A társadalom a mai napig azt sulykolja a lányokba és a nőkbe, hogy a külsejük, a szépségük a legnagyobb értékük. Már gyerekként megtanuljuk, hogy kedvesnek, szelídnek, alkalmazkodónak és persze szépnek kell lennünk, és hogy a külsőnkkel mindig a férfiak tekintetének kell megfelelnünk. Csak így lehetünk sikeresek, ez juttathat minket előnyökhöz, ettől lehet belőlünk is valaki. A Nőügyek sorozatunk következő részében Petrás Boglárkával, a PATENT Egyesület szakértőjével a lányokra, nőkre nehezedő szépségkultuszról beszélgettünk.
Egy lány legyen szép
Bár a lányokat előszeretettel tünteti fel a kultúra genetikailag hiúnak és nárcisztikusnak, ez valójában csak egy gyakran hangoztatott tévhit, amivel a nemi sztereotípiákat és a hozzájuk kapcsolódó egyenlőtlenségeket betonozzák be a társadalomba. Nincs vásárlásért, vagy szépítkezésért felelős gén, helyette van a nemi szocializáció, ami már nagyon korán megtanítja a lányoknak, hogy a legfontosabb értékük a külsejük.
Miközben a fiúkat egészen kicsi gyerekkoruktól kezdve arra ösztönzik, hogy aktívak, dominánsak, ambiciózusak legyenek, a lányokat egy sokkal passzívabb szerepre kondicionálják. Tőlük csendességet, kedvességet, türelmet várnak el – és persze azt, hogy minél nagyobb hangsúlyt fektessenek a megjelenésükre. A lányok már fiatalon megtanulják, hogy az élüknek az egyik legfontosabb célja, hogy vonzóvá váljanak a másik nem számára. Ezt az irányt sok esetben maguk a szülők is tovább erősítik például olyankor, ha a kislányokat leggyakrabban azért dicsérik meg, hogy „milyen szépek”. Amíg a fiúkra sokkal gyakrabban mondják, hogy milyen okosak, viccesek vagy éppen jó sportolók, addig lányoknak a környezetük szemében a szépségük lesz a legfontosabb tulajdonságuk.
De ugyanezt a nemi szocializációt segítik a kifejezetten lányoknak készült játékok is, a teljesen életidegen kinézetű Barbie babákkal vagy éppen a miniatűr sminkkészletekkel. Ha pedig szétnézünk egy ruhabolt gyerekosztályán, valószínűleg az is azonnal fel fog tűnni, hogy a lányruhákból nem csak sokkal nagyobb a választék, de a nekik szánt darabok jellemzően nem túl praktikusak. Mindeközben a fiúk izgalmas képességfejlesztő játékok között nőnek fel, praktikus és kényelmes ruhákba öltöztetik őket, amit nyugodtan összemaszatolhatnak a kinti játék során.
A szocializáció hatására végül a lányok elkezdik külső szemmel figyelni saját magukat, és a kinézetük annyira felértékelődik a szemükben, hogy az minden más emberi értéküket felülírja. Belecsöppennek egy mókuskerékbe, a szépség, a kívánatosság és a tökéletesség hajszolásának ördögi körébe, amiből kiszállni, főleg a fiatal, önmagukban bizonytalan lányoknak elképesztően nehéz feladat.
„A lányok nagyon korán szembesülnek a női szépségideálhoz kapcsolódó irreális és elérhetetlen elvárásokkal. A média nagyon korán elkezdi őket bombázni olyan üzenetekkel, hogy a testük egy Barbie-babához hasonló, alakítható tárgy. Kiskamasz lányok is rengeteg időt és energiát fektetnek abba, hogy megpróbáljanak minél közelebb kerülni ezekhez az ideálokhoz; ráadásul a szépségkultusznak óriási felelőssége van a járványszerűen terjedő testképzavar és anorexia kialakulásában is. El sem tudjuk képzelni, mire lennének képesek a lányok és a nők, ha a kinézetükbe fektetett energia és pénz felszabadulna” – magyarázza Petrás Boglárka, majd azt is sorolni kezdni, milyen iparágak épültek kifejezetten a szépségkultusz fenntartására. A kozmetikai- és gyógyszeripar, a divatipar és a reklámipar, de sok telefonos applikáció is vagyonokat keres azzal, hogy kihasználja a nőkre nehezedő elvárásokat és arra ösztönzi őket, hogy a termékeik megvásárlásával próbáljanak közelebb kerülni az elérhetetlenhez.
