Gumiszoba: „Egy olyan Európát akarnak, ahol gileádi módszerekkel lehet az asszonynépet szüleszteni”

2021. szeptember 29. |

Murinai Angéla, a Gumiszoba blog alapítója legújabb írásában a múlt héten megrendezett IV. Demográfiai Csúcsról mondja el a véleményét.

Véget ért a szeptember 23–24-én tartott IV. Demográfiai Csúcs. Ezt a rendezvényt 2015 óta kétévente rendezik meg Budapesten (közpénzből!) olyan közméltóságok részvételével, akik halálra aggódják magukat amiatt, hogy a nők nem szülnek eleget, és nem szaporítják az elvárt mértékben az amúgy is túlnépesedett bolygó lakóit. A rendezvény célja, hogy a kormány közpénzből demonstrálja mélységes aggodalmát a brüsszeli családrombolás, az LMBTQ-fertő és az abortusz miatt, valamint a többi okos résztvevővel módszereket találjon arra, hogy miképpen lehetne a nőket rávenni megfelelő számú utód létrehozására. Ahogy Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina államelnökségének szerb tagja, és a rendezvény egyik szónoka mondta leginkább azért, mert „ha nem születik elég gyerek, akkor néhány évtized múlva az a helyzet állhat elő Európában, hogy nem európai, hanem többségében máshonnan érkezett népek lakják majd”.

Mert a világ azé, aki teleszüli.

murinai-angela

Prominens képviselők vonultak fel, javarészt férfiak, természetesen. Nem tudok arról hogy lett volna közöttük egyetlen demográfus, statisztikus vagy szociológus, vagyis olyan ember, aki ért is ehhez a témához. Ehelyett ultra konzervatív, gyakran a nők jogai ellen nyíltan fellépő, a szabad Európában nem szívesen látott politikusok szólaltak fel. Néhányan a jelenlévők közül a teljesség igénye nélkül:

  • Marion Maréchal-Le Pen, akinek nézetei az abortuszról szigorúbbak a francia katolikus egyházénál is;
  • Mike Pence, aki szerint az óvszer nem hatékony a szexuális úton terjedő betegségek megelőzésére;
  • Sharon Slater, aki szerint a szexedukáció „háború a gyerekek ellen”;
  • Ed Martin, a házasságon belüli nemi erőszak létezését tagadó antifeminista aktivista, Phyllis Schlafly utódja;
  • Milorad Dodik, aki szerint a 8000 ember életét követelő srebrenicai mészárlás nem történt meg;
  • Jaime Mayor Oreja, aki a hazájában elkövetett, 16 fő életét követelő terrortámadást többek közt a melegházasság elfogadásával hozta összefüggésbe;
  • Eric Zemmour, aki Le Premier Sexe című könyvében megkérdőjelezi a nemek egyenlőségével egyetértő férfiak férfiasságát, és akit a közelmúltban több nő szexuális zaklatással vádolt meg;
  • Sophia Kuby, aki a nők tudatos karrierfeladását dicsőíti.

A műsort az a Novák Katalin vezette, aki néhány évvel ezelőtt szívhez szóló írásával megnyerte a Rácz Zsuzsa nevével fémjelzett Terézanyu irodalmi pályázatot. Novellájában akkor azt a fullasztó, beszorított állapotot írta le érzékletesen, amit az évekig otthon ragadó értelmiségi anyák éreznek attól, hogy a sok tanulással megszerzett diplomájukat átengedve az enyészetnek naphosszat gügyögésre és portörlésre vannak ítélve. Nos, a családügyi miniszter azóta elfelejtette a régi érzést, és ma már a pulpitusról biztatja a nőket, hogy szüljenek minél többet. Mindezt egy szétlopott országban, ahol nem csupán az egész gazdaság és az egészségügyi ellátás van romokban, de az oktatás mostanra az állami manipuláció és a hazugsággyár eszköze. Ahol a nőket nem védi semmi a párkapcsolati erőszaktól, ellenben az áldozatok nyugodtan elhagyhatják az otthonukat, mert az Isztambuli Egyezmény ratifikálása, vagyis az erőszak megelőzése helyett építettek néhány anyaotthont (ha ez igaz), ahol a menekülőket fogadják, míg a bántalmazójuk nyugodtan élhet tovább abban a házban, ahonnét az áldozata menekülni kényszerült. Ez aztán a hatékony fellépés! Ide kellene tehát a magyar nőknek még több gyereket szülni.

Olyan jelentéktelen dolgokat már meg sem említek, mint klímaváltozás, vagy túlnépesedés, mert az egyértelműen kiderült az elmúlt két napban, hogy a résztvevőknek ezekről a kifejezésekről halvány fogalma sincsen. Egyszerűen nem értik a jelentésüket, nem tudják értelmezni, mit jelentenek ezek a jövőnkre, a most születő emberek jövőjére nézve. Andrej Babis cseh miniszterelnök egyenesen abszurdnak és őrültségnek nevezte azt az érvet, hogy a túlszaporodás okozná a klímaváltozást. „Haljon ki az emberiség, és akkor megmentjük a Földet?” – kérdezte. Nyilván még soha nem hallott arról, hogy jelenleg nyolcmilliárdnyi ember él a bolygón, és ezek jelentős része már most éhezik és szomjazik. Nyilván arról sem hallott, hogy hamarosan Magyarország nagy része sivatag lesz, vagyis teljesen alkalmatlan bármilyen élelem megtermelésére. Gondolom, az idén nyári vízkorlátozások is elkerülték a figyelmét, és abban is biztos vagyok, hogy Babis úr soha nem találkozott az ökológiai lábnyom kifejezéssel. Elmondom akkor, hogy ez az az érték, mely megmutatja, hogy a Föld bizonyos pontjain született emberek mekkora pusztítást jelentenek az ökoszisztémára, s amely szerint hibás érvelés azt mondani, hogy „másutt” kellene visszafogni a szaporodást, mert bezzeg Európában fogy a nép, ugyanis egy fejlett gazdasággal rendelkező ország egyetlen embere akár tíz szegény országbeli ember fogyasztását, szemét termelését, károsanyag-kibocsátását képes egyedül produkálni. Ez pedig nem mást jelent, mint hogy az ő károkozása is tízszerese amazénak. Mindezeket az információkat ezek a nagyon okos urak nem tudják, vagy nem vesznek róluk tudomást, vagy elhazudják önös érdekből. Elvégre ennyire ostobák azért mégsem lehetnek, mint amilyennek látszanak!

