Tegyünk a termékenységünkért – minden életkorban!

2021. november 12.
Nincs „legjobb életkor” a teherbeeséshez. A családalapítás számos tényezőtől függ, beleértve az életkorunkat és körülményeinket is. Az, hogy elmúltunk harminc- vagy negyvenévesek, még nem jelenti azt, hogy nem lehet egészséges babánk – érdemes minden lehetőséget kipróbálnunk és előre gondolkodunk, ha ez minden vágyunk, akár most, akár a jövőben tervezünk gyermeket. Bár cikkünkben csak a termékenység női oldaláról írunk, fontos kiemelni, hogy a férfiaknak is érdemes odafigyelni az egészségükre és időben tájékozódni a lehetséges lépésekről.

20-as évek

Biológiailag ez a legjobb kor a babaváráshoz: annak az esélye, hogy egy 20-as éveiben járó nő teherbe esik peteéréskor, körülbelül 20-25 százalék, ami a legmagasabb bármelyik életkor közül. Ilyenkor még kisebb az esélye az olyan szövődményeknek, mint a vetélés és a kromoszóma-rendellenességek vagy a terhességi cukorbetegség. A fiatalabb nők szervezete gyakran jobban tudja kezelni a terhességgel járó testi követelményeket, mint idősebb társaiké, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne szembesülnének termékenységi problémákkal.

Fiatalabb korban könnyen küzdhetünk pár középiskolai vagy főiskolai évekből megmaradt rossz szokással. Előfordulhat, hogy sokan továbbra is sok gyorsételt vagy alkoholt fogyasztanak. Ezzel összefüggésben a súly is fontos szerepet játszik a fogantatásban: a normál testtömegindex fenntartása és a fogantatás előtti tápanyagdús étrend, az alkohol és a koffein korlátozása, a cigaretta kerülése által elérhetjük a fogantatás előtti legoptimálisabb egészségi állapotot.

Húszas éveinkben akkor kell szakemberhez fordulnunk, ha legalább egy teljes évig próbáltunk teherbe esni – egyes szakemberek azonban jóval korábbi időpontot szorgalmaznak. Ha rendszertelen a menstruációnk, teljesen kimarad, vagy ha ciklusaink 35 napnál hosszabbak, azonnal forduljunk orvoshoz. Érdemes szakemberrel konzultálnunk, ha családunkban előfordult korai menopauza, kismedencei rendellenesség, szexuális zavar vagy bármilyen más olyan betegség, ami befolyásolhatja a termékenységet, beleértve partnerünk egészségügyi problémáit is.

A 30-as évek

A harmincas éveinkben átlagosan 15-20 százalék esélyünk van arra, hogy a havi peteérés során teherbe essünk. Ebben az évtizedben termékenységünk fokozatosan csökkenni kezd, különösen 35 éves korunk után. A nők körülbelül 1 millió petesejttel születnek, amiknek a száma idővel egyre kevesebb lesz: 37 éves korunkra körülbelül 25 000 marad. Sajnos a vetélés, a komplikációk és a genetikai rendellenességek kockázata szintén nőni kezd ebben az évtizedben.

Ezt olvastad már?

30-as éveinkben amellett, hogy meg kell győződnünk arról, hogy testsúlyuk a normál testtömegindex tartományba esik, át kell gondolniuk azt is, hogy milyen fogamzásgátlót használtunk az elmúlt években. Ha több mint öt éve szedünk gyógyszert és gyermeket szeretnénk, akkor előre meg kell terveznünk, mikor hagyjuk abba, mert a szervezetünknek időre lehet szüksége, hogy helyreállítsa szabályos ciklusunkat.

Amennyiben úgy érezzük, hogy eljött a tökéletes időzítés, ne késlekedjünk: a harmincas éveinkben akár már fél évnyi sikertelen próbálkozás után segítséget kell kérniük – főleg, ha a már betöltöttük 35. életévünket.

A 40-es évek

40 éves korunkra már csak 5% az esélye annak, hogy a havi peteérés során teherbe esünk, 45 és 49 év között pedig ez az esély 1 százalékra csökken, ugyanis az idővel együtt a petesejtek mennyisége és minősége is romlik. Bár ebben az életkorban a nők többsége egészséges gyermeknek ad életet, a kockázatok így is jelentősek: a koraszülés, az alacsony születési súly, a születési rendellenességek és a halva születés sajnos gyakori problémák ebben az életkorban. A cukorbetegség és a magas vérnyomás is gyakrabban fordulnak elő 35 éves korunk után. A vetélés, a szülési szövődmények, a császármetszés szükségessége, az elhúzódó vajúdás és a genetikai rendellenességek esélye is mind növekszik, ahogy idősödünk.

