Hiába számít a nemzetközi kutatások szerint rendkívül gyakorinak, mivel kevésbé vált a közbeszéd részévé, a gazdasági erőszak még manapság is könnyen láthatatlan marad a társadalom szemében. Sokszor még az áldozatok sem ismerik ennek a típusú erőszaknak a fogalmát, illetve azt sem ismerik fel, hogy ők maguk is egy bántalmazó kapcsolatban élnek. Ezért is tartjuk fontosnak a Marie Claire szerkesztőségében, hogy minél szélesebb körben felhívjuk a figyelmet erre a súlyos problémára.
Mi az a gazdasági erőszak?
Gazdasági erőszakról akkor beszélünk, amikor az egyik fél (jellemzően a férfi) anyagi függésben tartja a párját (jellemzően a nőt), ezzel szerezve uralmat felette. A pénzügyi vagy gazdasági abúzus általában a bántalmazás egyéb formáival együtt jelenik meg a párkapcsolatokban. A pénz azért fontos eszköz a bántalmazó repertoárjában, mert egy anyagilag függő nő sokkal nehezebben tud kilépni a kapcsolatból és megszabadulni az abuzív partnerétől.
Az Europion piackutató cég segítségével nemrégiben készített átfogó, reprezentatív felméréssel a többi között arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon mennyire vannak tisztában a magyarok a gazdasági erőszak formáival, illetve hogy milyen mértékben érinti ez a típusú abúzus a magyar nőket.
Nem ért meglepetésként bennünket, hogy a megkérdezettek többsége nem ismerte a gazdasági erőszak fogalmát. Miután azonban konkrét példákon keresztül a kutatás résztvevői pontosabb rálátást kaptak arra, milyen formában jelentkezhet a mindennapokban a pénzügyi erőszak, a többségük helyesen vonta le a következtetést, hogy az kifejezetten a nőket érinti.
Mi a véleményed egy élettársi kapcsolat vagy házasság esetén a közös kasszáról?
A kutatás első kérdése a közös kassza kezelésére vonatkozott, amely a házasságok és élettársi kapcsolatok pénzügyi dinamikájának kulcsfontosságú eleme. A nők nagyobb arányban (60%) támogatják a vegyes kasszát, azaz azt a felállást, amikor közös és saját anyagi erőforrásokkal is rendelkeznek a felek. A férfiak esetében ez az arány valamivel alacsonyabb (56%).
Ugyanakkor a férfiak körében többen vannak, akik kizárólag a közös kasszát részesítik előnyben (37%), míg a nők között ez az arány 32%. A kizárólagos külön kassza hívei mindkét nemnél hasonló arányban (8%) fordulnak elő.
A fiatalabb korosztályok egyértelműen a pénzügyi függetlenség felé hajlanak. A 16–29 évesek körében a vegyes modell támogatottsága a legmagasabb (73%), míg a kizárólagos közös kassza hívei csak 21%-ot tesznek ki. Az idősebb generációk esetében megfigyelhető, hogy az 50 év felettiek fokozatosan inkább a kizárólag közös kassza irányába mozdulnak el. A 60 év felettiek körében már 52% támogatja ezt a modellt, míg a vegyes kassza hívei csupán 43%-ot tesznek ki.
A végzettség is erősen befolyásolja a pénzügyi hozzáállást. A diplomások körében a vegyes modell a legnépszerűbb (64%), míg a kizárólag közös kasszát csupán 32% választaná. Érdekes megfigyelni, hogy a kizárólagos külön kassza a diplomások körében a legkevésbé népszerű (4%), míg az alacsonyabb végzettségűek körében 9%-ot is elérhet.
A városi lakosok körében a pénzügyi függetlenség nagyobb hangsúlyt kap, míg a kisebb településeken a közös kassza erősebben jelen van.
Mennyire értesz egyet azzal az állítással, hogy a közös pénzügyi döntésekbe nagyobb beleszólás illeti meg azt a felet, aki többet keres?
Bár a válaszadók 67%-a nem ért egyet azzal, hogy a többet kereső fél nagyobb befolyást kapjon a közös pénzügyi döntésekben,
a férfiak hajlamosabbak úgy gondolni, hogy a nagyobb kereset nagyobb döntési jogkört jelent.
9%-uk teljes mértékben egyetért ezzel az állítással, míg a nők esetében ez az arány csak 5%. Az „inkább egyetértek” kategóriában is a férfiak dominálnak (28% vs. 25%). A nők erőteljesebben elutasítják ezt a szemléletet: 70%-uk ellenzi, a férfiak 64%-ával szemben.
Érdekesség, hogy a fiatalabb generáció nyitottabb arra, hogy a kereseti különbségek nagyobb beleszólási jogot adjanak. A 16–29 évesek körében 39% inkább egyetért, míg az idősebb korosztályoknál ez az arány csökken.
