Egy éve már, hogy Lengyelországban életbe lépett Európa egyik legszigorúbb abortusztörvénye. Az ország egyik legismertebb családtervező szervezeténél a rendelet kihirdetését követő este megállás nélkül csöngeni kezdtek a telefonok. Az egyesület munkatársai több mint 20 olyan pánikba esett nő hívását fogadták, akiknek a másnapra tervezett abortusz időpontját a törvény miatt törölték.
Nőkért és Családtervezésért Egyesület (Federa) munkatársai évek óta segítenek a nőknek eligazodni abban nem éppen nőbarát lengyel egészségügyi rendszerben, ahol legális terhességmegszakításra az új törvény bevezetése előtt sem igen volt lehetőség. A lengyel abortusztörvény ugyanis már a tavalyi módosítása előtt is rendkívül szigorú volt. Csak azokban az esetekben engedélyezték az abortuszt a lengyel nők számára, ha a fogantatás nemi erőszak közben történt; ha túl közeli volt a biológiai szülők rokonsága (vérfertőzés); ha a terhesség miatt az anya egészsége komoly veszélybe került; illetve a magzat súlyos károsodása esetén. A szigorítás értelmében tavaly óta az utolsó körülmény esetében is tilos művi úton befejezi a terhességet. Ez tehát azt jelenti, hogy még azokban az esetekben sem lehet végre hajtani a művi terhességmegszakítást, amikor a magzat biztosan nem életképes – helyette meg kellene várni, hogy a terhes nő természetes úton elvetéljen.
Az új törvény
A jogszabály megalkotásakor Lengyelországban évente körülbelül 1000 legális abortuszt hajtottak végre, 98 százalékukat magzati rendellenességek miatt. Ez a lehetőség ma már zárva van a nők előtt.
Az igazán kétségbeesett nőket azonban még az új abortusztörvény bevezetése sem tudta megállítani: adatok szerint legalább 34 000 nőnek sikerült illegális úton művi terhességmegszakításon átesnie a tilalom ellenére. Közülük több ezren külföldi klinikákra utaztak, hogy ott vehessék igénybe a beavatkozást.
„Az abortuszt arra használják, hogy elvonják a figyelmet a papi pedofíliáról” – interjú Perintfalvi Rita teológussal
Dr. Perintfalvi Rita feminista teológussal, a Magyarországi Teológusnők Ökumenikus Egyesületének elnökével, a grazi Karl-Franzens Egyetem oktatójával a lengyel abortusztüntetések kapcsán ültünk le beszélgetni.Az új törvény hatását a Fedora munkatársai a mindennapi munkájukban is megérzik: mint mondják, egyre több olyan terhes nő keresi fel őket, akiknél a második trimeszteri vizsgálatok során fedeztek fel valamilyen problémát. „Korábban ritkán hívtak minket ilyen stádiumban lévő nők. A tavalyi évben viszont a 80 százalékát ők tették ki az eseteinken. Ezeknek a nőknek a terhessége általában tervezett volt. És a diagnózis óriási traumát jelentett a számukra. Minden hívásunk nagyon szívfacsaró” – mondja Kamila Ferenc, a Federa jogi szakértője. Ezeknek a nőknek korábban lehetőségük volt terhességmegszakításra, amennyiben a magzatról kiderült, hogy súlyosan beteg vagy életképtelen. Most kötelező megtartaniuk a magzatokat, még akkor is, ha tudni lehet róluk, hogy betegen vagy súlyosan sérülten fognak születnek, és akár közvetlen a születés után életüket is vesztik.
A lengyel Women’s Strike mozgalom vezetője, Marta Lempart úgy látja, hogy az új törvénnyel leginkább azokat a nőket lehetetlenítették el, akiknek egyébként a legnagyobb szükségük lenne a bárki számára hozzáférhető egészségügyi ellátásra és támogatásra. „A nem kívánt terhességtől szenvedő lengyel nők most valójában jobb helyzetben vannak, mint azok, akiknek tervezett terhességük van, de a várandósságuk alatt komplikációk merültek fel. Az előbbiek számára létezik egy, az állami egészségügyön kívül működő rendszer, az utóbbiaknak viszont az egészségügyi rendszer egyáltalán nem nyújt szolgáltatást.”
Az elmúlt év során a Federa munkatársainak és önkénteseinek az őket érő atrocitásokkal is meg kellett küzdeniük: rendszeresen kaptak halálos fenyegetéseket, vagy érték őket jogi támadások. Kamila Ferenc azt mondja, őt a személyes támadások nem tudják megijeszteni – pedig volt már, aki azzal fenyegette meg, hogy bombát küld az irodájába, míg más az arcképét lyuggatta ki pisztolygolyókkal. „Inkább attól tartok, hogy egy napon az ügyészség nyomozást indít ellenünk” – mondja. A múltban kevés olyan eset volt, amikor valakinek abortusz miatt kellett bíróság elé állnia, az állam ugyanis általában szemet hunyt az illegális terhességmegszakítások felett. Sőt, az újságok apróhirdetés szekciói is tele voltak a magánklinikák eufemisztikus felhívásaival, amelyekben a „menstruációs ciklus helyreállítását” kínálták. Az új törvény megszületésével azonban mindez megváltozott. Az Abortion Dream Team nevű pro-choice egyesület egyik tagja volt az első, akinek tavaly szeptemberben bíróság elé kellett állnia, miután segített egy nőnek abortusztablettához jutni. Az érintett nő férje volt az, aki értesítette a rendőrséget, miután tudomást szerzett a dologról. Az ügy jelenleg is folyamatban van.