Az életkort nem szabad mindig a termékenység garanciájának tekintenünk, de ha valaki odafigyel az egészségére – mentálisan, fizikailag és táplálkozás terén –, akkor a termékenység is optimalizálódhat. A legfontosabb tanács, hogy higgyünk a testünkben, kezeljük úgy, mint egy palotát, és tegyünk meg mindent a lelki békénkért. Aludjunk sokat minden éjszaka, és igyekezzünk minimalizálni a stresszhatásokat. Egyes szakértők jógát, akupunktúrát, testmozgást vagy meditációt javasolnak ennek eléréséhez, de mindig beszéljük meg orvosunkkal, hogy mi számunkra a legmegfelelőbb.

Ha nem jön a baba, minél hamarabb forduljunk orvoshoz, hiszen még semmi nincs veszve! A 40-es éveinkben már három hónapnyi próbálkozás után javasolt segítséget kérnünk, de az is nagyon jó, ha még azelőtt részt veszünk egy mindenre kiterjedő alapvizsgálaton, mielőtt belevágnánk a gyerekprojektbe.

Gondolkozzunk előre!

Ha még nem állunk készen a családalapításra, de tudjunk, hogy a jövőben szeretnénk gyermeket, akkor érdemes még a termékenységünk csúcsán megfontolni petesejtjeink lefagyasztatását. Ha emellett döntünk, akkor először orvosi ellenőrzés mellett hormonokat kell szednünk, hogy serkentsük a petesejttermelést, amiket utána akár több évig is lefagyasztanak.

Amikor készen állunk a felhasználásukra, kiolvasztják őket, és a mesterségesen megtermékenyített petesejteket beültetik a méhünkbe. Fontos azonban tisztában lennünk azzal, hogy ez az eljárás sem garancia a terhességre. A fogantatás – még fiatalabb petesejtekkel is – nehezebb, ha a 30-as, 40-es éveink végén járunk.

Amire mindig figyeljünk

Tinédzser éveinken túllépve a rendszertelen menstruáció a meddőség, így akár ovulációs probléma jele lehet. Ha ciklusaink 24 napnál rövidebbek vagy 35 napnál hosszabbak, esetleg gyakran kimaradnak, akkor feltétlenül forduljunk orvoshoz! A szabálytalan ciklusok és az ovulációval összefüggő meddőség egyik leggyakoribb oka a policisztás petefészek szindróma (PCOS), de a túl magas vagy túl alacsony súly, a túlzott testmozgás, a petefészek-rendellenességek, a pajzsmirigy diszfunkció, a túl enyhe vagy nagyon erős vérzés és görcsök is rosszat jelezhetnek.

A három és hét nap közötti vérzés normálisnak tekinthető, de fel kell keresnünk orvosunkat, ha vérzésünk nagyon enyhe vagy rendkívül erős. Az olyan intenzív menstruációs görcsök, amik már a mindennapi életünkre is kihatással vannak, az endometriózis vagy a kismedencei gyulladás tünetei is lehetnek – mindkét állapot meddőséget okozhat. Az endometriózis és a PID idővel súlyosbodhat, ezért fontos, hogy időben szakemberhez forduljunk.

A krónikus betegségek, valamint azok kezelése (például a rákkezelés) is termékenységi problémákhoz vezethetnek. A cukorbetegség, a kezeletlen cöliákia és a fogínybetegség is növelheti a meddőség kockázatát, az antidepresszánsok pedig szabálytalan menstruációs ciklusokhoz vezethetnek. A szexuális úton terjedő fertőzések is okozhatnak meddőséget: chlamydia vagy a gonorrhoea okozta fertőzések és gyulladások a petevezetékek elzáródását eredményezhetik, illetve fokozott kockázatot jelentenek a méhen kívüli terhességre. Sok szexuális úton terjedő fertőzés tünetmentes, de ha gyanakszunk, azonnal keressük fel orvosunkat.

Bár a legtöbb ember tisztában van a terhesség alatti dohányzás és alkoholfogyasztás kockázataival, ezek a terhesség előtt is problémákat okozhatnak. A cigarettázás negatívan befolyásolja a spermiumok számát, alakját és mozgását, a nőknél pedig a petefészek öregedésének folyamatát, ami korai menopauzát idézhet elő. Ha elég korán abbahagyjuk, a károk egy részét még visszafordíthatjuk. Hasonló a helyzet akkor, ha munkánk során mérgező vegyi anyagokkal érintkezünk, nagyobb lehet a meddőség kockázata. Több tanulmány is kimutatta, hogy a gazdálkodók, festők, fémmunkások és hegesztők mind ki vannak téve meddőség veszélyének.

Forrás: Healthline, Parents, Your Fertility, Verywell FamilyFotó: Unsplash

Olvass tovább!