A diplomások sokkal kevésbé támogatják a kereseti alapú döntéshozatalt. Mindössze 4%-uk ért vele teljes mértékben egyet, míg az alacsonyabb végzettségűeknél ez az arány 9%. A teljes elutasítás a diplomások körében a legmagasabb (36%), míg az érettségivel rendelkezők között ez 27%.
A kereseti különbségek hatását illetően Nyugat- és Közép-Magyarországon a legerősebb az elutasítás (43-40%), míg Kelet-Magyarországon kicsit többen hajlanak az egyetértés felé (10% teljes mértékben támogatja, 27% inkább egyetért).
Hallottál már a gazdasági erőszak, vagy más néven pénzügyi bántalmazás kifejezésről?
A teljes népesség 62%-a nem hallott még a gazdasági erőszak fogalmáról.
A nők valamivel tájékozottabbak ebben a kérdésben: 40%-uk hallott már a pénzügyi bántalmazásról, míg a férfiak esetében ez az arány alacsonyabb, 36%. A tudatosság a fiatalabb és idősebb generációk között eltérő mintázatot mutat. A 16–29 évesek és a 30–39 évesek körében az ismertség aránya 36-36%, ami alacsonyabb az átlagnál. Míg a 40–49 évesek között a legnagyobb az ismertség (43%), ami azt sugallja, hogy ebben a korosztályban már jobban felismerik az ilyen típusú visszaéléseket.
A diplomások körében a gazdasági erőszak ismertsége magasabb (43%), a tájékozatlanság pedig a kevésbé iskolázott csoportokban a legmagasabb (65%). A megyeszékhelyeken élők 38%-a hallott már a gazdasági erőszakról, ami hasonló a fővárosi adatokhoz.
Szerinted melyek a leggyakoribb formái ma Magyarországon ennek az erőszaktípusnak?
A válaszadók szerint a gyerektartás nem fizetése számít a leggyakoribb gazdasági erőszakformának: 57% gondolja úgy, hogy ez elterjedt jelenség. A második leggyakoribb forma a partner kiadásainak szigorú ellenőrzése, amelyet a válaszadók 51%-a tart elterjedtnek. Hasonlóan magas arányban tartják gyakori problémának a jövedelemmel és házasság alatt szerzett javakkal kapcsolatos titkolózást és hazudozást. 51% gondolja, hogy ez tipikus jelenség.
A gyerektartás nem fizetését a nők (56%) és a férfiak (58%) is a leggyakoribb problémának gondolják. A férfiak körében a partner kiadásainak szigorú ellenőrzése kevésbé érzékelhető probléma (48%), míg a nők 54%-a gondolja úgy, hogy ez gyakran előfordul.
A pénzügyi manipuláció egyéb formáit – például a közös szerzemények saját névre íratása – az idősebb generációk 57%-a, illetve a diplomások 50%-a tartja elterjedt gyakorlatnak.
Mit gondolsz, a magyar férfiak hány százaléka vált már élete során gazdasági erőszak áldozatává?
A válaszok alapján a legtöbben úgy vélik, hogy a férfiak 11-20%-a vált már élete során gazdasági erőszak áldozatává, ezt 26% gondolja így. Egy másik nagy csoport 0-10%-ra becsüli az érintettek arányát (22%), míg 21-30% közé 22%-uk sorolja a férfi áldozatok számát. Magas értékek szinte senkinél sem jelentek meg, ami arra utal, hogy
az emberek többsége nem gondolja komoly problémának a férfiak gazdasági erőszaknak való kitettségét.
A nők hajlamosak alacsonyabb arányra becsülni a férfi áldozatok számát: 23%-uk szerint ez 0-10%, míg 26%-uk gondolja, hogy 11-20% az érintettek aránya. A férfiak ezzel szemben kicsit magasabbra teszik a becslést: 21%-uk véli úgy, hogy az arány 21-30%, míg 26%-uk gondolja, hogy 11-20% lehet. A nők és férfiak hasonló arányban (13-14%) sorolják az áldozatok körét a 31-40% közé.
Szerinted a magyar nők hány százaléka vált már élete során gazdasági erőszak áldozatává?
A válaszadók közül a legtöbben úgy vélik, hogy a magyar nők 31-50%-a válik élete során gazdasági erőszak áldozatává. A megkérdezettek tehát egyetértenek abban, hogy
a gazdasági erőszak egy kifejezetten nőket érintő bántalmazási forma.
A férfiak hajlamosak alacsonyabb értékeket mondani: 19%-uk szerint az áldozatok aránya csak 21-30% között mozog, míg 17%-uk szerint 31-40% az érintettek aránya. A nők ezzel szemben magasabbra teszik a számokat: 18%-uk gondolja, hogy 41-50%-ra tehető az áldozatok aránya, és 14%-uk szerint ez már 51-60%-os szinten van. A férfiak közül kevesen gondolják, hogy az áldozatok aránya meghaladja a 60%-ot (6%), míg a nők körében ez az arány 9%.
