Itthon és a nemzetközi szintéren is hetek óta megy már a vita az AstraZeneca oltásról, aminek használatát egy ritka mellékhatása miatt világszerte korlátozni kezdték. A problémák még márciusban kezdődtek, miután arról érkeztek hírek, hogy több esetben veszélyes vérrögképződést (trombózis) figyeltek meg azoknál, akiket a brit–svéd vakcinával oltottak be. A hírek hallatán előbb Dánia, majd több másik európai, ázsiai és afrikai ország is felfüggesztette az AstraZeneca oltások használatát.
Ahogy számítani is lehetett rá, nem sokkal később az emberek között is kisebb pánik tört ki. Azokban az országokban – például Magyarországon –, ahol továbbra is korlátozások nélkül használták a vakcinát, egyre többen döntöttek az elutasítása mellett. Hamarosan maga a gyógyszergyártó is reagált a problémára, és a rendelkezésre álló adataikkal próbálták kicsit lecsendesíteni a kedélyeket. Közölték, hogy a március 8-i statisztikáik szerint a több mint 17 millió beoltottból mindössze 15 mélyvénás trombózisos és 22 tüdőembóliás eset fordult elő. Magyarán a 17 millió beoltottból 37 esetben alakult ki vérrögösödés, ez pedig tényleg egy nagyon alacsony aránynak számít. Főleg, ha még azt is figyelembe vesszük, hogy az adatok szerint 1000 ember közül évente egynél természetesen úton is kialakul mélyvénás trombózis.
Az oltást végül az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is vizsgálni kezdte, és arra a megállapításra jutott, hogy a vérrögképződés az AstraZeneca vakcinájának nagyon ritka mellékhatása lehet, de mellette az ügynökség azt is hangsúlyozta, hogy a vakcina által nyújtott védelem még így is felülírja a trombózis kockázatát. Ekkor azonban már minden hiába volt. Nemcsak az emberek vesztették el teljesen a bizalmukat az AstraZenecában, hanem az országok vezetői is. Dániában úgy döntöttek, hogy teljesen felhagynak az Astra oltásokkal, és sok európai ország is csak korlátozva használja tovább.
Ez pedig egy egészen furcsa helyzetet teremtett: miközben az emberek nem merik beadatni az AstraZeneca koronavírus elleni vakcináját, mert bizonyítottan nagyon ritka esetben vérrögképződést okozhat, addig több millió nő használ napi rendszerességgel olyan tablettákat, amelyek szedése mellett sokkal nagyobb a trombózis kockázata. Igen, a fogamzásgátlókról van szó.
Érdekes, hogy az elmúlt évtizedekben egyetlen ország sem fejezte ki az aggodalmát a fogamzásgátló tabletták okozta vérrögképződés miatt, és sehol sem próbálták meg betiltani a használatukat. Holott ezek a tabletták bizonyítottan 2,5-szer nagyobb valószínűséggel okoznak vérrögképződést, mint a vakcinák. A fogamzásgátlók trombózist okozó mellékhatása évtizedek óta ismert tény, az orvosok is tudják, a nők is, és persze az országok vezetői is, de a mai napig mintha mindenki úgy lenne vele, hogy ezt a rizikót a nőknek bizony be kell vállalniuk. Mintha a nők egészsége másodlagos lenne.
Fogamzásgátló a nőknek, hiszen ők bírják a gyűrődést
Ez a hozzáállás persze egyáltalán nem újkeletű. Valójában magukat a fogamzásgátlókat is eredetileg a férfiak számára próbálták meg kifejleszteni, ám a kutatók hamar letettek erről a tervükről, amikor kiderült, hogy a gyógyszernek mellékhatásai is lennének. Helyette inkább piacra dobták a nőknek szánt fogamzásgátló tablettákat, amiknek a szedése a vérrögképződésen túl is számos mellékhatással járhat.
A tudósok akkoriban úgy gondolták, hogy a nők jobban fogják tolerálni a mellékhatásokat, hiszen tudvalevő, hogy a férfiak azok, akik általánosságban jobb életminőségre vágynak….
De olyannyira nem féltette senki sem a nők egészségét, hogy a tabletták megjelenése után még ahhoz is éveknek kellett eltelnie, hogy a gyógyszergyártókat egyáltalán arra kötelezzék, hogy a pirulák mellé egy betegtájékoztatót is csomagoljanak, feltüntetve rajta az összes lehetséges kockázatot.
Súlyos mellékhatások
Az első kombinált fogamzásgátló tablettát 1951-ben, az Egyesült Államokban jelentették be szabadalmazásra, a bevezetésére pedig 1960-ban került sor. A piacra dobása előtt a gyógyszernek természetesen egy kísérleti fázison is át kellett esnie, ám azt finoman szólva is problémás eredményekkel zárták. Azt már a kezdeti vizsgálatok is bizonyították, hogy hormonális fogamzásgátló tabletta valóban hatékonyan meg tudja előzni a terhességek létrejöttét, ám ennek a hatékonyságnak ára volt, amivel a kutatók teljes mértékben tisztában voltak. A gyógyszerfejlesztésben részt vevő önkéntes nők 17 százaléka szenvedett a pirulák különféle mellékhatásaitól, például hányingertől, hányástól, szédüléstől, fejfájástól, vagy éppen gyomorfájdalmaktól – három nő pedig meg is halt a tesztek során. Arra sosem derült fény, hogy a halálukhoz vajon köze volt-e a fogamzásgátlónak, mivel boncolást egyiküknél sem végeztek. Mindezek után a kutatás egyik vezetője, bizonyos dr. Edris Rice-Wray arra a következtetésre jutott, hogy a tablettának – legalábbis abban a formában és adagban, ahogyan azt a kísérletben részt vevő nőknek adták –, túl sok mellékhatása van ahhoz, hogy általánosan alkalmazható legyen.
A figyelmeztetése a G.D. Searle & Co. nevű gyógyszergyárat nem túlságosan hatotta meg. Hiába voltak komoly és gyakori mellékhatásai, 1960-ban mégis piacra dobták a tabletta első verzióját Enovid néven. Ezt az egyébként is megkérdőjelezhető döntést pedig még megfejelték azzal az elképesztően etikátlan húzassál, hogy a nőket, tehát a fogyasztókat a lehetséges mellékhatásokról nem tájékoztatták.
A változásra egészen 1970-ig kellett várni, amikor egy Barbara Seaman nevű újságíró a The Doctor’s Case Against The Pill című tényfeltáró könyvében lerántotta a leplet a fogamzásgátlókkal járó kockázatokról és mellékhatásokról, és írásában azt is hangsúlyozta, hogy a pirula veszélyeit az orvosok eddig is jól ismerték, de direkt elhallgatták azokat a nők előtt. A történetet annyira felkapta a közvélemény, hogy eljutott egészen a wisconsini szenátorhoz, Gaylord Nelsonhoz, aki később az elsők között követelte, hogy a páciensekkel igenis közölni kell, hogy milyen készítményt használnak. A következő években nemcsak a tabletták hormontartalmát csökkentették jelentősen, de arra is kötelezték a gyártókat, hogy minden egyes dobozba kerüljön be egy lista a gyógyszer lehetséges mellékhatásairól és a szedésének kockázatáról.
A tabletták mellékhatásaival ma már mindannyian tisztában vagyunk, jó lenne, ha egy következő lépésben a tudomány megpróbálna tenni is valamit ellenük.
Forrás: Vice Fotó: Getty Images
