Diétás fagyi ibolyából
Talán mindenki előtt ismert, hogy Sisi mennyire féltette az alakját: a sokat lovagló és tornázó osztrák császárné és magyar királyné kifejezetten utálta a sokfogásos lakomákat, ezért gyakran érintetlenül vitték el előle a tányért. Bár állítólag kifejezetten édesszájú volt, a darázsderekat neki sem adták ingyen. Közismerten rajongott továbbá az ibolyáért: piperéinek is ilyen illata volt, és erre a virágra voksolt akkor is, ha mégis valami édességre fájt a foga. Nagy kedvence volt a kandírozott ibolya és a vízzel készült ibolyafagylalt (ami tehát valójában szorbé volt). Hogy ez utóbbi honnan ered, arról megoszlanak a vélemények. Egyes források szerint a pesti Gerbeaud elődjében, Kugler Henrik cukrászdájában találták ki. Ezzel azonban vitatkoznának a nápolyiak, akik a város történelmi, elegáns cukrászdájára, az egykori királyi palotával átellenben lévő Gran Caffé Gambrinusra mutogatnak.
A fáma úgy szól, hogy Erzsébet azért érkezett a városba, hogy meglátogassa húgát, Mária Zsófiát, a Szicíliai Kettős Királyság utolsó királynéját. A két uralkodófeleség kíséretével együtt aztán beült az egyikük otthonával szemközti kávézóba, ahol roppant figyelmesen egy tejszínes ibolyafagylaltot tettek le a császárné elé. Más források szerint a fagylaltkóstoló jóval később esett csak meg: 1890. november 11-én érkezett egy ötnapos shoppingtúrára a városba, amikorra húgát és sógorát már megfosztották a tróntól, országuk pedig megszűnt létezni. A kávézó az utóbbi sztorit tartja hitelesnek egyébként, szóval lehet benne valami. Egy azonban biztos: ha manapság ibolyafagyit készítenek valahol, Sisi neve is mindig odakerül a gombócok mellé.
Ezt olvastad már?
Zászlószínek pizzafeltétként
A Nápolyban található Brandi pizzéria azzal büszkélkedik, hogy itt készült a világ első pizzája. Ez azonban erős csúsztatás, hiszen a kifejezetten olcsó alapanyagokkal operáló lepény már korábban is ismert és gyakran fogyasztott, laktató fogásnak számított a helyi szegények közt. Sőt, egy 1830-as leírás szerint még az sem igaz, hogy itt jutott volna eszébe a szakácsnak először, hogy feltétként bazsalikomot, (bivaly)mozzarellát és paradicsomot rakjon rá.
A köztudatban mégis úgy él a történet, hogy a palotába rendelt tulajdonos három mintapizzája közül ez aratta a legnagyobb sikert a városba látogató új uralkodópár előtt. A manapság a pizzaétlapok legelső tételeként szereplő fajta feltétje ugyanis kiadja az olasz trikolórt, azaz az 1861-ben egyesült új ország zászlójának színeit. Állítólag pont ezért szavazott rá Olaszország első királynéja, Savoyai Margit is, akinek tiszteletére elnevezték azt Pizza Margheritának. Ő egyébként pont ugyanazt jelenti az olaszoknak, ahogy a magyaroknak Sisi, így talán megbocsájtható, ha a történet ugyanúgy ki van picit színezve.
Fotó: Getty Images, Wikimedia
