától – mondván, hogy minden politikus csak egy mangina, aki a nők érdekeit nézi, és a valódi férfiak egyébként is meg tudják teremteni a saját valóságukat – most a Biden-elnökség legitimitása ellen tiltakoztak.
A trójai falovas, valamint a szavazatok elcsalását hirdető konspirációk szépen lassan össze is értek, aminek eredményeként létrejött a manoszféra alternatív valósága: szerintük a demokraták célja egész idő alatt az volt, hogy a választás elcsalásával – és persze később Biden félreállításával – néhány éven belül egy nőt ültessenek az elnöki székbe. Ha pedig az Egyesült Államok élére végül valóban egy női elnök fog kerülni, akkor – a kissé paranoid elképzelésük szerint – az országuk egyik percről a másikra kerül majd feminista elnyomás alá, amivel beköszöntene a matriarchátus korszaka.
A manoszféra szemében Kamala Harris már csak az identitásából fakadóan is sokkal veszélyesebb, mint egy mezei demokrata, liberális elnök. Maga az a tény, hogy Harris nő, ráadásul még színes bőrű is, fenyegetést jelent a férfiasságukra. Attól tartanak, hogy Kamala Harris elnökségével a férfiak kikerülnének a hatalmi helyzetből, és hogy intézkedéseivel a női egyenjogúságot, valamint az etnikai egyenlőtlenségek felszámolását szorgalmazná. Ezt pedig ugyebár egy valamirevaló férfijogi aktivista sem szeretné.
Pedig valójában nincs mitől félni
A férfijogi aktivisták fellélegezhetnek, miközben a női és kisebbségi ügyekben változást remélőkre nagy eséllyel csalódás vár majd a következő négy évben. Bár tény és való, hogy Kamala Harris egy nő, és az is igaz, hogy színes bőrű, ám ettől még nem lesz belőle egy csapásra feminista emberjogi harcos. Harris korábbi ügyészi, majd politikusi pályáját megvizsgálva valójában az látszik, hogy sosem voltak igazán progresszív és rendszerkritikus döntései. Mindig is azoknak a megoldásoknak volt a híve, amik nem bolygatták meg különösképpen az USA társadalmának egyenlőtlen hatalmi viszonyait. Persze az elmúlt években voltak olyan intézkedései, amik könnyebbé tették például a nők életét (nyújtott be törvényjavaslatot a nemek közötti bérkülönbség megszüntetésére, és mindig kiállt az abortuszhoz való hozzáférés jogáért is), de legalább ugyanannyi intézkedésével éppen őket sújtotta aránytalanul. (Az ő nevéhez kötődik például az a törvény, ami lehetővé teszi az iskolából rendszeresen hiányzó kaliforniai gyerekek szüleinek a megbírságolását, vagy akár bebörtönzését. Ez a törvény különösen rosszul érinti az egyedülálló, színes bőrű anyákat.)
Hiába látják benne a férfijogi aktivisták a legfőbb gonoszt, és hiába kiáltották ki a támogatói a nemi és faji egyenlőség élharcosának, Kamala Harris eddigi politikája valójában semmivel nem alapozta meg ezeket a félelmeket vagy reményeket. Nagy valószínűséggel tehát nem Kamala Harris fogja elhozni a matriarchátust az Egyesült Államokba – és még az is lehet, hogy ezt a jelenlegi, egyenlőtlenségen alapuló rendszert sem akarja majd radikálisan megváltoztatni.
Forrás: jezebel.com, merce.hu
Fotó: Getty Images
