- Augusztus 20. egyszerre állami, történelmi és vallási ünnep Magyarországon.
- Az új kenyér, a Szent Jobb-körmenet és a tűzijáték mind saját történettel és jelentéssel bír.
- Mennyire ismered a legfontosabb augusztus 20-i hagyományokat?
Augusztus 20. nemcsak Magyarország államalapításának ünnepe, hanem számos olyan hagyományé is, amelyek generációk óta összekötnek bennünket. Az új kenyér megszegése, a Szent István-napi rendezvények, a mesterségek bemutatói vagy az esti tűzijáték mind hozzátartoznak ehhez a különleges naphoz. De vajon tudjuk, honnan erednek ezek a szokások, és mit jelképeznek valójában?
Honnan erednek és mit szimbolizálnak augusztus 20. hagyományai?
A Szent Jobb története
Már az Aranybulla is megemlékezik Szent István ünnepéről, majd Mária Terézia 1771-ben a naptárba is felvetette a magyarok nemzeti ünnepeként augusztus 20-át. Még abban az évben Budára hozatta István kézfej ereklyéjét, a Szent Jobbot, melyet körmenetben végigvittek a városon.
Szent István a független Magyarország szimbólumává vált, 1848 után sokáig nem tartották meg így a körmenetet. 1867-ben folytathatódott csak a tradíció. Majd 1948-ban megint betiltották a vallási ünnepet, de augusztus 20-a szabadnap maradt, és az alkotmány napját ünnepelték ekkor. A rendszerváltás óta ismét van körmenet és hozzá kapcsolódó ünnepsor, szentmise.
Az első kenyér a friss lisztből
Augusztus az új kenyér hava. Azért az elnevezés, mert nyáron, a búza aratása után ez a hónap az, amikor először lehet enni a friss lisztből készült kenyérből. Az aratási időszak végét sok helyen bállal, felvonulással zárták, így ünnepelve a friss kenyeret és a munka végét. Azért is olyan fontos ünnep ez, mert a kenyér régóta az alapélelmiszerünk, az otthont, a megélhetést és így az életet magát szimbolizálja.
Manapság érdekes módon összekapcsolódik az otthont szimbolizáló kenyér és az államalapítás, a hazaszeretet ünnepe. De a rendszerváltás előtt az aratóünnepek felújításával, újra népszerűvé tételével akarták a vallási jellegét elvenni Szent István ünnepének.
Mióta van tűzijáték?
Első feljegyzésünk az augusztus 20-i tűzijátékról a 19. század elejéről való, az ünnephez 1935 óta kapcsolódik szorosabban, ám ekkor még a Városligetből lőtték fel, majd a 20. századra lett a tűzijáték fő helyszíne a Gellért-hegy.
Az ’50-es években a tűzijáték elmaradt, helyette tábortűz volt a Gellért-hegyen, aztán a ’60-as években újjáéledt a szokás, légi- és víziparádé, illetve Debrecenben virágkarnevál kezdett el kapcsolódni hozzá.
- A legjobb programok augusztus 20-ra vidéken
Viszlát, gólya, szúnyog, szabad fürdés
Mint minden ünnephez, augusztus 20-ához is tartozik néhány népi hiedelem és babona, habár sokkal kevesebb, mint a legtöbb ünnepünkhöz. Egyes helyeken úgy tartották, augusztus 20. után nem szabad szabad vízben fürödni, mert az megzavarja a vízi szellemeket, máshol azt tartották, hogy ilyenkor „levágják a szúnyogkirályt”, azaz ezután kevesebb szúnyog lesz, és elindulnak a gólyák délre. Ha viszont 20-án szép idő van, az jó gyümölcstermést eredményez.
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
