A 10 legdurvább botrány az olimpiák történetéből

2024. augusztus 05.
Reméljük, a 2024-es párizsi olimpiai játékok botrány nélkül lezajlanak. Ám az újkori olimpiák történelme bővelkedik olyan eseményekben, melyek – nem túlozunk, ha ezt mondjuk – némely esetben megrázták az egész világot.
Az újkori olimpiák történetének legnagyobb botrányai
  • Több olyan olimpia is volt a történelemben, melyhez ellentmondásos események és tragédiák kötődnek.
  • A párizsi olimpia 2024. július 26-tól augusztus 11-ig tart, és reméljük, botrány nélkül lezajlik.
  • Mik voltak az újkori olimpiák legnagyobb botrányai?

A 2024-es nyári olimpiai játékokat július 26. és augusztus 11. között rendezik meg Párizsban. Ez lesz a harmadik alkalom, hogy a francia főváros ad otthont a világ legjobban várt sporteseményének. Először 1900-ban, másodszor 1924-ben rendezték az olimpiát a szerelem városában.

A nyári olimpiai játékokat modern formában először 1896-ban rendezték meg Athénban. Bár a játékok célja a nemzetek közötti egység érzésének előmozdítása, az évek során számos botrány – sőt tragédia – kísérte az olimpiák történetét.

A 10 legnagyobb botrány a nyári olimpiák történetéből

1. A maratoni futót kizárták kocsi használata miatt – 1896-os athéni olimpia

A csaló olimpiai maratoni futó, akit kizártak az 1896-os athéni olimpián

A csaló olimpiai maratoni futó, akit kizártak az 1896-os athéni olimpián

A maratoni futás az olimpiai játékok szimbólumának is tekinthető. A marathoni csata hírvivőjének, Pheidipidésznek állít emléket, aki a csata helyszínéről vitte hírül a 42 kilométerre lévő Spártába, hogy győzelmet aratott a seregük, majd a városba érve belehalt a hosszú futásba.

Nem csoda, ha az első újkori olimpiai játékokon is a maratoni futás volt az egyik fő versenyszám 1896-ban. Ezért is olyan fájó, hogy pont ezt árnyékolta be az első botrány is, ami az olimpiai játékok hagyományának újraélesztése után rögtön az első olimpián megesett.

A harmadik helyezett Spyridon Belokas megszegte a szabályokat, és nem futotta végig a számot. Csalt, és egy kocsit használt, ami a táv egy részén vitte őt. A futót emiatt kizárták a versenyből.

2. A náci Németország rendezhette az olimpiát – 1936-os berlini olimpia

Jesse Owens a dobogó tetején a náci Németországban rendezett 1936-os berlini olimpián

Jesse Owens a dobogó tetején a náci Németországban rendezett 1936-os berlini olimpián

Berlin 1932-ben nyerte el az olimpia rendezési jogát 1936-ra. A következő négy évben azonban az ország politikai helyzete aggasztó fordulatot vett: Hitler és a nácik hatalomra kerültek. 1936-ra már több antiszemita törvényt hoztak, és az olimpiai játékokat is a náci ideológia és propaganda terjesztésére használták.

Mozgalom szerveződött az olimpia bojkottjára. Az Amerikai Egyesült Államok Amatőr Atlétikai Szövetsége visszautasította, hogy részt vegyen a berlini olimpián, ám ettől még a legnagyobb atléták ott voltak az eseményen. Jesse Owens négy aranyérmet nyert, és a sportolót számos atrocitás érte az olimpián. Ugyanakkor érmei a náci propagandával szembeni ellenállás szimbólumává váltak.

3. A legvéresebb vízilabdameccs – 1956-os melbourne-i olimpia

Zádor Ervin a szovjet-magyar vízilabdameccs után a melbourne-i olimpián

Zádor Ervin a szovjet-magyar vízilabdameccs után a melbourne-i olimpián

Amikor Magyarország vízbe szállt a Szovjetunió ellen a vízilabdameccsen az 1956-os olimpián, az többről szólt, mint a sport. Nem sokkal az 1956-os forradalom és több száz és ezer magyar kivégzése után került sor a mérkőzésre.

Magyarország szerezte meg a vezetést, ám néhány perccel később a szovjet Valentin Prkopov megütötte Zádor Ervin szemét, ami vérezni kezdett. Magyarország megnyerte a meccset, a vízből véres fejjel kiszálló Zádor fotója pedig bejárta a világsajtót éppúgy, mint a szabadságharc fotói.

4. Izraeli atlétákat ejtettek túszul és gyilkoltak meg – 1972-es müncheni olimpia

Az 1972-es müncheni olimpiát a Fekete Szeptember terroristaszervezet túszejtése árnyékolta be

Az 1972-es müncheni olimpiát a Fekete Szeptember terroristaszervezet túszejtése árnyékolta be

Az 1972-es müncheni olimpia az egyik legtragikusabb az olimpiák történetében. A Fekete Szeptember terroristacsoport betört az olimpiai faluba, megölt két izraeli sportolót, kilencet pedig túszul ejtett. Amikor a rendőrök megpróbálták kiszabadítani a túszokat, a terroristák kivégezték őket.

5. Hidegháborús bojkott – 1980-as moszkvai és 1984-es Los Angeles-i olimpia

Az 1980-as moszkvai olimpiát több mint 60 ország bojkottálta

Az 1980-as moszkvai olimpiát több mint 60 ország bojkottálta

Bár pont ellenkező az olimpiai eszmével, a sporteseményt sokszor átitatta a politika. Többször előfordult, hogy egyes országok tiltakozásul nem vettek részt az olimpiákon. A két legnagyobb ilyen bojkott miatt az 1980-as moszkvai olimpia, illetve az 1984-es Los Angeles-i olimpia volt csonka.

Az 1980-as moszkvai olimpiát több mint 60 ország – köztük az USA – is bojkottálta, hogy ezzel tiltakozzanak a Szovjetunió afganisztáni inváziója ellen. Négy évvel később a Szovjetunió bojkottálta a keleti blokk országaival és Kubával együtt a Los Angeles-i olimpiai játékokat válaszul.

6. Ben Johnson 100 méteres síkfutás világrekordja, majd pozitív doppingeredménye – 1988-as szöuli olimpia

Több doppingbotrány is árnyékolja az újkori olimpiai játékok történetét. Ezek közül az egyik leghíresebb kétségkívül a kanadai Ben Johnsoné, aki a 100 méteres síkfutást világrekorddal nyerte 1988-ban, majd lebukott a doppingteszten.

Ez volt az első eset, hogy a legmenőbb és leghíresebb sportolók közül valaki pozitív mintát produkált a doppingvizsgálatokon.

7. Robbantás az olimpia alatt – 1996-os atlantai olimpia

Az 1996-os olimpia alatt egy rockkoncerten robbantott fel egy magányos merénylő bombát Atlantában, ami megölt két embert és többeket megsebesített. Ugyan az olimpiát nem függesztették fel, de fokozták a biztonsági intézkedéseket.

A robbantót Eric Randolph-nak hívták, és sikerült megszöknie, illetve három másik helyen bombát elhelyeznie, mielőtt eltűnt volna az észak-karolinai Nantahala Nemzeti Parkban. Évekig állt az FBI legkeresettebb szökevényeit tartalmazó listájának élén, míg egy hegyi rendőr le nem tartóztatta 2003-ban, amikor épp guberált egy szemetesben.

8. Egy volt pap rátámadt egy maratoni futóra – 2004-es athéni olimpia

Ahogy a legelső újkori olimpián, úgy 2004-ben is a maratoni futás alatt alakult botrány Athénban. Vanderlei de Lima brazil atléta vezetett a maratoni futásban, amikor egy férfi hirtelen rátámadt az úton hátulról. Emiatt de Lima a harmadik helyen végzett, és így nem az övé lett az aranyérem, ahogy az látszott a futás közben korábban. 

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság később kitüntette a Pierre de Coubertin medállal, amit az olimpiai értékek és fair play tiszteletben tartása miatt adnak. A támadója egy Neil Horan nevű korábbi ír pap volt, aki már korábban is szakított meg sporteseményt. 2003-ban a brit Forma 1-es futamon rohant be a pályára Silverstone-ban.

9. Ryan Lochte úszó álrablása – 2016-os Rio de Janeiró-i olimpia

Ryan Lochte olimpiai bajnok úszó nevéhez köthető a riói olimpia egyik legnagyobb botránya

Ryan Lochte olimpiai bajnok úszó nevéhez köthető a riói olimpia egyik legnagyobb botránya

Négy amerikai úszó vált a Lochtegate-nek is nevezett botrány részesévé Rio de Janeiró-ban: Ryan Lochte, Gunnar Bentz, Jack Conger és James Feigen. Az úszók azt állították, hogy megtámadták és kirabolták őket egy benzinkúton. Ugyanakkor szemtanú és a rendőrségi videófelvételek sem támasztották ezt alá. Sőt, valójában az úszók törtek-zúztak a benzinkút mosdójában, mielőtt a biztonsági őrök leállították volna őket.

Ryan Lochte később bevallotta, hogy kitalálta a történetet, benne azt is, hogy valaki fegyvert fogott a fejéhez. 10 hónapra eltiltották a versenyzéstől és felfüggesztették az amerikai úszócsapatból, a többi úszó négy hónap eltiltással megúszta.

10. A fehérorosz futónő disszidálása – 2020-as tokiói olimpia

A fehérorosz futónő a tokiói olimpiáról disszidált Lengyelországba

A fehérorosz futónő a tokiói olimpiáról disszidált Lengyelországba

A 2020-as tokiói olimpiát egy évvel el kellett halasztani a koronavírus-járvány miatt. Ám nemcsak a járvány, hanem a politika is sújtotta ezt az olimpiát. A belarusz hatóságok erőszakkal akarták hazatoloncolni Kriszcina Cimanouszkaja futónőt, miután a közösségi oldalán kritikusan beszélt edzőiről. Miután számos európai ország kínált menedéket a sportolónak, ő Lengyelországot választotta, ahol 2022-ben állampolgárságot is kapott.

Forrás: Mental Floss, fotó: Getty Images