Egyet az anyának, egyet az apának, egyet a nagyinak…egyet meg az Instagramnak

2021. december 22. |

A közösségi média megjelenése óta rengeteg adatvédelmi és személyiségjogi törvényt kellett módosítani, vagy kiegészíteni annak érdekében, hogy minél nagyobb biztonságban érezhessük magunkat. Természetesen, mint az életünk egyéb területén, a posztolási szokásainkról és a megosztott tartalmainkról végsősoron mi döntünk. Ez pedig rendben is van így. De mi a helyzet a gyermekekkel, akik még nem tudnak nyilatkozni a saját magánszférájukat illetően? 

A jog

A PTK (Polgári törvénykönyv) több pontban is rendelkezik a személyiségi jogok védelméről a csecsemők és a kisbabák jogai azonban sokszor a szürkezónába kerülnek.  A törvény szerint mivel a gyermek cselekvőképtelen ezért személyiségi jogaik védelméért a törvényes képviselőjük felel. Az alaptörvény kimondja azt is, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. De mit is jelentenek ezek a szabályozások? Lényegében azt, hogy a szülő nem posztolhat, vagy tehet közzé olyan fényképet vagy videót, ami gyermeke egészséges fejlődését bármilyen formában veszélyezteti. Ez eddig mindenki számára érthető is. A valódi problémafelvetés ezután következik. Hol a határ az aranyos, vicces, meghitt és a likevadász, kínos, zavarba ejtő tartalmak között? Ez az a szürkezóna, amit korábban említettem, amire még sem a törvény, sem a pszichológia, sem a társadalom nem tud pontos választ adni, bár mindegyik területnek megvannak a saját elképzelései.

A gyermek identitásának fejlődése = „Magánügy”

Több híres pszichológus is foglalkozott a gyermek identitásának fejlődésével. Talán a legismertebb Freud elmélete, de a magyar származású pszichoanalitikus Margaret Mahler is készített saját időbeli felosztást a fejlődést illetően. Abban azonban a legtöbben közös nevezőn vannak, hogy a gyermek fejlődésének első három éve kiemelt fontosságú az identitás kialakulásában és a későbbi személyiségfejlődésben egyaránt. Ekkor alakítunk ki olyan készségeket is mint a trauma feldolgozás alapjai, az önvédelmi mechanizmusok vagy a saját határaink megszabásának képessége. Éppen ezért ebben az életkorban kiemelten sebezhetően és érzékenyek vagyunk, a szülők és gondviselők feladata pedig létfontosságú, hiszen olyan biztonságos környezetet kell biztosítaniuk a gyermekeik számára, ahol ezeket a jegyeket egészséges körülmények között kifejleszthetik.

Képzeljük el tehát ahogyan ebben az igen sérülékeny szakaszban a csecsemő vagy a tipegő folyamatosan fényképezésnek, pózolásnak és (maga)mutogatásnak van kitéve. Rengeteget beszélünk arról, hogy felnőttként milyen veszélyeket rejt magában a közösségi média túlzott használata, nem egyszer szó esik arról is, hogy személyiség torzulást válthat ki a felhasználókból a „szelfi kultúra”, de az sem titok, hogy rengeteg mentális betegség hátterében is a valótlan tartalmak folyamatos dömpingje áll. Ilyen például a testképzavar, a depresszió, a szociális elszigetelődés, de a lista ennél jóval hosszabb is lehet…

A Guardian kutatása szerint az öngyilkossági gondolatokkal küzdő Nagy-Brittaniában élők 13 százaléka és az Egyesült Államokba élők 6 százaléka vallotta azt, hogy állapotuknak közük van az Instagramhoz.

Bárki láthatja…

A bűnözés is új szintre emelkedett az online térnek köszönhetően. Itt most nem csak az adathalászatra vagy a kamuprofilokra kell gondolni. A fényképek, és a személyiségi adatok egyaránt könnyen megszerezhetőek a neten bárki számára. Így a gyermekek képmása is könnyen oda nem illő, rossz kezekbe kerülhetnek pár like-ért cserébe. Ha a valóéletben azt tanítják a szülők gyerekeiknek, hogy ne álljanak szóba idegenekkel, akkor az interneten közzétett magánügyeink, amikhez bárki hozzá férhet miért számítanak kivételnek?