A fiatalabb generáció (16–29 évesek) inkább a 21-30%-os tartományba sorolja az érintettek arányát (21%).Míg az 50 év felettiek körében magasabb a gazdasági erőszak észlelése: 25%-uk szerint az áldozatok aránya 41-50%.
Az iskolai végzettség és a településtípus is befolyásolja a percepciót, de minden adat arra utal, hogy a nők ellen elkövetett gazdasági erőszak komoly és széles körben elterjedt jelenség, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni.
A gazdasági erőszak még mindig láthatatlan
Van a közvetlen környezetedben olyan nő, aki ellen követtek már el a családján/párkapcsolatán belül gazdasági erőszakot?
A válaszadók 60%-a úgy nyilatkozott, hogy nincs tudomása arról, hogy a közvetlen környezetében lévő nő gazdasági erőszak áldozata lett volna. Ez az eredmény azonban nem feltétlenül jelenti, hogy a jelenség ritka lenne – sokan nincsenek tisztában a gazdasági bántalmazás fogalmával, és az áldozatok sem feltétlenól beszélnek róla.
A férfiak közül 71% mondta, hogy nincs tudomása ilyen esetről, míg a nők körében ez az arány csak 50%, ami azt jelezheti, hogy a nők jobban felismerik ezt a problémát.
A megkérdezett nők 13%-a válaszolta azt, hogy saját maga is érintett.
A diplomások 27%-a ismer olyan nőt, aki áldozat volt. Az érettségivel rendelkezők körében ez az arány 26%, míg az alacsonyabb végzettségűeknél 23%. A nagyvárosokban élők között magasabb azoknak az aránya, akik ismernek áldozatot (30%). A kisebb településeken élők közül többen mondták, hogy nincs tudomásuk ilyen esetről (64%).
Szerinted mely lépésekkel előzhető meg a leghatékonyabban a nők ellen elkövetett gazdasági erőszak?
A válaszadók 51%-a szerint az egyik legjobb megelőzési módszer az, ha mindkét fél teljes rálátást kap a párkapcsolaton belüli pénzügyi helyzetre. Szintén kiemelkedő arányban tartják hatékonynak azt a megoldást, hogy mindkét fél rendelkezzen hozzáféréssel a közös számlához és a netbankhoz. Ezt a válaszadók 47%-a jelölte meg.
A harmadik legnépszerűbb megelőzési lépés a házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződés kötése, amelyet a válaszadók 35%-a támogatott. Ez a jogi megoldás biztosíthatja, hogy egyik fél se kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe egy kapcsolat megszűnése után.
Szerinted vannak olyan élethelyzetek, amikor különösen kitettek a nők gazdasági erőszaknak?
A válaszadók 57%-a szerint a nők leginkább CSED/GYED alatt, amikor otthon gondozzák gyermekeiket, válnak kiszolgáltatottá gazdasági szempontból. Ez arra utal, hogy sokan felismerik: a szülési szabadság és a gyermeknevelési időszak alatt a nők jelentős bevételkiesést szenvednek el, miközben pénzügyi helyzetük nagyban függ a partnerüktől. 19%-uk szerint a nők akkor is fokozottan ki vannak téve a gazdasági erőszaknak, amikor tanulmányokat folytatnak. Ez különösen igaz lehet azokra, akik egy párkapcsolatban vagy házasságban tanulnak tovább, és anyagilag a párjukra vannak utalva.
23%-uk úgy véli, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás is növeli a gazdasági kiszolgáltatottságot, mivel a nők ilyenkor kevesebb pénzt keresnek, és nehezebben tudnak független anyagi helyzetet fenntartani.
A férfiak nagyobb arányban gondolják úgy, hogy a nők gazdasági erőszaknak való kitettsége minden élethelyzetben azonos (36% szerint nem lehet általánosítani), míg a nők kisebb arányban vallják ezt (29%). A férfiak 51%-a tartja a GYED/CSED időszakot kritikusnak, míg a nők körében ez az arány 43%. A nők nagyobb eséllyel jelölték meg a részmunkaidős foglalkoztatást (26%) és a tanulmányokat mint veszélyeztető tényezőt (55%).
A 30–39 évesek a gyermeknevelési időszakot emelték ki leggyakrabban (51%), míg az 50 év felettiek körében a nyugdíjba vonulás is felmerült, mint gazdasági kiszolgáltatottságot fokozó tényező (28%).
A diplomások nagyobb arányban gondolják úgy, hogy a tanulmányok alatt nő a gazdasági kiszolgáltatottság (50%). Az alacsonyabb végzettségűek körében a gyermekgondozási időszakot tartják a legkockázatosabbnak (58%).
Fotó: Getty Images