Kívánatos leszel, vagy láthatatlan
Vagy, kicsit explicitebben mondva: a lányok vagy szexuális tárgyak lesznek, vagy láthatatlanok. A mai, pornókultúrával átitatott társadalmunkban ez a két választási lehetősége van a fiataloknak.
„Az iskolai felvilágosító programjainkon is tapasztaljuk, hogy a lányok kénytelenek minél inkább közelíteni ezekhez az elvárásokhoz, különben láthatatlanok lesznek a társaik szemében. Sajnos ez a helyzet általában versengést teremt a lányok között, ezért igyekszünk a foglalkozásokon megerősíteni őket abban, hogy ellenálljanak a szépségkultusz üzeneteinek, és inkább próbálják meg támogatni egymást.”
Ha egy fiatal lány nem szeretne láthatatlan lenni a kortársai, a környezete szemében akkor igenis meg kell felelnie a pornó idealizált nőképének: minél dögösebbnek, szexibbnek, kívánatosabbnak kell mutatnia magát és közben alávetnie a testét a férfiak vágyainak. Hogy megfeleljenek a reklám-, zene-, film-, szépség- és pornóipar sugallta elvárásoknak, hogy megkapják a tinikorban mindennél jobban vágyott pozitív megerősítést, a lányok önszántukból is egy szexuális tárgyként kezdenek el viselkedni.
„Ez a hozzáállás rengeteg lehetőségtől fosztja meg a lányokat. Nagyon nehéz érvényesülni egy olyan társadalomban, ahol egy nő legfontosabb értéke a szépsége, és lehet bármilyen jó a munkájában, a teljesítménye mindig csak másodlagos lesz a külsejéhez képet. Gondoljunk a norvég strandkézilabda-válogatott esetére: mint a legtöbb női sport, ez az Eb is nagyon kevés figyelmet kapott, de amikor a játékosokat megbüntették, amiért a feszélyező és kényelmetlen bikini helyett egyszerű rövidnadrágban álltak a pályára, máris minden hírportál felfigyelt rájuk. A több száz komment között mindenkinek megvolt a véleménye arról, hogy milyen öltözetben kell játszaniuk a nőknek, de magáról a sportról vagy a csapat teljesítményéről azóta sem lehetett hallani. Ráadásul – ahogy a PATENT Instagramján mi is felhívtuk rá a figyelmet – a férfi sportolók ruházatára és megjelenésére nem vonatkoznak ilyen szigorú szabályok.”
De Boglárka szerint arról sem szabad elfeledkezni, hogy a szépségkultusz valójában annak az elváráscsomagnak is a része, amely születésüktől fogva alárendelt, kiszolgáltatott és passzív szerepre kondicionálja a lányokat – és uralkodó, domináns, cselekvő szerepre a fiúkat. Az a felfogás ugyanis, miszerint egy nő legfőbb értéke a külseje, nagyon jól megfér azzal az elképzeléssel, hogy a konyhában a helye, és jobb, ha nincs saját véleménye, mert úgyis butuska a férfiakhoz képest. Ezek a nemi szerepek bebetonozzák a nők alárendelt helyzetét, és megágyaznak a nők elleni erőszaknak is.
Nagyon nehéz küzdeni ellene
A szépségkultusz üzeneteit már önmagukban is nagyon nehéz figyelmen kívül hagyni, és a helyzeten az sem segít, hogy a szépséghez gyakran hozzákapcsolják az emberek a boldogság, a siker és a hatalom fogalmát is.
A szépségkultuszra válaszul, vagyis elvileg az ellen indult el néhány éve a body positivity-mozgalom, aminek az egyik legfőbb üzenete, hogy minden test, még a hagyományos szépségideálon kívül eső is ugyanúgy lehet szép és kívánatos. És bár tény, hogy ez a mozgalom legalább nem a tökéletességet népszerűsíti, valójában nem túl sokat tesz a szépségkultusz ellen. A body positivity üzenetei ugyanis továbbra is abból indulnak ki, hogy a lányok értékének alapját a kinézetük, a testük, a szexuális vágykeltésre való képességük adja. Ahelyett, hogy a szépséget mint fogalmat kritikusan szemlélné, pusztán csak kiterjeszti azt egy nagyobb réteg számára. Ezzel pedig gyakorlatilag ugyanott vagyunk, ahonnan indultunk. A nők továbbra is szexuális tárgyak, csak már nem feltétlenül kell törekedniük a tökéletességre.
A szépségkultusz megszüntetéséhez nem elérhetővé és megvásárolható kellene tenni a szépséget, és nem tovább tágítani annak fogalmát, hanem egyszer mindenkorra leszámolni vele.
Fotó: Getty Images