karacsony-foto-posztolas

Régen minden más volt…

Természetesen ez a téma ennél sokkal árnyaltabb. Régen is tömérdekszámra készítették a büszke szülők és nagyszülők az újszülöttekről a kínosabbnál kínosabb (és persze aranyosabb) képeket. Most őszintén, kinek az anyukájának nincs tele a szekrénye a pucér fürdetős, nyaralós, képekkel? A gyermekek fotózása és a fejlődés szakaszainak dokumentálása nem egy új keletű dolog, ami a XXI. században jelent meg. Azonban a közeg megváltozott. Amíg régen ezeket a képeket tényleg csak egy szűk bizalmi kör láthatta, addig mára az egész világnak mutogatjuk ezeket az intim pillanatokat, a magánszférá teljes megszűnését előidézve. Nem csak a közeg, de a motiváció is átalakult. Bár mindkét esetben nagy szerepet játszik a dicsőség, régen ezt maximum kedves szavakban, ma már azonban like-ban mérik.  A like kultúráról szintén lehet jót és (többnyire) rosszat olvasni, de az biztos, hogy a kommentszekcióval együtt erős befolyásoló hatással bír. A gyermek pedig ebben a versenyben nagyon hamar egy eszközzé vállhat, ami a pozitív visszajelzéseket generálja. Ennek hosszútávú hatása pedig a családi intimitás teljes megszűnéséhez is vezethet.

A The Parent Zone nevű szervezet 2000 közösségi oldalt használó közreműködésével készített felmérése szerint egy átlagos szülő 1000 képet oszt meg gyermekéről a gyermek ötéves koráig.

A közszereplők, és gyermek influencerek

Egyre gyakrabban felmerül itthon is a kérdés, hogy vajon a közszereplők gyermeke a születése (ha nem a fogantatása) pillanatától a nyilvánosság rabjává válik-e ahogyan szülei is? Erről a hírességek körében is megoszlanak a vélemények. Az egyik oldalon egyre többet találkozunk azzal, hogy ismert emberek és influencerek használják fel gyermekeiket különböző termékek promótálására, vagy a népszerűségük felturbózására. A másik oldalon pedig egyre élesebb kritikák bukkannak fel. A legismertebb ilyen ügy talán a Tibi atya kontra Kulcsár házaspár pere. De Puzsér Róbert is többször kiállt a gyermekek magánszférájának védelméért a Berki házaspárral szemben, akiknek legmegosztóbb cselekedete, a kislányuk születésének élőben való közvetítése volt, amit „belépőjegyért” cserébe elsősorban nézhetett végig a nagyközönség. Az ismert énekesnő Tóth Gabi pedig egy ilyen kritika megformálása után döntött úgy, hogy minden megosztott képet, amit addig babájáról töltött fel, eltávolít a közösségi média platformjairól.

Hogyan lehetne ezt mégis gyermekbarát módon?

Természetesen itt nem arról van szó, hogy a szülők minden esetben kiárusítanák, tárgyiasítanák vagy tudatosan bűnözök kezébe juttatnák gyermeküket. Legtöbbször csak a dicsekvés vagy a büszkélkedés, esetleg a közösségi média nyomása áll a háttérben. Az is elképzelhető, hogy ezek az eshetőségek fel sem merülnek a gondviselő fejében amikor egy aranyos képet posztol az újszülöttről a facebookra. Mégis, egyre fontosabb, hogy tudatosan kezeljük a gyermekek magánszféráját, mivel hiába tűnik ez egy ártatlan cselekedetnek, súlyosan kiszolgáltatottá válhat a fejlődésben lévő gyermek, aki maga tehetetlenül, csak évekkel később lesz képes állást foglalni az ügyben. De megmaradhat-e a kecske meg a káposzta is?

5 tipp a tudatos babafotó posztoláshoz:

  1. Mindig ellenőrizd le, hogy ki láthatja a bejegyzésidet (lehetőleg, ha a gyermekedről posztolsz, mindig a legszűkebb kört válaszd)
  2. Ha olyan képet töltesz fel kisbabádról, amin nem látszik az arca, már közelebb vagy identitásának megőrzéséhez.
  3. Kerüld a meztelen képeket! Te sem örülnél annak, hogy ha az internet a pucér képeiddel lenne tele!
  4. Hozz létre külön csoportot! Ha van egy szűk réteg (család, közeli barátok) akikkel szeretnéd megosztani ezeket a képeket, a facebookon van opció a privát és zártkörű csoportok létrehozására.
  5. A gyermek nem a szülő tulajdona! Mindig gondold át, hogy milyen hatással lehet a fénykép, amit közzéteszel a gyermekedre a későbbiekben.
  6. Olvass utána! Az edukáció mindig a legfontosabb, tájékozódj arról, hogy milyen lépéseket tehetsz azért, hogy megóvd gyermeked magánszféráját, és a lehető legbiztonságosabb környezetet biztosítsd számára az egészséges személyiségfejlődéshez!

Szöveg: Bereczky Bianka, Fotó: Getty Images

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter

„A metaverzumnak a valódi világ kiterjesztésének, nem pedig a helyettesítésének kéne lennie” – nőként formálja a web3 jövőjét Tábor Andrea bitcoin

„A metaverzumnak a valódi világ kiterjesztésének, nem pedig a helyettesítésének kéne lennie” – nőként formálja a web3 jövőjét Tábor Andrea