„Anya, inflációkövetést kérek a zsebpénzemre!” “Jogos, Kincsem, intézem!” – Dr. Csorbai Hajnalka adatelemző, az OPTEN stratégiai vezetője szülőként kifejezetten büszke az ilyen típusú beszélgetésekre a gyermekeivel, akik belenőttek abba az elemzői szemléletbe, amely a szakember egész életét jellemzi. „Ők terveznek, nekem csak a véleményemet kérik ki időnként. Sosem kérdeznék meg például, hogy szerintem mi legyen belőlük vagy hol tanuljanak tovább. Ha mégis megtennék, én annyit mondanék: gondolják át, mi az, amit annyira szeretnek, hogy egy életen át el tudják képzelni, hogy azzal foglalkoznak – mert szerintem ez a pályaválasztás legfőbb szempontja.”
Szeretni kell, ennyi az egész…
Hajnalka a matematikát, a logikát szerette meg, pedig volt más gyermekkori szenvedélye is a számokon túl. 12 éven át zeneiskolába járt, csellózott és énekelt, kórusával a fél világot bejárta. „Már kamaszként is kockázatelemző típus voltam, végiggondoltam, hogy nem szabad a hangszálaimra feltennem az egész életem. Még a gimnázium alatt elvégeztem egy hitoktatói képzést, de arra jutottam, hogy az sem az én hosszú távú utam (bár a személyiségfejlődésemhez kétségkívül hozzájárult). Olyasmivel akartam foglalkozni, ami régóta és folyamatosan érdekel. Amióta megtanultam a számokat, azóta csodálom a matematikát és a logikát.”
Analitikus gondolkodásmódjának és felfedezőkedvének a BME mérnök-fizikus szak felelt meg leginkább. „Nem akartam a közgázra menni, mert nem a pénz érdekelt, hanem maga a logikus, mérnöki gondolkodás” – mondja Hajnalka, hozzátéve, hogy az évfolyamtársai közül sokan helyezkedtek el később a pénzügyi szférában, mert az az elemzőképesség, amelyet a szakon elsajátítottak, sok üzleti területen kamatoztatható. Neki sem okozott problémát az atomfizikusi karriert az adatelemzőire cserélni, és nem érzi úgy, hogy bármit félbehagyott volna.
Váltás, jól időzítve
„A gyermekvállalás idején váltottam, és ez nagyon szerencsés volt így. Az üzleti életben még nem akasztotta meg a karrieremet a lányom és a fiam születése, a tudományos életbe pedig épp csak belekóstoltam. Egyáltalán nem éreztem úgy, hogy túl sokat beletettem volna egy félbehagyott karrierbe. Ráadásul mindaz, amin dolgoztam, amiben eredményt értem el, lezártnak volt tekinthető.” Hajnalka anyagtudományi kísérleteinek eredményeként ugyanis szabadalom is született.
Fiatal kutatóként a szakosodáskor azért választotta az atomfizikát, mert ott lehetett klasszikus kísérletező módon dolgozni – részt vett például egy Siemens projektben, melynek keretében gázérzékelő szenzorokat fejlesztettek autókba.
„Aztán jött a nagy lehetőség: korrózióálló ipari gyémántbevonat tökéletesítésére kerestek kutatót. Olyan bevonatot kellett készítenem, amely mindenféle szilíciumstruktúrán tökéletesen lyukmentes. A kísérletekhez egy kémiai gőzfázisú leválasztó berendezést használtam, amelyen változtattam a paramétereket (pl. hőmérséklet, nyomás, gázösszetétel, elektromos feszültség) azt keresve, hogy hogyan lehet megszüntetni a felületen lévő apró lyukakat – idézi fel a klasszikus laboratóriumi munkát Hajnalka. – Volt egy-két olyan ötletem, amit más még nem próbált, egy ilyen hozta meg a várt eredményt: az elektromos feszültséget léptettem végig egy tartományon és ezzel a gyémántszemcsék mindenhova eljutottak a kis 3 dimenziós felületemen. Így egyszerűnek hangzik, de nem volt az, sok munka volt benne.”
Áttörés, visszamérés
Az ifjú fizikusnő ezzel a kutatási eredménnyel átélhette azt az igazi „Heuréka” pillanatot, amire mindenki vágyik, amikor egy ilyen szakmát választ. A felemelő momentumok most sem hiányoznak Hajnalka munkájából, amely sok tekintetben hasonlít a tudományos kutatáshoz, hiszen itt is adatokat elemeznek és modelleket gyártanak.
