Egy külföldi diák befogadása elsőre furcsának tűnhet: kiadni egy szobát, megnyitni a családi tereket valaki számára, akit még sosem láttunk… De akik belevágnak, egybehangzóan állítják: ez az élmény több mint vendéglátás. Egy mély emberi kapcsolódás kezdete lehet, ami örökre nyomot hagy – és gyakran családdá formálja a résztvevőket.
Magyarországon az AFS nemzetközi csereprogramján keresztül egyre több család dönt úgy, hogy fogad egy külföldi diákot. Az egyikük Kara Zorka, aki 2020 óta több cserediákot is vendégül látott.
„Azt szoktam mondani, hogy van egy thai nővérem, egy argentin bátyám és egy japán nagymamám – olyan szinten lettek ezek az emberek az életem részei” – meséli.
Egy thai lány, aki csak pár hétre jött volna
Zorkáék első vendége egy thaiföldi lány volt. Eredetileg két-három hétre érkezett volna, de annyira jól érezték magukat együtt, hogy végül hónapokig maradt.
„Eleinte nehéz megnyitni az otthonunkat egy idegennek
– aztán amikor megérkezik a diák, hirtelen elszáll minden félelmünk.”
Zorka azt mondja, a magyar fogadócsaládok egyik különlegessége, hogy tudatosan figyelnek arra: legyen egy hasonló korú testvér a háztartásban, ami megkönnyíti a kapcsolódást. „Amikor én utaztam cserediákként, nálam jóval idősebb testvéreim voltak. Ez elsőre megrémisztett, mert féltem, hogy nem fogom megtalálni a helyem az új családomban. Szerencsére nem így lett – az egyik nővérem például sminkelni tanított. Nagyon sokat kaptam ettől a kapcsolattól.”
Kara Zorka és japán „nagymamája”
Zorka szerint viszont más országokhoz képest a magyar családok valóban különös gondot fordítanak arra, hogy az érkező diák és a család minden téren illeszkedjen egymáshoz.
Kultúrák találkozása – és egy kiszélesedő világ
Egy külföldi diák nemcsak egy új családtag, hanem egy teljes kultúrát is magával hoz. A konyhába, a nappaliba, az ünnepekbe – és a hétköznapokba. „Most például az argentin testvéremmel élünk együtt. Sok argentin számot hallgatunk itthon, néha együtt táncolunk is rájuk. A hétköznapok is teljesen más színezetet kapnak így.”
Nemcsak nyelvi fejlődést hoznak az ilyen típusú interkulturális kapcsolatok – hanem megnyitják az embert új nézőpontokra is.
Az AFS-ről
Az AFS (American Field Service) egy nemzetközi, nonprofit, önkéntes alapon működő szervezet, amely interkulturális tanulási lehetőséget kínál középiskolás diákoknak. A program 3–11 hónapos külföldi tartózkodást biztosít, a diákok helyi családoknál laknak és iskolába járnak. A magyar fogadócsaládokat egy aktív, gondoskodó közösség segíti a teljes időszak alatt.
Zorka így foglalja össze: „A programszervezés, a kommunikáció, minden abba az irányba terelt, hogy saját magunkat és egymást is jobban megismerjük. Érezhetően javult az empátiánk és az alkalmazkodóképességünk. Én pedig pár hónap alatt annyit fejlődtem angolból, hogy egy éven belül le is tettem a felsőfokú nyelvvizsgát.”
„Számomra az egyik legnagyobb ajándék az volt, hogy a fogadás összekovácsolta a családunkat. Közös célunk lett, hogy a diák jól érezze magát nálunk – ez mindenkit megmozdított” – teszi hozzá Zorka.
A soft skillek, amiket az iskola nem tanít
Bedő Viktória, az AFS Magyarország marketingkoordinátora szerint a cserediákprogram rengeteg készséget fejleszt – ahogy azt egy nemzetközi tanulmány is alátámasztja.
„Egy diák fogadása lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek olyan társas készségeket tanuljanak meg, amelyeket az iskola falain belül nem biztos, hogy elsajátítanak: empátia, asszertivitás, rugalmasság, önálló döntéshozatal. Ezek a tulajdonságok pedig ma már nemcsak a magánéletben, de a munkahelyeken is hatalmas értéket képviselnek.”
Bedő Viktória, az AFS Magyarország marketingkoordinátora szerint a cserediákprogram rengeteg készséget fejleszt
A szülők számára is különleges élményt jelenthet egy diák fogadása. „Ha egyke a gyerek, végre megtapasztalhatja, milyen testvérrel élni. Ráadásul 40 felett, kisgyerek mellett sokszor nehéz új közösségekhez kapcsolódni – ez pedig automatikusan hozza magával.”
Mi történik, ha mégsem passzolunk?
Természetesen nem minden találkozás tökéletes – és az AFS erre is felkészült. „Előfordulhat, hogy egy aktívabb diák egy nyugodtabb családhoz kerül – és fordítva. Ilyenkor van lehetőség családot váltani. A legfontosabb az őszinte kommunikáció, hogy a helyzetet időben jelezzék az AFS önkénteseinek vagy irodai munkatársainak” – mondja Bedő Viktória.
Zorka is átélt már hasonlót: „Tavaly egy hongkongi fiút fogadtunk, aki nagyon extrovertált volt, mi pedig inkább otthonülő típusok vagyunk. Beszélgettünk vele, és közösen döntöttünk úgy, hogy jobb lenne egy pörgősebb életvitelű család. Miután elment, még jobb lett a kapcsolatunk – hétvégente eljárt hozzánk, és sokszor írt nekünk. Nem volt feszültség, inkább hálásak voltunk egymásnak.”
Egy összetartó közösség, ahol senki nincs egyedül
Az AFS különleges figyelmet fordít arra, hogy a családok ne maradjanak magukra a folyamat során. Minden család mellé egy önkéntes kapcsolattartót rendelnek, és rendszeresen szerveznek közös programokat, találkozókat. „Az egész családnak egy pezsdítő élmény, ami kiszakít a szürke hétköznapokból. Ha úgy döntünk, hogy egy időre befogadunk egy cserediákot, automatikusan bekerülünk egy közösségbe is” – mondja Bedő Viktória.
Egy diák fogadása lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek olyan készségeket tanuljanak, amelyeket az iskola falain belül nem biztos, hogy elsajátítanak
Zorka hozzáteszi: „A diákokkal a fogadás előtt is meg lehet ismerkedni. Az AFS oldalára felkerülnek bemutatkozó videók, és online is lehet beszélgetni. Ilyenkor azt figyeljük, van-e közös pont: hobbi, érdeklődési kör, napi ritmus. A honvágy néha előjön, ilyenkor próbálunk becsempészni valamit az ő kultúrájukból is a miénkbe.”
Egy életre szóló hálózat
Zorka szerint a program egyik legszebb hozadéka, hogy a világban bármikor lehet egy ismerős arc, aki szívből vár – egy másik országban, más nyelven, mégis otthonosan. „Biztonságérzetet és bátorságot ad, hogy bármerre járok a világban, tudom, hogy az egykori fogadócsaládomra bármikor számíthatok.”
Forrás: AFS Fotó: Canva
