A világ borúsabb felének eltagadása: ilyen, amikor a pozitivitás toxikus

2022. június 27. |

Csakúgy, mint minden extrémitás, a túlzott pozitivitás is lehet káros, toxikus. Ha a pozitivitást emberi tapasztalat elfedésére vagy elhallgattatására használják, akkor az könnyen mérgezővé válik. Lehet, hogy éppen te is mérgező mondatokat használsz vagy kapsz másoktól a mindennapi beszélgetéseid során?  

A pszichológia sokáig kizárólag a patológia alapú megközelítést alkalmazta, tehát elsősorban a valamilyen szempontból nem egészséges emberi psziché érdekelte. Az ezredfordulón ez a gyakorlat a pozitív pszichológiai iskolával egészítődött ki, amely immár az egészséges emberi psziché és a pozitív emberi tulajdonságok, érzelmek iránt is érdeklődést kezdett el mutatni, az emberi boldogságra és teljességre kezdett el fókuszálni. Ez önmagában fontos és megkerülhetetlen, hiszen azóta tudjuk, hogy a pozitív életszemlélet és a pozitív érzések valóban erőforrásként tudnak szolgálni és javíthatják az egyén problémamegoldó készségét is, azonban vannak esetek, amikor a pozitivitás nem autentikus reakció, így nemhogy segít, de még ront is a problémán. 

“Nézd a jó oldalát!”

Ha a pozitivitás a valódi érzések elfedésére szolgál, ha bűntudat érzésével párosul, ha mások meghallgatására pozitív idézetek vagy kijelentések, relativizálás a válasz, valós reakció és támogatás helyett, ha mások megszégyenítésére vagy fenyegetésére használják a „pozitív” gondolatokat, akkor biztosan toxikus a pozitivitás.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

“Ne gondolj rá, maradj pozitív!”, “A végén úgyis minden megoldódik”, “Ha én meg tudtam csinálni, akkor te is!”, “Minden okkal történik”, “Nézd a jó oldalát!”, “Lehetne sokkal rosszabb is!” – A fenti mondatok mindegyike toxikus, mert semmibe veszi a problémával küzdő személyét.

A mérgező pozitivitás azért veszélyes, mert a fájdalmainkat, a kisebb-nagyobb veszteségeket nem engedi megélni vagy éppen feldolgozni és beszélni róla, ezzel pedig lassítja vagy kifejezetten megakasztja a gyógyulást, hosszútávon rontja a mentális egészségi állapotunkat. Gyakori, hogy később a fel nem dolgozott, elfojtott érzelmek, traumák komolyabb testi-lelki problémák formájában térnek újra vissza az egyén életébe.

Sokszor persze egyáltalán nem tudatosan, ártó szándékkal használjuk a toxikusan pozitív nyelvi fordulatokat, valószínű, hogy segíteni szeretnénk valami pozitív gondolattal a másik helyzetén, esetleg nem tudunk mit kezdeni a másik fájdalmával vagy megijedünk a másik megrendültségén, ezért hangoznak el ezek a bevett panelek. Azonban el kell fogadnunk, hogy sajnos vannak olyan emberi helyzetek, amiben semmiféle jó nincs, ha mégis belemagyarázzuk, akkor hazudunk. A barátainknak sokkal jobb a hallgató, együttérző jelenlétünk, mint a hamisan pozitívan csengő lózungok.

A legfájdalmasabb mondatok, amiket egy gyerektelen nőnek mondhatsz

A legfájdalmasabb mondatok, amiket egy gyerektelen nőnek mondhatsz

Szeretnék gyereket? Igen! Ez egyedül azonban nehezen fog menni. Minden gyerektelen nőnek más-más okból alakult „így” az élete. Egy azonban közös bennünk: bizonyos kérdések kifejezetten bántók tudnak lenni, főleg ha az egy gyermekes baráttól érkezik.

Különösen most, a közösségi média toxikusan pozitív közegében nagyon nehéz elfogadni és megélni, hogy az élet nem konstans boldogság, más érzelmek is teljesen normálisak és létjogosultságuk van. A közösségi médiából könnyű azt leszűrni, hogy rajtunk kívül mindenki boldog, egészséges és gazdag, csakis velünk történnek veszteségek, ráadásul a traumákkal való megküzdés is könnyűnek és mindig gyorsnak, sikeresnek tűnik a hamisan pozitív Instagram-posztok világában. Könnyen úgy érezhetjük, hogy mi vagyunk a negatívak, a gyengék és a rosszak, ha nem tudunk a való életben is gyorsan, hatékonyan megküzdeni a minket ért traumákkal.

toxikus-pozitivitas

Mit tegyünk ellene?

Ha jellemzőek ránk a fenti példamondatok, akkor mi magunk is a mérgező pozitivitás közvetítői vagyunk és itt az ideje, hogy felhagyjunk vele. Habár sokszor nem tudatosan, de magunknak és azoknak az embereknek ártunk ezzel, akikre a legjobban számítunk. A mérgező pozitivitás gyakorlása helyett törekedjünk az egyensúlyra, a jó és rossz érzelmek elfogadására a mindent vagy semmit gondolkodás helyett. Sokkal jobb, ha a következő mondatokra cseréljük ezeket az egyébként köznapi fordulatokat: “Írd körül, mit érzel, figyelek!”, “Látom, hogy nagyon feszült vagy, tehetek valamit?”, “Ez nagyon nehéz.”, “Hogyan tudlak támogatni ebben a nehéz időszakban?”

Ha viszont mi vagyunk kitéve mások mérgező pozitivitásának, akkor az biztosan tudat alatt is hat ránk. Különösen akkor árthatnak a toxikus mondatok, ha a traumát átélt személy önmaga is küzd azzal, hogy megfelelő helyen kezelje a problémáját. Ilyenkor a külvilág bagatellizálása sokszorosan negatívan hathat, mert a traumatizált személy nem kapja meg a társadalmi legitimizációt. A legjobb, ha ebben az esetben próbálunk egészséges határokat felállítani. Az élet szép, de egyben fájdalmas és tökéletlen is. Ha a negatív oldalát elhazudjuk, attól ez még nem lesz másképp.

Fotó: Getty Images

Ezt már olvastad? 

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter

„Még nem is igazán merem elhinni, hogy ennyien szeretnek“ – interjú Paulinával Kocsis Paulina

„Még nem is igazán merem elhinni, hogy ennyien szeretnek“ – interjú Paulinával