Dr. Csorbai Hajnalka
„A kutatói világból hoztam magammal a szemléletet, hogy védjük, amit tudunk – legyen szó terméknévről vagy módszertanról. Az OPTEN-nél az adatbázis építésen, -tisztításon és az online adatszolgáltatói felületeken túl különböző modelleket is fejlesztünk. Adatokat, paramétereket viszünk be egy – a külvilág számára gyakran fekete dobozként működő – rendszerbe, és az általunk összerakott modell alapján megszületik az eredmény. Akkor érzékeljük igazán a módszer sikerességét, amikor a visszamérések igazolnak. Legyen szó csődmodellről, ügyféllé válás valószínűségét vagy épp lemorzsolódást elemző algoritmusról, mindent visszamérünk időről időre.”
Számtalan előadásai egyikén egy cégvezető feltette Hajnalkának a keresztkérdést, hogy egy bizonyos vállalkozással szerződne-e, ha az illető helyében lenne. Az OPTEN stratégája azt válaszolta, hogy csak abban az esetben, ha előre kifizetne, mert a paraméterek alapján, kockázatosnak tartja a vállalkozás működését. A kérdező nagyon dühösen fogadta a választ, de végül nem szerződött le az adott céggel, amely nem sokkal később csődbe ment, magával rántva azt a versenytársat, amely végül elnyerte a munkát.
Nem kell férfiként viselkedni
Arra a kérdésre, hogy mennyire számított az említett helyzetben vagy bármely más hasonló esetben, hogy ő nőként áll a pódiumon, a 2021-ben az év üzletasszonyává, 2022-ben pedig az év női vezetőjévé választott igazgató azt válaszolja, hogy mindeddig inkább csak előnyét látta a nemének.
„Nagyon fiatal nőként értem el tudományos sikereket, ritkaságnak számított ez a fizikusi konferenciákon, így szívesen adtak nekem szereplési lehetőséget – akár a jogosan kiérdemeltnél nagyobb arányban” – emlékszik vissza. Az üzleti életben pedig, mint mondja, kifejezetten élvezi a női szerepet.
„Egy nő annyira tud nő lenni, mint amennyire férfiak azok, akik körbeveszik. És a cégvezetők nagyon férfiak tudnak lenni, markáns, határozott, erős személyiségű férfiak – és be kell valljam – nagyon élvezem ezt a környezetet. Az üzleti témák persze szigorú keretet adnak az egyeztetéseknek, mégis nagyon jó hangulatot ad az egésznek, ha mindenki megéli a nemi szerepeit. Egy nőnek nem kell férfiként viselkednie ebben a közegben. Kifejezetten szeretem, ha udvariasak velem, nem sértődöm meg, ha kinyitják az ajtót előttem vagy leveszik a kabátomat – igaz, azon sem, ha nem.”
Csorbai Hajnalka azt mondja, anyaként sem érezte soha, hogy nyomás nehezedik rá, hogy választania kellene: cégvezetőként vagy szülőként szeretne maximumot nyújtani. Szerinte hol az egyik, hol a másik kíván több energiát vagy éppen nyújt töltekezési lehetőséget. Az soha nem volt kérdés számára, hogy ott legyen-e gyermekeivel a fontos eseményeken és ha a családjával van éppen, akkor csakis rájuk figyeljen. „Amikor családi életet élünk, akkor mi nem „csak” egymás mellett vagyunk, hanem a szó legnemesebb értelmében „együtt” vagyunk. Közös élményeket élünk meg, apróságokat és nagy dolgokat is, és tudjuk, hogy számíthatunk egymásra” – fogalmaz az igazgatónő.
Az értékek a profittermelést is segítik
Azt nem tagadja, hogy a pozíciójával feszültség is jár, amelyet le kell vezetni valamilyen módon, különben az egészsége rovására menne. „Számomra nem működik a jóga vagy a meditáció, nem tudom velük kikapcsolni az agyamat, a következő megbeszélésemen gondolkozom relaxáció közben – vallja be. – Nekem az adrenalin jön be. Ha az ember „a túlélésért küzd”, ha gyorsan síel, gyorsan autózik, akár versenypályán, akkor nem kalandozik el a figyelme.” Hajnalka minden hónapban legalább egyszer szervez magának valamilyen kizökkentésre alkalmas, adrenalindús programot, nem várja meg vele azt, hogy kifáradjon, mert akkor „csak összetörné magát.”
Az üzletasszony hétköznapjait, munkáját a szerelemprojektjei és szerepvállalásai teszik teljessé: tagja a Bridge Budapest értékalapú üzleti közösségnek, amelynek a hazai üzleti kultúra formálása a célja. Hajnalka a legfőbb üzleti értéknek az átláthatóságot, az alkalmazkodást és az empátiát tekinti, cégvezetőként is ezek számára a meghatározó törekvések. „Mindenki először emberségből kell vizsgázzon, csak másodsorban üzletből. Ám ez a két terület korántsem szembenálló oldalak, sokkal inkább kiegészítői egymásnak” – foglalja össze zárásként az igazgatónő.