Közhelyeken és teljesen abszurd ostobaságokon kívül nem is hangzott el semmi a nagy Ellesztési Csúcson. Csak a szokásos – legyinthetnénk az egészre, ha nem volna aggasztó mégis a tendencia, ami újra és újra előkerül családbarát hazánkban. Tíz éve halljuk állandóan a család szentségét, a családbarátságot, az isten-haza-családot, az anya-apa-férfi-nőt, a családi értéket, a családcsaládot… Unásig zakatol a fejünkben. Megy az agymosás, pedig ez is csak egy átverés. Szemmel láthatóan a magyar kormányt cseppet sem érdeklik a családok. Az érdekli őket, hogy a „családozás” leple alatt gyűlöletet szítsanak a kisebbségek ellen, a szingli nők ellen, a gyermektelenek ellen, az abortuszra kényszerülők ellen. Továbbá nagyon fontos még, hogy a nőket szülésre kényszerítsék, ezzel pedig röghöz kössék a felnőtt lakosságot. Hogy miért? Azért, hogy megálljon az elvándorlás. A Magyarországról elvándorlás. Amíg a családok egymástól elszakítva kénytelenek élni azért, hogy a hitelt fizetni tudják, addig nincsen baj. Kit érdekel akkor a család, ha apa a németországi szalag mellett keresi meg a pénzt, amit azután hazaküld a családnak ezzel is a nemzeti GDP-t szaporítva? Az viszont, ha ugyanez apa megfogja az egész családot, és áttelepíti a halódó Nyugatra, vagy ha a szingli, független értelmiség elhúz az országból – na, az komoly érvágás a magyar kormánynak. Se pénz, se ember. Ezért kell belehúzni a családokat hitelbe, CSOK-ba, akármibe, hogy soha ne tudjanak elmenni, hanem itt, a határokon belül tömjék a bankok és a strómanok zsebét.

A két napos rongyrázás másik sarkalatos és veszélyes pontja az abortusz többszöri agresszív támadása (szintén férfiak szájából). Tévedés ne essék, az abortusz mellett voksolók sem élet ellenesek, hanem azt tartják, hogy a nők felnőtt, gondolkodó emberek, akiknek jogában áll a testükről és a jövőjükről döntéseket hozni. A mai fejlett technológia mellett az abortuszt már könnyedén meg lehetne előzni azzal, ha például a fogamzásgátlókat ingyenessé tennék, ha az iskolákban magas szintű szexuális felvilágosítás volna, így a fiatalok nem ész nélkül kezdenének szexelni, ha hozzá lehetne jutni a világ 37 országában már bejáratott abortusztablettához, amely a megfoganástól számított 35 napig mindenféle külön tortúra nélkül megszünteti a nem kívánt terhességet. Minálunk nincs ilyen, nem engedélyezik, és nagyon úgy tűnik, hogy az egyébként már elavult és korszerűtlen abortusz tilalmát is igyekeznek fokozatosan, sunyi módon, folyamatos agymosással, (ál)szenteskedéssel elfogadtatni a magyar közvéleménnyel. Nem, azt sem életvédelem miatt, dehogy. 

Ha életvédők volnának, akkor elsősorban a már élőkkel törődnének. Rendbe kapnák a magyar gyerekvédelmet, segítenék az örökbefogadást, illetve a családok védelmét megerősítenék, hogy minél kevesebb gyereket kelljen azokból kiemelni. De ez a kormány magasról tesz a már élő gyerekekre, ellenben rettentő módon szeretne kontrollt gyakorolni a nők teste fölött. Ez a kormány retteg attól, hogy a nők öntudatra ébrednek. Retteg a feministáktól, retteg a független, okos nőktől. Hogy miért? Mert ők a lakosság fele. Ha legalább őket el lehetne valahogy némítani, bezárni a lakásba, elfoglalni gyerekneveléssel és elhitetni velük, hogy egyetlen dolguk szaporodni, és másokat ingyen szolgálni, akkor már elég volna csak a lakosság másik felét, a férfiakat valahogy „megvenni”. Egy kis focival, szabad pornóval, nőverés fölötti szemet hunyással, indulatlevezető homofóbiával és rasszizmussal. Ilyen cukorkákkal simán megnyerhető az átlagos macsók szíve. Innentől kezdve pedig a kormány azt csinál, amit csak akar.

Az egész Ellesztési Csúcs mögött ennyi van csupán. Kontrollgyakorlás, ostoba fontoskodás, üres lózungok, némi közpénzlopás is (anélkül itt semmi sincs már), valamint szövetségesek keresése egy középkori, elmaradott Európa felépítéséhez, ahol majd gileádi módszerekkel lehet az asszonynépet versenyben szüleszteni a rettegett migráncsokkal.

Fotó: Imdb

Murinai Angéla további írásait a Gumiszoba blogon olvashatod

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter