- Augusztus 20-án idén is ünnepélyesen megszegik a Szent István-napi kenyereket Budapesten.
- Az új kenyér ünnepe eredetileg az aratás befejezéséhez és az új terméshez kapcsolódott.
- A kenyér megszegése a termésért érzett hálát, a bőséget, a megélhetés biztonságát és a közösséget jelképezi.
A Szent István Nap hivatalos programja szerint augusztus 20-án a Magyar Ízek Utcájában, a Várkert Bazár és a Várkert rakpart helyszínén rendezik meg a Szent István-napi kenyerek ünnepélyes megszegését.
Itt mutatkozik be a nagyközönségnek a 2026-os Szent István-napi kenyér is. Idén a Magyar Pékszövetség versenyén a HEL Pékség Kft., vagyis a SZÁSZ Pékség Pilisi Pityókás kenyere nyerte el az első díjat.
A kenyérszegés azonban nem egyszerűen az ünnepi programsorozat egyik látványos eleme: évszázados hagyomány áll mögötte.
Ezért lett augusztus az új kenyér hava
A magyar folklórban augusztust az „új kenyér havának” és a „bőség havának” is nevezték. Erre az időszakra fejeződött be az aratás, így a frissen betakarított gabonából liszt készülhetett, abból pedig megsüthették az első új kenyeret.
Az aratás végét egykor megünnepelték. Az aratók búzakalászból és mezei virágokból koszorút fontak, amelyet ünnepélyes menetben vittek a gazdához vagy a földesúrhoz, az ünneplést pedig evés, ivás és tánc kísérte.
A jó termésnek nagyon is gyakorlati jelentősége volt: azt jelentette, hogy a következő időszakban lesz miből kenyeret sütni. Az új kenyér ezért az elvégzett munka eredményét, a termésért érzett hálát és a megélhetés biztonságát is jelképezte.
Augusztus 20-án megszegik az új kenyeret
Nem mindig augusztus 20-án ünnepelték
Bár ma már szorosan összekapcsolódik augusztus 20. és az új kenyér, nem volt ez mindig így. A középkori Magyarországon július 15-én, az apostolok oszlásának ünnepén tartották az új kenyér ünnepét, amikor az új gabonából készült kenyeret templomba vitték és megszentelték.
Augusztus 20. később kapcsolódott össze a kenyérrel, az 1920-as évekre pedig már a magyar kenyér ünnepévé is vált. Napjainkban Szent István és az államalapítás ünnepe mellett az új kenyér hagyománya is tovább él ezen a napon.
Ezt jelképezi a kenyér megszegése
A hagyományos paraszti kultúrában a kenyér jóval több volt egyszerű élelmiszernél. A búza az életet, a megmaradást és az élet továbbadását jelképezte, a jó termést pedig Isten áldásával és gondviselésével is összekapcsolták.
Magát a kenyeret is nagy tisztelet övezte. Megszegése előtt keresztet rajzoltak rá, ha leesett a földre, felvették és megcsókolták, rálépni pedig tilos volt. Új házba kenyeret és sót vittek a bőség és az egészség jelképeként.
Amikor tehát augusztus 20-án ünnepélyesen megszegik a kenyeret, abban egyszerre jelenik meg a sikeres aratásért érzett hála, a bőség, a megélhetés biztonsága és a közösség gondolata. Egy régi szokás, amely máig őrzi annak az időnek az emlékét, amikor az új kenyér valóban azt jelentette: lesz mit tenni az asztalra.
Kiemelt fotó: Olajos Piroska Fotó: Getty Images
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
