Gazdag nők a történelemben, akiket teljesen kifosztottak

2021. március 01. |

Az ember könnyen azt hihetné, hogy a régmúltban azok a nők voltak jobb helyzetben, akiket nagy vagyonnal áldott meg a sors. A tények azonban nem feltétlenül ezt támasztják alá – pláne azokban az esetekben, amikor a nők valamiért férfi támasz nélkül maradtak. Az alábbi három példán keresztül azt mutatjuk be, hogy a vagyonos nők miként tudtak egyik percről a másikra kipenderülni abból az életből, amelyet addig megszoktak.

Önmagát profin feltaláló özvegyből véres grófnő

Báthory Erzsébetre talán joggal mondhatjuk, hogy az egyik leghíresebb magyar lett a bolygón, hiszen története két filmet is ihletett – amik közül a Julie Delpy rendezésében és címszereplésével készült lett a híresebb. A kollektív emlékezetben amolyan női Drakula vált a szupergazdag nemesasszonyból, akinek tényleg annyi lehetett minden bűne, hogy túlságosan jómódú volt, és a pénze éppen kapóra jött sokaknak: fente rá a fogát az erdélyi fejedelem, II. Mátyás magyar király, a nádor, és még sokan mások. Férje, Nádasdy Ferenc az egyik leggazdagabb főnemes volt, a török ellen vívott végvári harcok legsikeresebb hadvezére. 1604-ben azonban váratlanul elhunyt, feleségére maradt így a több százezer holdas, a Felvidéktől a Vajdaságig nyúló birtok, amit állítólag sikeresen is igazgatott, jobbágyaival pedig kifejezetten gondoskodó volt.

the-countess-film-bathory-erzsebet

A grófnő című film, Julie Delpy szereplésével

Férjhez menni újra nem akart, márpedig a kor patriarchális gondolkodása szerint ilyen felállásban ez a mérhetetlen vagyon félig-meddig szabad préda volt. 1729-ben jelent meg egy jezsuita szerzetes műve, ahol először van megemlítve a híres epizód, miszerint készülődés közben a fésű beleakadt a hajába, amit Báthory egy pofonnal honorált. A szolgálólány vére az arcára fröccsent, letörölve pedig szemmel láthatóan fiatalabb lett a a grófnő bőre az érintett helyen. Thurzó György nádor erre építette aztán a vádat és az egész koncepciós eljárást. Bár ekkor már a kínvallatást nem tekintették perdöntőnek, mégis mindenkiből – tehát Báthoryból is – így húzták ki a vallomását, hogy márpedig igazak a pletykák, és a grófnő valóban szűzlányok vérében fürdik, hogy fiatal és szép maradjon. Európa ekkor a boszorkányperek lázában égett, így az olyan triviális tények, miszerint az alvadás miatt vérben fürdeni egyszerűen lehetetlen, nem zökkentettek ki szemlátomást senkit a gondolatmenetéből. Tárgyalás nem volt, így ítélet sem született, Thurzó nádor azonban saját hatáskörében elrendelte a grófnő élve befalazását. A legenda szerint így töltötte utolsó éveit a csejtei várban, ahol 54 évesen hunyt végül is el.

Ezt olvastad már?

Aki jobban járt, ha kérésre inkább átadja az országát

Catarina Cornaro neve valószínűleg senki számára nem ismerős – maximum azoknak, akik nagy precizitással szemlézik a festményeket a múzeumokban. Ugyanis az egykor I. Katalin néven uralkodó, utolsó ciprusi királynő legszebb, Gentile Bellini által festett portréja épp a mi Szépművészeti Múzeumunkban lóg. Katalin gazdag velencei családból származott, akiknek főleg abból lett vagyona, hogy ciprusi termékeket importáltak az adriai köztársaságba. A család befolyását jelzi az is, hogy négy dózsét is adtak a városállamnak. 1468-ban a fattyú II. Jakab lett a ciprusi király – elűzve törvényesen uralkodó nővérét, I. Saroltát. Katalin családja pedig ezután addig ügyeskedett, míg elérték, hogy a 14 éves lányt formálisan hozzáadják az új királyhoz. Ez Velencének is kapóra jött, különböző kereskedelmi koncessziókat szereztek meg ezáltal a gazdag ciprusi térségben.

Katalin viszont csak négy év múlva ismerte meg a férjét, akivel újból összeházasodott, immár személyesen is. A frigy rövid volt, mivel a következő évben a király egy gyors betegségben életét vesztette, és a születendő gyerekük sem sokkal élte túl az apját – a rossz nyelvek szerint a betegség valójában mérgezés volt, méghozzá Velence megrendelésére. A trónt Katalin örökölte meg a csecsemő fiától, és 1474-től ő lett az uralkodó – jobbára a velencei kereskedők ellenőrzése alatt. 1489-ben azonban hivatalosan is véget ért a színjáték, értésére adták, hogy jobban teszi, ha lemond a vagyonáról a Velencei Köztársaság javára. A leírások szerint a búcsúra kisereglett nép és Katalin is sírt, miközben felszállt Famagustában a hajóra, amely új otthonába vitte: a venetói Asolóba, amelynek úrnője lett – némi kompenzáció gyanánt. Az észak-olasz kisvárosban pezsgő irodalmi élet alakult ki később a vezetése alatt.

Fotó: Imbd

Ha Aragóniai Beatrix királynénknak, Mátyás király második feleségének a története is érdekel, olvasd tovább a cikket a The Gentleman’s Review blog oldalán!

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter