Donald Trump beiktatása napján

Make America Great Again – avagy hogyan vegyük meg magunknak az USA állampolgárait

2025. február 03.
Sok embert érhetett meglepetésként a 2024-es elnökválasztás, amelyet a Republikánus Párt elnökjelöltje, Donald Trump nyert meg a Demokrata Párt jelöltje, Kamala Harris ellen. Az USA volt elnöke 86 elektori szavazattal előzte meg Kamala Harris volt alelnököt.

Az Amerikai Egyesült Államok azonban nem véletlenül választott meg egy republikánus elnököt. A tavalyi elnökválasztás során 4 aspektus kapott kiemelt szerepet: a gazdaság, a bevándorlás, a demokrácia helyzete, illetve az abortusz kérdése, annak is inkább az elvi megközelítése, mint az egészségügyben való szüksége. Az alábbiakban ezeket a szempontokat fogjuk megvizsgálni. Előtte azonban tisztázzuk, hogyan is működik az USA-ban az indirekt szavazás. 

Hogyan működik a szavazás az USA-ban? 

Az Amerikai Egyesült Államokban közvetett szavazás működik. Az USA-ban az emberek nem az amerikai elnökjelöltre adják le a szavazatukat, hanem elektorokra, akik pedig közvetlenül az elnökjelöltekre szavaznak. Összesen 538 elektor van az USA-ban, és ők államokra oszlanak el.

Az elektorokra az USA mérete és összetettsége miatt van szükség, elviekben segítik a szavazás átláthatóságát, majd a későbbiekben az ország vezetését. 

Egy állam legalább 3 elektori szavazattal rendelkezik. Ez a szám államonként, a populációval arányosan növekszik. Kisebb államoknak, mint például Alaszkának, és Delaware-nek 3-3 elektori szavazat jár. Ezzel szemben vannak a nagyobb „mindent eldöntő államok”, például Texas 40 elektori szavazattal, vagy éppen Kalifornia  54 szavazattal szól bele az Egyesült Államok elnökének választásába. 

Az elektori szavazatok az USA-ban

Az elektori szavazatok az USA-ban.

Ahhoz, hogy valaki elnök lehessen, 270 elektori szavazatot kell elnyernie. 

Mit jelent Trump 312 elektori szavazata? 

Szám szerint 77 303 573 ember támogatását. Soknak tűnik, nem? 

Harris ezzel szemben 226 elektori szavazatot kapott, és 75 019 257 ember választotta a demokrata pártot. Ez százalékban összesen 1,5% különbséget jelent. Ha az elektori szavazatokat nézzük, a verseny már nem tűnik olyan szorosnak: Kamala Harris 86 szavazattal maradt el Donald Trumptól. 

Teljesen jogosan kérdőjelezhetjük meg ezek után a szavazás reprezentativitását. Akárhogy figyeljük ezeket a számokat, ha értjük a számok nyelvét, ha nem, megállapíthatjuk, hogy az elektori szavazatok nem arányosak az nép szavazataival.

Winner-take-all, avagy a győztes mindent visz: leginkább az elnöki széket

Az amerikai elnökválasztás során egy adott államban az a jelölt kapja az összes elektori szavazatot, amelyet több ember szavaz meg. Így lehet, hogy például Texasban több mint 6 millióan szavaztak a republikánus párt képviselőjére, és majdnem 5 millióan szavaztak a demokratákra. Az elektori szavazatok azonban ilyenkor nem arányosan oszlanak el a két jelölt között. A 40 elektori szavazatot csak egy párt kapta: 2024-ben újra pirosba borult Texas, a republikánusokat támogatva. 

Az elektori szavazatok 2024-ben.

Az elektori szavazatok 2024-ben

Kétpártrendszer: időtlen idők óta

Az amerikai elnökválasztások során jellemzően két párt, és azok elnökjelöltjeinek összecsapását követhetjük végig. Az izgalom a tetőfokára hág, eszmék és érdekek ütköztetését figyelhetjük hónapokon át. Ilyenkor pedig nem csak az amerikai állampolgárok figyelik a képernyőket vért izzadva. Az egész világ elmormol a szája sarkában legalább egy imát – ha hívő, ha ateista –, remélve, hogy az általa kedvelt személy költözhet be a Fehér Házba. 

Kicsit úgy érezhetjük egy valóságshow-t követhetünk végig. Hiszen az Egyesült Államok az elnökválasztások alatt is jól csinálja, amit mindig is jól csinált: a szórakoztatást. 

Az elnökválasztás idején a két pártot támogatók egymásnak feszülve szidják a másik felet, és próbálják meggyőzni egymást arról, hogy ki miben téved. 

Több kutató, újságíró, politológus emlegeti már évek óta, hogy vékony jégen táncol Amerika, és közel jár egy polgárháborúhoz, egy nagy konfliktushoz. 

Egyvalami azonban elkerüli az emberek figyelmét.

Az igazi se veled, se nélküled kapcsolat

Az amerikai populáció több szempontból is megoszlik: rassz, nem, hit, szexualitás, idea, álmok, vágyak… Az emberi különbségek bizony ebben az országban is jelen vannak. Az Amerikai Egyesült Államok túl hatalmas ahhoz, hogy egyetlen kognitív eszmét tartson életben. Az egypártrendszerek nem illenek a demokrácia imidzsébe. A kétpártrendszer azonban úgy tűnik, tökéletesen megfelel ennek a célnak, még úgy is, hogy rengeteg a hátránya. 

Ám az elektorok, akik elnököt választanak, valójában egy érme két oldalára adhatják le a szavazatukat. 

A két párt hasonló elképzelésekkel rendelkezik, és azon a bizonyos politikai skálán ugyanúgy a „közép-jobboldalon” helyezkednek el. A hazaszeretet, a szabad gazdaság ugyanúgy megjelenik ideológiájukban, de az állam mint fenntartó is jelen van mindkét esetben, csak a befolyásának mértéke különböző a kiadott programjaik alapján. 

A különbségek mégis képesek egy nemzet szétválasztására

A demokratákra nem véletlen aggatják a „libsi” jelzőt. A Demokrata Párt fő elvei közé tartozik, hogy az egyenlőség minden amerikai állampolgárnak kijár. A női és emberi jogok nagy fontosságot kapnak a demokraták értékrendjében. Az egészségügy általában fejlődik a demokrata vezetés ideje alatt, és a támogatják a jóléti állam kialakítását is. A szabad akarat tisztelőiként úgy gondolják, hogy mindenki azt tehet, amit csak szeretne, egészen addig, amíg ezzel másoknak nem árt. Ami valljuk be, lehetetlen. 

Ezeknek tudatában nem annyira meglepő, hogy 2020-ban, amikor a COVID mindenki életét megváltoztatta, a Demokrata Párt jelölje, Joe Biden nyert. Az egészségügy megerősödése volt talán az egyik legnagyobb teljesítménye a volt elnöknek.

A republikánusok ezzel szemben a kapitalizmus igazi szerelmesei. Ez a párt is tiszteli a szabadságot, ami esetükben leginkább a piac, vagyis a szabad piac felé orientálódik. Favorizálják az alacsony adót, és a haza védelme érdekében támogatandó hadsereget. Ők az „Amerikai álom” igazi kergetői és életben tartói, akik Istenben és tradíciókban hisznek igazán. 

A 2024-es kampányidőszak alatt 4 aspektus kapott főszerepet: a gazdaság, az abortusz kérdése, a bevándorlás és (elvileg) a demokrácia helyzete. 

Az elvek,azonban nem minden esetben tartanak ki. Például az embereket a gazdasági hanyatlás esetén sokkal kevésbé érdekli a demokrácia állapota. És az USA gazdasági nagyhatalom létére sem maradt ki az infláció okozta problémákból. 

A Republikánus Párt, élén Donald Trumppal, azért tudta megnyerni a választásokat, mert reményt tudott kelteni az emberekben, olyan ígéreteket tudott tenni, amiben hisznek a választók.  

Make America Great Again! De hogyan? 

Az abortuszt betiltották, természeti katasztrófák sújtanak le az USA-ra, az egészségügyi számlák egyre drágábbak, a diszkrimináció egyre súlyosabb gondokat okoz és a demokrácia veszélyben van. Ettől zsong a sajtó, az internet. Ezek alapján felmerülhet a kérdés, hogy miért is szavazna meg az Amerikai Egyesült Államok egy olyan személyt vezetőjüknek, akit 2024-ben 34 pontban elítéltek, nem hisz a globális felmelegedésben, nem beszélve arról, hogy már 78 éves, és ezelőtt már egyszer kiforgatták az elnöki székből. 

Trump két nagyon fontos aspektusát ragadta meg a szavazók érdekeinek: a gazdaságot, és a bevándorlást. 

Ezek pedig olyan szempontok, amelyeket a Demokrata Párt sosem tudott megfelelően kezelni. 

Trump folyamatosan a figyelem középpontjában tudta tartani a bevándorlás problémáját. Az újonnan beiktatott elnök szerint a bevándorlók fenyegetést jelentenek a gazdaságra, hiszen nem dolgoznak, csalók, és nem megfelelő a munkamoráljuk. Nagy hangsúlyt fektetett még arra is, milyen óriási kulturális különbségek vannak a bevándorlók és az amerikaiak között.  

Donald Trump retorikai képességeit felesleges kétségbe vonni, a szavainak igazságáról azonban nem árt megbizonyosodni.

Pár hónappal ezelőtt futótűzként terjedt az interneten egy részlet az elnöki vitából, amikor is Donald Trump megjegyezte, hogy Springfield, Ohióban a haiti bevándorlók háziállatokat ettek meg. Bár a vita alatt tisztázva lett, hogy Trump állítása nem igaz, a szavazók 52 százaléka mégis látott benne rációt. 

Az elnökjelölt ezzel a példával akarta alátámasztani, hogy a bevándorlók nem csak a gazdaságot, de a tradíciót is veszélyeztetik. 

Érdekes, milyen problémákra figyeltek fel az USA lakosai. Akik felmenői nagyrészt ugyanúgy bevándorlók voltak. Lehet, Amerikában kihagyják az amerikai őslakosok mészárlását a történelem-tananyagból.

Amíg a bevándorlás van, akit foglalkoztat, van, akit nem, addig van egy téma, ami mindenkit érint: a gazdaság.

A Republikánus Párt vezetésére jellemző a nagyobb gazdasági szabadság, az alacsonyabb adó, az állami kiadások csökkentése (kivéve a honvédelem), illetve a vállalkozásokra vonatkozó minimális szabályozás. Ezek pedig az amerikai állampolgárok szemében jelenleg megoldást jelenthetnek a mindennapi problémáikra. 

Biden ideje alatt az infláció 40 éves rekordot döntött, és ezt mindenki megérezte. 

A megdrágult Amerikai álom

Biden óta a munkanélküliség 3,6%-ra csökkent, és 8,6 millió új munkalehetőség van a piacon. Az infláció ennek ellenére is elérte a 9,1 százalékot. A tojás 33,1%-kal, a benzin 59,9%-kal drágult, és kínálathiány is felütötte a fejét. 

Az emberek megijedtek, és felismerték a jelenséget, amely a társadalmukat fenyegeti. 

A középréteg kezd eltűnni. Az emberek próbálnak ugyan felkapaszkodni a társadalmi ranglétrán, ám a tőkés egyre tőkésebb lesz, míg az alacsonyabb társadalmi csoportok egyre nehezebben élnek meg. 

Kamala Harris azt ígérte gazdasági programjában, hogy megerősíti a középosztályt. Egy olyan réteget emelt ki az elnökjelölt, amely egyre kisebb és kisebb. Így esett saját csapdájába, hiszen gazdasági programja sokkal kevesebb embert ért el, mint tervezte.

Miért is nyert Donald Trump? 

Innen a világ másik feléről meglepő lehetett a választás eredménye, főleg ha a TikTok, az Instagram és a Facebook a fő információforrásunk a nagy Amerikai Egyesült Államokról. A hírplatformok, amelyeket követünk, szinte mind azt hangoztatták, miután Biden kikerült a képből, hogy Kamala Harris a biztos befutó. A Fehér Ház újra 4 évig a demokraták kékjében fog tündökölni.

Mégis, a Republikánus Párt végül megcsinálta a lehetetlent és több embert tudott magához szólítani.

A Demokrata Párt egyik fő elve az egyenlőség, és programjaikat is ezen eszme alapján építették fel. Kamala Harris hangsúlyt fektetett a kisvállalkozások támogatására, illetve Biden Amerika megmentőprogramjára (American Rescue Plan), amely a COVID-19 utáni gazdasági helyzet megkönnyítésére és fellendítésére szolgál 2021 óta. A munkavállalói jogok, az oktatás javítása és a klímafókuszú gazdasági irányelvek hiába jelentenek hosszú távú megkönnyebbülést és lehetséges megoldást, nem segítenek azonnal az emberek helyzetén. A közösségvezérelt megoldásoknak nem most jött el az ideje az USA-ban. 

Illetve Kamala Harris, mint Joe Biden volt alelnöke nem tudta elkülöníteni magát a volt elnök gazdasági hibáinak bélyegétől. 

Trump pedig megtudta adni a szavazóinak azt, amire vágytak: a jólét reményét. 

Elon Musk és Donald Trump Pennsylvania államban

Elon Musk és Donald Trump Pennsylvania államban

„Make America Great Again” – hangoztatja Elon Muskkal, a Tesla cég tulajdonosával a gyülekezeteken.

Az adókat alacsonyan akarják látni az emberek egy ilyen helyzetben, még akkor is, ha az egészségügy romokban van. Azt akarják, hogy a dollár legyen erős, és mindenki legyen a maga felelőse. Hiszen, amikor a társadalom átrendeződik, senki nem akarja a rövidebbet húzni. 

Trump pedig megígérte, hogy a rövidebbet a bevándorlók fogják húzni, az inflációt pedig felszámolja. 

A többi probléma egészen addig nem releváns, amíg fel nem gyülemlik a baj, és a társadalom azt meg nem unja. És amikor megérzi az USA, milyen, amikor a diszkrimináció lángra kap, az egészségügyi számlák húzzák le a családokat az eltűnő alsó középosztályba, és milyen is, amikor a privilágiumok újra igazi jelentéssel bírnak, akkor valószínűleg újra egy ismert módszerhez nyúlnak majd: megszavazzák a Demokrata Párt jelöltjét.

Szerző: Pinti Panka Rebeka, gyakornok Fotó: Getty Images, Forrás: Time, Chicago Booth Review