Kamila Ferenc szerint hiába a szigorítás, az országot kormányzó Jog és Igazságosság pártjának vallásos szavazó bázisát még ez sem elégítette ki. „Korábban az abortusz nem volt téma, senki nem akart beszélni róla. Most az abortuszellenes csoportok vért követelnek, és ők azok, akik a kormányzó pártot is támogatják.” A lengyel kormánypárthoz közeli civil szervezetek az elmúlt évben többször javaslatot tettek például a már szigorított abortusztörvény további szigorítására: egy tavaly decemberben nyilvánosságra került dokumentum szerint a többi között azért lobbiztak, hogy bevezessék a büntető törvénykönyvbe a „prenatális emberölés” fogalmát, aminek értelmében az abortuszon áteső nőket és azokat, akik segédkeznek a terhességmegszakításban, emberölés bűntette miatt akár 25 évig vagy életfogytig terjedő börtönbüntetéssel is sújthatnák. A szejm, a lengyel parlament alsóháza ezt a javaslatot ugyan elutasította, ám helyette a kormány bejelentette a „nemzeti terhességi adatbázis” elindítását. A tervek szerint egy központi nyilvántartásban kell majd vezetni minden terhességet, az orvosoknak pedig jelentést kell tenniük a vetélésekről. A nőjogi civil szervezetek és aktivisták szerint a kormány így akarja megakadályozni, hogy a nők illegálisan vagy külföldön essenek át abortuszon.
A szigorítás óta rengeteg nő számolt be arról is, hogy a lengyel egészségügyi rendszerben még a megfelelő reproduktív ellátás sincs megfelelő módon biztosítva a számukra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyébként is abortuszellenes egészségügyi dolgozókat a törvényen csak még inkább felbátorította. „Az orvosok olyanokat mondanak a nőknek, hogy a fogamzásgátló tabletták rákot okoznak, vagy hogy a spirál veszélyes lehet azokra a nőkre, akik még nem szültek. Volt egy mellrákos nő, akinek a kezelőorvosai többször is azt állították, hogy a daganatot a hónapokkal korábban elvégzett abortusza okozta” – meséli Kamila Ferenc, aki mindig azt tanácsolja a nőknek, hogy próbálják meg felvenni az orvosokkal folytatott beszélgetéseiket.
2021 novemberében történt meg az abortusztörvényhez köthető első tragédia: egy Izabela nevű harmincéves, várandó nő szeptikus sokk következtében az életét vesztette. Izabela 22 hetes terhes volt, amikor idő előtt elfolyt a magzatvize, és a dél-lengyelországi Pszczyna városának kórházába szállították. Bár a kórházban megállapították, hogy a magzat életképtelen, a nőn mégsem végeztek abortuszt. „Az abortusztörvény miatt nem csinálnak semmit” – üzente egy SMS-ben Izabela az édesanyjának nem sokkal a halála előtt. Később a katowicei ügyészség vizsgálta ki az ügyet, és arra a megállapításra jutottak, hogy a nő halálát „orvosi műhiba” okozta. Az eset miatt a kórházat pénzbírsággal büntették. Krystyna Kacpura, a Federa igazgatója több Izabeláéhoz hasonló esetről is tudomást szerzett a szigorítás óta: hiába folyt el idő előtt a terhes nők magzatvize, az orvosok nem voltak hajlandók megcsászározni őket, vagy beindítani náluk a szülést. „Az egész egy rémálom. A magzat nem fogja túlélni a szülést, de a szívverését még napokig, néha hetekig lehet hallani. A nők számára olyan érzés ez az egész, mintha élő koporsóvá változnának.” A tragédia után Bartłomiej Wróblewski, a Jog és Igazságosság párt egyik képviselője egy nyilatkozatban elmondta, hogy véleménye szerint nincs összefüggés Izabela halála és a szigorított abortusztörvény között. Wróblewski az orvosokat hibáztatta.
Újabb tragédia
Alig két hónappal Izabela tragédiája után, a héten egy újabb nőnek kellett meghalnia: kedden egy háromgyerekes, 37 éves, terhes nő vesztette életét. A nő ikreket várt, ám miután az egyik magzat elhalt, az orvosok nem távolították el a méhéből. A nő egy hétig várt a halott magzattal a méhében, és az orvosok még akkor sem akarták ellátni, amikor a másik magzat is elhalt. Két nappal később voltak csak hajlandóak megműteni a nőt, aki addigra teljesen legyengült, majd január 25-én belehalt az ellátás megtagadásából fakadó vérmérgezésbe.
Izabela halála után nők ezrei kezdtek el tüntetni a lengyel fővárosban, és ez az újabb tragédia is várhatóan tüntetések sorozatát fogja elindítani.
A nőjogi szervezetek munkatársai úgy érzik, a tragédiák akár változást is hozhat. Az országos felmérések eredményei már eddig is azt mutatták, hogy a lengyelek többsége nem ért egyet a szigorítással, ezek az tragikus esetek pedig csak tovább erősíthetik az enyhítést követelők hangját. „Korábban elképzelhetetlennek gondoltuk az abortusztörvény szigorítását – véli Kamila Ferenc. – Paradoxon, de az, hogy a helyzet mégis rosszabb lett, valójában azt is jelenti, hogy a törvény liberalizálására is lehet esély.”
Forrás: The Guardian Fotó: Getty Images
