Boldog nőnap? A statisztikák szerint a nők még mindig borzasztó kiszolgáltatottak

2022. március 08. |

21. század, nemi egyenlőség, erőszakmentes világ… ez akár egy szép mese kezdete lehetne, a valóság ugyanis egyáltalán nem így néz ki. Nemcsak szerintünk, hanem az Európai Unió statisztikái és a rendelkezésünkre álló magyarországi adatok szerint sem.

Egyenlő munkáért egyenlő bér?

A nők és férfiak közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapvető értéke az 1957-es római szerződés óta. Ez volt ugyanis az első dokumentum, ami meghatározta az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvét. A statisztikák ennek ellenére azt mutatják, hogy a nők még ma is alulreprezentáltak a munkaerőpiacon, a politikai és üzleti élet döntéshozó pozícióiban, és még mindig átlagosan 16%-kal kevesebbet keresnek az EU-n belül, mint a férfiak. 2018 októberében például csupán az igazgatótanácsi elnökök 6,7%-át és a vezérigazgatók 6,5%-át tették ki nők. Az Unióban a nemek közötti bérszakadék 15%, ami alig változott az elmúlt évtizedben. 10-ből 3 nő az oktatásban, az egészségügyben és a szociális munka területén dolgozik (ahol csak a férfiak 8%-a), ezek azonban rendszerint alacsonyan fizetett és társadalmilag nem eléggé respektált ágazatok.

boldog-nonap-statisztika-kiszolgaltatott

Jelenleg a nők 66,8%-a és a férfiak 78,1%-a dolgozik, a nemek közötti foglalkoztatási szakadék miatti gazdasági veszteség pedig akár a 370 milliárd eurót is eléri évente. Hiába kap azonban több nő esélyt a munkaerőpiacon, ha a magán- és gondozási kötelezettségek, a nem fizetett munka továbbra is nagyrészt az ő vállukra nehezedik, így összességében többet is dolgoznak, mint a férfiak.

Az egyenlőtlenség már az oktatási rendszerbe, így a zsigereinkbe is jó mélyre beitta magát. A nők nagyobb valószínűséggel szereznek felsőfokú végzettséget, de továbbra is felülreprezentáltak a hagyományosan női szerepekhez kapcsolódó tanulmányi területeken, például a gondozásban, míg alulreprezentáltak a tudomány, a politika, a gazdaság, a kutatás és a mérnöki tanulmányok területén. Az iskolai rendszerből kilépve sok nő nem is érzi magát olyan szabadnak a munkaválasztásban, vagy nem kap ugyanolyan jó munkalehetőségeket, mint a férfiak, ami gyakran annak köszönhető, hogy rászoruló rokonaik ellátásának felelőssége is rájuk hárul.

Az Európai Unió a 2020-2025-ös nemek közötti egyenlőségi stratégia segítségével igyekszik felszámolni a nemek közötti oktatási és foglalkoztatási szakadékot, hogy a nők és férfiak egyenlő esélyekkel induljanak az élet minden területén, és egyenlő részt vállalhassanak a társadalmi életben is. A stratégia fő célkitűzése a nemi alapú erőszak felszámolása, a nemi sztereotípiák megkérdőjelezése, a nemek közötti szakadék megszüntetése a munkaerőpiacon, az egyenlő részvétel elérése a gazdaság különböző ágazataiban, a nemek közötti bér- és nyugdíjkülönbség kezelése, a nemek közötti ellátási szakadék megszüntetése, valamint a nemek közötti egyensúly elérése a döntéshozatalban és a politikában. Kicsit több mint két és fél év van még hátra az Uniós stratégia által meghatározott időszakból. Az már egy másik kérdés, hogy mennyi esély van a végrehajtására a rendelkezésre álló rövid idő alatt.

Jogunk van az erőszakmentes élethez… De esélyünk is van rá?

A nők elleni erőszak az emberi jogok megsértése, és nagyon súlyos diszkrimináció. Az EU-ban a nők 31%-a szenvedett már el fizikai erőszakot 15 éves kora óta. 45-55%-uk áldozatul esett szexuális zaklatásnak, 33%-uk pedig fizikai és/vagy szexuális erőszaknak. Egy 2016-os Eurobarométer-felmérés kimutatta, hogy az EU egyes országaiban a nők elleni erőszak még mindig elfogadott, és az Unióban regisztrált emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények áldozatai is többségében nők és lányok. Becslések szerint a tagállamokban minden huszadik 15 évesnél idősebb nő (ez összesen 5%) élt már át nemi erőszakot, 43%-uk pedig tapasztalt már valamilyen pszichológiai bántalmazást partnere részéről – ez utóbbi magában foglalja a folyamatos ellenőrzést, a kényszerítést, a gazdasági erőszakot és a zsarolást is.

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének statisztikája szerint Magyarországon a 15 évesnél idősebb nők közel felét (49%) bántalmazta már lelkileg a partnere, egy 2017-es felmérés szerint pedig 15%-uk tapasztalt leskelődést, negyedüket telefonon is zaklatták. Ez konkrétan azt jelenti, hogy legalább 350 000 magyar nőt inzultáltak már szexuálisan valamilyen formában.

A NANE oldala szerint a partnerek részéről érkező fizikai bántalmazás jelenleg Magyarországon több mint 760 000 nőt érint, és hazánkban jelenleg is több mint 226 000 nő él fizikailag bántalmazó kapcsolatban. Beszédesek és elkeserítőek a Mérce által közzétett adatok is: becslések szerint a nők és gyermekek ellen elkövetett erőszak évente 50 életet követel, mégsincs olyan adatbázis, ami listázná ezeket a bűncselekményeket ma Magyarországon.

Az uniós jog pontosan meghatározza a szexuális zaklatás fogalmát, és tiltja is ennek gyakorlatát. Valamennyi EU-tagállam aláírta az Európa Tanács nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak felszámolásáról szóló egyezményét, más néven az isztambuli egyezményt, ami kötelezi az országokat az erőszak minden formájának megelőzésére és kriminalizálására, az áldozatok védelmére, valamint az elkövetők elleni fellépésre – Magyarország ezt nem fogadta el. A magyar állam szerint ugyanis hazánk jogrendszere hatékony és erős védelmet biztosít az áldozatok számára. Neked mi a tapasztalatod?

Forrás: A statisztikai adatokat az Európai Unió aloldalain tették közzé Fotó: Getty Images

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter

„A metaverzumnak a valódi világ kiterjesztésének, nem pedig a helyettesítésének kéne lennie” – nőként formálja a web3 jövőjét Tábor Andrea bitcoin

„A metaverzumnak a valódi világ kiterjesztésének, nem pedig a helyettesítésének kéne lennie” – nőként formálja a web3 jövőjét Tábor Andrea