Egyedülálló fekete anya, egykori szobalány, aki szerint a kolumbiai politikusok soha nem törődtek a hozzá hasonlókkal – így jellemezték a világ vezető híroldalai Francia Márquezt, Kolumbia új alelnökét. „Része vagyok egy folyamatnak, a harc és ellenállás történelmének, ami azzal kezdődött, hogy az őseimet rabszolgasorba taszították. Küzdök a strukturális rasszizmus ellen, azok közé tartozom, akik azért harcolnak, hogy továbbra is létezzen a szabadság és az igazságosság” – írja hivatalos honlapján és 618 ezer követőt számláló Instagram-oldalán.
Francia Márquez idén június 19-én nemcsak „részese volt a történelemnek”, hanem ő írta azt: Gustavo Petro elnökjelölt őt választotta a feladatra, hogy jobbkezeként segítse majd az ország kormányzásában. A történelmi jelentőségű politikus 1981. december 1-jén született egy két folyót elválasztó faluban, Yolombóban, Délnyugat-Kolumbiában, egy afrikai származású kolumbiai közösségben. Édesanyja szülésznő volt, édesapja pedig gazda és bányász – Márquez tinédzserként maga is egy aranybányában, valamint háztartási alkalmazottként dolgozott Calì városában.
16 évesen teherbe esett és megszülte első gyermekét, akit egyedül nevelt fel. Ennek ellenére először mezőgazdász, majd 2020-ban mezőgazdász jogi diplomát szerzett, egy évvel később pedig kreatív írást tanult – tehát elég széles az érdeklődési köre. A kilencvenes években, mindössze 13 évesen kezdett aktivistaként küzdeni azért, hogy felhívja a figyelmet az Ovejas folyóhoz épített gát környezeti és közösségi hatásaira, valamint ősei etnikai és kulturális identitásának eltörlésére: „A fekete közösségek aktivistája lettem, ahol megtanultam elfogadni magamat fekete nőként, büszkeséggel viselni a hajamat és a bőrszínemet, mert ez az ország szégyellte és felelősnek érezte magát a szerencsétlenségekért, amelyekkel szembe kellett néznie a közösségemnek.”
Az évek során végzett munkájával olyan kezdeményezéseket vitt véghez sikerrel, amelyekért Nemzeti Díj az Emberi Jogok Védelméért elismerést, valamint Goldman-díjat, vagyis a (kvázi) környezetvédelmi „Nobel-díjat” is megkapta – de éppen sikerei tették őt célponttá is, méghozzá a halálos fenyegetések célpontjává. Így volt ez a 2022-es kampány során is, amikor még lézerrel is célba vették.
2019-ben a BBC jegyezte a nevét a világ 100 legbefolyásosabb nőjének toplistáján, ebből az alkalomból pedig Twitter-oldalán azt írta: „Szeretnék az ország elnöke lenni.” Gustavo Petro 2022. június 19-i megválasztásával egy lépéssel közelebb került céljához, és talán egyszer el is éri azt.
Forrás: Marie Claire Italia, Fotó: Getty Images
