2022 nyarán, miután az Országgyűlés elfogadta azt a törvényt, amely szerint a kormánymegbízottakat ezentúl főispánnak kell nevezni, kisebb fejtörést okozott a magyaroknak, hogy vajon miként szólítsák a 18 férfi melletti egyetlen női főispánt. A kezdeti találgatások után, miszerint Főispán Asszonynak, esetleg Főispánnőnek kell szólítani Sifter Rózsát, a Zala megyei kormányhivatal vezetőjét, tavaly júliusban kiderült, hogy az elfogadott törvényjavaslat értelmezése szerint a kormánymegbízottak titulusa nemtől függetlenül főispán lesz.
Franciaország
A gendersemleges nyelv fölötti kultúrharc az elmúlt években nem hagyja nyugodni Európát (és lényegében az egész világot), legutóbb éppen a francia szenátus szavazta meg azt a javaslatot, amely betiltja a semlegesebb kifejezések használatát a hivatalos dokumentumokban. A Les Républicains, a lépés mögött álló jobbközép párt szerint az olyan inkluzív neologizmus, mint az iel – a francia férfi il és női elle névmások keveréke –, valamint a francia nyelv maszkulinitásának megszüntetésére irányuló törekvések „a nyelv tisztaságát veszélyeztető ideológiák”.
Az ellenzéki szenátorok nem értettek egyet a hétfői szavazás eredményével, és a véleményüket osztja Franciaország független, a nők és férfiak közötti egyenlőséggel foglalkozó bizottsága is. A francia nyelv gendersemlegesítését szorgalmazó kampány az 1980-as évek óta tart, de mindig elutasításra talált a nyelv védelmére hivatott Francia Akadémia köreiben. A változást szorgalmazókat leginkább az a szexista hozzáállás bosszantja, hogy a francia nyelvtani szabályok szerint a főnév hímnemű alakja számít alapértelmezettnek a nőivel szemben. Például, a csak nőkből álló céges igazgatótanácsot igazgatónőknek (directrices) nevezik, ha egy férfi csatlakozik a testülethez, akkor együttesen igazgatóknak (directeurs) nevezik őket.
Ugyanakkor az akadémia szerint a nyelvi inkluzivitásra vonatkozó javaslatok olvashatatlanná tehetik az írott nyelvet, és így vitathatatlanul sokkal kevésbé lesz befogadó is, ugyanis bonyolultabbá teszi az amúgy sem könnyű francia helyesírást, ezáltal hátrányba szorítva a diszlexiában és diszfáziában szenvedőket, illetve a nem anyanyelvi nyelvtanulókat. Apró lépésekben azonban ők is törekednek az inkluzivitásra: 2019-ben úgy döntöttek, hogy elfogadják a polgármester, a miniszter és a bíró női alakját is annak ellenére, hogy ezek hímnemű főnevek.
Németország
A német nyelvben minden főnevet hímneműként (der), nőneműként (die) vagy semlegesként (das) kódolnak. A férfi állampolgár Bürger, a női állampolgár Bürgerin, és ezen senki sem igyekszik komolyan változtatni. Franciaországhoz hasonlóan azonban egyre erősebb a frusztráció amiatt, hogy hagyományosan a hímnemű alakot használják egy csoportra, még akkor is, ha az adott közösség vegyesen férfiakból és nőkből áll.
Mivel Németországban nincs olyan nemzeti testület, amely előírná a nyelvi szabályokat, az emberek szabadon kísérleteznek a probléma megoldása érdekében, már a 80-as évek óta. Az elmúlt 10 évben számos egyetem, iskola és néhány kormányzati szerv, például a környezetvédelmi hivatal is javasolta a semleges megnevezéseket a belső kommunikációjában.
Természetesen a jobboldali politikusok heves tiltakozásba kezdtek, és a populista Alternative für Deutschland párt a gendersemleges nyelv iránti ellenszenvet helyezte 2021-es választási kampányának középpontjába, Szászország keleti részén a kereszténydemokrata vezetés pedig meg is tiltotta a nemek között különbséget tevő írásjelek használatát az iskolákban és az oktatási intézményeknél.
Spanyolország
2021 áprilisában a spanyol esélyegyenlőségi miniszter, Irene Montero beszédet mondott Madridban, amelyben támadta a jobboldali regionális kormányt az LMBTQ+ jogokhoz való hozzáállása miatt, Montero ezután mégis inkább a nyelvhasználata miatt került középpontba. A miniszter ugyanis szándékosan használta a férfi-, női- és nemsemleges kifejezéseket.
2018-ban a szocialista miniszterelnök-helyettest, Carmen Calvót bírálták, amikor a spanyol alkotmány átdolgozását szorgalmazta, azzal érvelve, hogy túl „férfiasan” írták, mert a miniszterekre és képviselőkre nemtől függetlenül a főnév hímnemű alakját használja. A spanyol nyelv fejlődését felügyelő Spanyol Királyi Akadémia 2020 januárjában közzétett 156 oldalas jelentésében azt írta, hogy a nyelvi változásokat a közhasználatnak kell vezérelnie, nem pedig a vezetéstől származó rendeleteknek.
Olaszország
Giorgia Meloni miniszterelnök egyértelművé tette álláspontját a nemek közötti egyenlőségről folytatott nyelvi vitával kapcsolatban: nem sokkal azután, hogy Olaszország első női miniszterelnöke lett, az ultrakonzervatív Meloni tudatta az újságírókkal, hogy szeretné, ha a róla írt cikkekben a Presidente del Consiglio (miniszterelnök) címet inkább a hímnemű il névelő előzné meg a nőnemű la helyett.
A döntése nagy vitákat váltott ki, egy baloldali politikus, Laura Boldrini úgy fogalmazott: „Van benne valami furcsa; a férfiasság mögé bújik.” Meloni erre azzal vágott vissza, hogy szerinte a nő nagyságát nem úgy kell kifejezni, hogy capatrenának hívják, ami a hímnemű capotreno, azaz a vonatvezető nem létező női alakja.
Néhány hónappal később az olasz nyelvtudományi akadémia, az Accademia della Crusca, az olasz nyelv őrzője kijelentette, hogy az olasz bíróságoknak ragaszkodniuk kell a hagyományokhoz, és kerülniük kell a nemsemleges szimbólumok használatát a jogi dokumentumokban. Azzal érveltek, hogy a nemsemleges főnevek használata mesterséges lenne, és csak a kisebbségi csoportok támogatnák. Luisa Rizzitelli, feminista és LMBTQ+ aktivista szerint azonban szükség van arra, hogy az emberek ne érezzék magukat eltörölve, és joguk van ahhoz, hogy egy olyan nyelvet lássanak, amely képes felismerni és tiszteletben tartani az egyén döntéseit.
Forrás: Guardian, Fotó: Getty Images
