Károly király 70 évig volt örökös, így bőven volt ideje felkészülni az uralkodásra. Látta, ahogy a világ vezetői sorra váltják egymást, valami viszont örök volt: a monarchia és II. Erzsébet. Az uralkodás ugyan napjainkban már csak képletes, lehetséges viszont, hogy Károly aktívabb szerepet akar játszani országa életében. Az új királyról köztudott, hogy nem fogja vissza magát, ha ki kell mondania a véleményét, és ez szinte minden témára igaz, ami foglalkoztatja őt.
Nem titkolja nézeteit, legyen szó a klímaváltozásról, a mezőgazdaságról, az alternatív gyógyászatról, a természetvédelemről vagy az építészetről, de mindig hangsúlyozza, hogy szavai a személyes véleményét tükrözik, nem pedig a családjáét. Az viszont egészen valószínű, hogy a stílusán változtatnia kell, hiszen uralkodóként nem fejtheti ki véleményét nyilvánosan politikai kérdésekben. „Az elképzelés, hogy pontosan így fogom folytatni, teljesen nonszensz” – fogalmazott Károly egy BBC-interjúban 2018-ban, de ez nem zárja ki, hogy egy királyhoz illő hangnemben továbbra is felszólaljon a szívéhez közel álló ügyekért.
Sokan gondolják úgy, hogy II. Erzsébetnek nem kellett volna haláláig uralkodnia, és bölcsebb döntés lett volna, ha méltósággal visszavonul. Károly sem fiatal már, kritikusai is sokan vannak, és mindig lesznek olyanok, akik azt szeretnék, hogy mihamarabb adja át a trónt fiatal, népszerű fiának, Vilmosnak. De ha egyszer így is lesz, előtte kétségtelenül nyomot akar majd hagyni a monarchián, amire meg is lesz a lehetősége, például a heti miniszterelnöki audienciák alkalmával, amelynek keretében abszolút titoktartás mellett kifejtheti véleményét az Egyesült Királyság vezetéséről.
Az ország, amelynek élén Károly király uralkodni fog, mára már ezerszer sokszínűbb, mint ahogy hajdanán édesanyja örökölte VI. Györgytől: egy multikulturális, többvallású közösségnek kell irányt mutatnia. Neki kell megtestesítenie az összetartó erőt, és törekednie kell arra, hogy minél jobb kapcsolatot alakítson ki az etnikai kisebbségekkel és a hátrányos helyzetű csoportokkal. Remélhetőleg ez nem lesz új terület számára: egyik munkatársa igazi humanitárius lélekként írja le, aki nagyon aggódik azért a világért, amit az unokáira hagy majd.
Eddigi életében több mint 400 szervezet pártfogója vagy elnöke volt, csaknem 900 000 hátrányos helyzetű fiatalon segített az ország legszegényebb részeiből, és számos szociális problémára irányította rá a figyelmet. III. Károly szociális kérdések iránti érdeklődése az általa alapított Prince’s Trust jótékonysági szervezetben csúcsosodott ki, és arra is volt példa, hogy ezen keresztül kritizálta az ország vezetőinek munkásságát a kormány minisztereinek intézett privát leveleiben, olyan kérdésekben, mint a gazdálkodás, a migráció, a várostervezés, az építészet vagy az oktatás.
Akik ismerik, gyakran mondják, hogy Károly király legbelül meglehetősen félénk, visszafogott ember – sokan „érzékeny léleknek” írják le őt. Felesége, Kamilla elég türelmetlen emberként jellemzi, aki azt akarja, hogy minden már a határidő előtt legyen kész. Chris Pope, Károly egyik munkatársa az új királyt hihetetlenül elfoglalt figuraként írja le a BBC-nek, aki hatalmas munkaterhet képes elbírni: „Őszintén szenvedélyesen törődik a következő generáció jólétével”.
Az új uralkodó karitatív munkájához hozzátartozik az örökség védelme (Károly híresen odavan Shakespeare műveiért) és a hagyományos kézműves foglalkozások megőrzése, de egyben az innováció és a változás ösztönzése is, miközben a művészetek, a zene és a kultúra pártfogására is számítani lehet tőle. III. Károly rajong 20. század eleji angol zenéért, akvarellt fest, ráadásul az építészet iránt is régóta érdeklődik.
De sok szó esik arról is, hogy az új uralkodó a királyi család dolgozó keménymagjára, Kamillára, Vilmosra és Katalinra koncentrálna inkább a teljes család imázsa helyett. Még az is benne van a pakliban, hogy a holland és skandináv minta alapján modernizálja a monarchiát, és a közvetlen örökösökön kívül mindenkinek hétköznapi életet szán. De lazítani akar néhány olyan hagyományon is, amelyekhez édesanyja kifejezetten ragaszkodott. A pletykák például szerint el akar költözni a Buckingham-palotából, királyi irodává és múzeummá alakítaná, és helyette a Clarence House-t szeretné megtartani otthonaként.
Királyként és családfőként Károly kezében van a döntés joga, hogyan viszonyuljon az emberekhez a királyi család és rajtuk keresztül a monarchia intézménye. Ez pedig nem kis felelősség, hiszen egyre többen kérdőjelezik meg – teljesen érthető módon –, hogy van-e még létjogosultsága egy uralkodónak a 21. századi Európában. A véres sebeket ejtő múltat nem lehet meg nem történtté tenni, de Károlynak lesz lehetősége (nem beszélve a humán és anyagi forrásról) arra, hogy pozitív irányba mozdítsa el a társadalom véleményét. Forradalmár valószínűleg nem lesz belőle, de Károly uralkodói döntései építhetik, vagy éppen ellenkezőleg, megtörhetik az évszázadok óta fennálló rendszert.
Forrás: BBC, Independent, Guardian Fotó: Getty Images
